HÉJASOK Dió ( Juglans regia )

HÉJASOK Dió ( Juglans regia )
A fajtaválaszték nagyon stabil, ugyanis a nemesítési folyamat nagyon hosszú. A fajták három csoportba sorolhatók: Termesztésre ajánlott fajták: Rasna, Srem, Sava, Šampion, Kasnirodni, Tisa, Ovčar, Šejnovo. - Porzó fajták: Geisenheim 139, Geisenheim 251, Jupiter. Perspektív fajták: S 41 – 9/82, S 8/93, Fernor, Fernette, Tiszacsécsi 72.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Táplálkozás biológiai értéke:
Átlagosan 100 g dióbél a következőket tartalmazza: olaj % fehérjék % szénhidrát % cellulóz ,5% ásványi anyagok 1,5% Ezen kívül tartalmaz még B vitamint, valamint antikarcinogén anyagokat ( E -vitamin, proteáz inhibitorok.) Energia értéke 2947 kJ. A rómaiak Jupiternek szentelték-innen a név-, és a fej betegségeinek gyógyítására használták. A dió különböző növényi részeiből készült főzetek ma is használatosak a humán alternatív gyógyászatban. Fája értékes nyersanyag a bútor iparban.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) A dió eredetének történelmi áttekintése:
Az irodalom gyakran angol, perzsa, kárpát ás görög dióként emlegeti. Nagy valószínűséggel Perzsiából származik, ahonnan görög és római légiósok révén jutott el Nyugat Európába. Olaszországban már a kőkorszakban, Szerbiában pedig a jégkorszak Oligocen-Pliocen időszakában is volt. Lengyel telepesek lévén 1938-ban jut ki É-Amerikába. Ma a világon számos országban elterjedt a termelése Indiától a Himalájáig, Szibériáig, míg K-Európában az 520, Ny-Európában az 560 szélességig. A világ dió termésének a 70%-át Európa és Ázsia (35-35%),míg 21%-át É-Amerika adja, Európában Görögország, Olaszország, Franciaország, Románia, Bulgária a legnagyobb dió termelő országok.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Génforrások: Juglans regia
Kárpáti fajtakör Francia fatakör Mandzsuriai fajtakör Perzsa fajtakör Kaliforniai fatakör Juglans nigra Juglans rupestris Juglans hindzsii Caria ovata Caria illinoinensis A Juglans fajok diploidok , kromoszóma számuk n=32.

Fajtaelőállítás módszerei és célja
HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Fajtaelőállítás módszerei és célja A fajok keletkezési központjához köthetők a nemesítés legősibb mozzanatai. A későbbiek során a nemesítő munka az innen kikerült fajokon – fajok segítségével történt kontinensünk különböző géncentrumaiban. A termesztésben használatos legjelentősebb fajták előállításánál a következő módszereket alkalmazták. Tájszelekció. A természetben meglelhető diópopulációk nagyon értékes „kincseket” tartalmaznak. Ennek köszönhetően ez a fajtaelőállífási mód számos országban , így Magyarországon és Szerbiában is figyelemre méltó eredményeket adott.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Fajtaelőállítás módszerei és célja Keresztezéses nemesítés. Az oldalrügyekből is termő génforrások felfedezése után vett nagyobb lendületet. Minőségjavítás különböző rezisztencia kialakítás valamint speciális célok (pl. faipar) gyakran alkalmazottak az interspecifikus keresztezések is. Így állztooták elő a ’Pedro’ fajtát, valamint a Juglans regia x Juglans hindzsii keresztezésével az un.”’Paradox” hibrideket. Honosítás. A dió alkalmazkodó képessége kicsi ezért ennek a módszernek a jelentősége sem túl nagy. Szerbiában a Francia ’Franquette’ az amerikai ’Hartley’ és a németországi ’Geiseinheim ’ sorozat fajtái, még Magyarországon a ’Pedro’ és a ’Hartley’ honosodtak meg.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Fajtaelőállítás módszerei és célja Klónszelekció. A módszer dió esetében a fajt fenntartó nemesítésre alkalmas Biotechnológia módszerei. A mikroszaporítás és az embriókultúra módszereinek kidolgozásán és gyakorlati alkalmazásán több országban dolgoznak. Ugyancsak elkezdődtek a biotechnológiai kutatások a rezisztencia növelése, valamint a növekedési erély csökkentése érdekében. Az izoenzimek markerként alkalmazása a gének háttér tulajdonságainak felderítésére a diónál is alkalmazottak.

A nemesítő és fajtaértékelő munka főbb céljai
HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) A nemesítő és fajtaértékelő munka főbb céljai jó termőképesség és korai termőre fordulás, télállóság, kései fakadás, és rövidebb tenyészidő (tavaszi fagyok kikerülése, és a télre való jobb felkészülés lehetősége), a betegségek kórokozóival szembeni rezisztencia vagy tolerancia,

A nemesítő és fajtaértékelő munka főbb céljai:
HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) A nemesítő és fajtaértékelő munka főbb céljai: egyöntetű érés és kiváló termék minőség (nagyság, törhetőség, bélarány, bélszín stb.) mérsékelt növekedési erély, speciális célok (faipar, díszítő érték). A dió esetében nem alakultak ki „sláger fajták”, a már korábban említett rossz alkalmazkodó képességből kifolyólag. A dió fajták közül a legismertebbek a ’Franquette’. A ’Payne’, és a ’Hartley’.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Ökológiai igény
A Kárpát medence egész területén találkozhatunk egyedi diófákkal, de árutermesztésben levő dió ültetvényekkel annál kevesebb helyen. Ennek okát a dió termőhellyel szemben támasztott követelményeiben kell keresni. Hőmérséklet. Sikeres termesztésének legnagyobb gátló környezeti tényezője. Az alacsony hőmérséklettel szemben a különböző fajták ellenálló képessége eltérő: a téli mélynyugalmi állapotra jól felkészült kaliforniai fajták –9,4 és - 11,11OC közötti hő állományt bírnak ki, a Kárpátfajta körnél ez lehet akár – 40 oC is, a többi jelenlevő fajtáknál ez –25 és – 28 oC között alakul.

Az alacsony hőmérséklettel szembeni ellenállóságot nagymértékben befolyásolja a mélynyugalmi állapotban uralkodó időjárási viszonyok közül a hőmérsékletingadozás, amennyiben ez nagy (felmelegedés), a károsodás már – 20 oC – nál bekövetkezik. Az alacsony hőmérsékletre a dió legérzékenyebb a virágzása ideje alatt. A kifeslett rügy már – 1oC – on károsodik, így a tavaszi kései fagyok kártételének veszélye nagy.

A dió virágzása ideje alatt uralkodó középhőmérsékletet, valamint a tengerszínfeletti magasságnak a virágzás késleltetésére tett hatását alapul véve Bulatović (1984) a szocialista Jugoszláviát 19 körzetre (így Vajdaságot Észak – Keleti – Észak Bácska és Bánát- valamint Észak -Nyugati – Szerémség és Dél – Bácska) osztotta. Az ÉK-i körzetben a virágzás május 1. –5. volt 400 m tengerszintfeletti magasságig, és a tengerszintfeletti magasság 100 méterenként 1 nappal késleltette a virágzást, az ÉNY – körzetben a virágzás április 25. – 30. volt 300 m tengerszintfeletti magasságig, és a tengerszintfeletti magasság 1,4 nappal késleltette a virágzás kezdetét.

Az említett szerző nem tartja diótermesztésre alkalmasnak az olyan körzetet, amelyben a fagymentes napok száma kevesebb, mint 170 nap, a hőmérséklet a tenyészidő tartalma alatt alacsonyabb 16,5 oC – nál, valamint a csapadék mennyisége alacsonyabb 600 mm – nél. Az alacsony hőmérséklet káros hatása a dió fejlődésének későbbi szakaszaiban is jelentkezhet pl. júniusban vékony terméshéj képződést idéz elő un. cinegesedés.

A túl magas hőmérséklet is okoz rendellenességet a dió fejlődésében: virágzás ideje alatt rossz terméskötődést eredményez, megperzselődhet a levél, ami a fotoszintézis csökkenésével jár, megperzselődhet a termés héja, amely a perzselt részeken szövet elhalással jár: a termés eltorzul, és a bél fejlődése vissza marad, nem tölti ki a héjat. A dió igényli az alacsony hőhatást (bizonyos óraszámot 7,2 0C hőmérsékleten a nyugalmi időszak alatt), ellenkező esetben egyenletlenül indul a vegetáció, a rügyek vontatottan pattannak ki, hajtás száradás tapasztalható.

Fényigény. Nagy. Fény hiány esetén a korona belső részei felkopaszodnak, és a termés a korona palástjára szorul. Talajigény. A termőréteg vasragsága legkevesebb 50 cm legyen, pH érték tekintetében a 6,5 az optimális, 7 felett gyakoriak a vas hiány tünetei, legmagasabb pH érték a 8. Humusztartalom 0,7 –1,5%, P2O5 5,05 – 11,56 mg/100g, K2O 5,66 – 9,66 mg/100g (Bulatović 1984). Az ártéri öntés talajok a természetes előfordulásának talajai. A vízzel való borítottságot, és a nehéz kötött talajokat nem tűri. Vízszükséglete 800 –1000 mm évi csapadék.

Növekedési sajátosságok
HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Növekedési sajátosságok Közismert tény, hogy a dió minden beavatkozás nélkül, (de legtöbbször beavatkozás mellett i s ) szabályos ( gömb) koronát nevel. A nagy fényigényére utaló jel, hogy felkopaszodásra hajlamos un. „kúposodik”, valamint az, hogy majdnem minden szabadon növő fának ágai leérnek a földre a fény nagyobb mérvű kihasználására törekedve. A termőre fordulás időszaka nagyon hosszú, nem ritkán 12 év. A diót nagyon sokáig magoncból termesztették. Az első oltványokat Franciaországban készítették először. Úgy a magoncok mint a fajták esetében a természetes alakgazdagság megfigyelhető.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Növekedési sajátosságok Növekedési erély tekintetében a dió lehet: gyenge, közepes vagy erős növekedésű, minek függvényében a korona magassága 6 –14m között változik. A koronaalak kúpos, hengeres, sátorozó, szétterülő és gömb lehet. A diónál, ellentétben más gyümölcs fajokkal, a kúpos korona alak csak ritka ágrendszerrel párosulva válik be. A kialakuló faalakot a termőhelyi adottságok és a termesztés technológia elemei is befolyásolhatják.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Növekedési sajátosságok A hajtásrügy-csoportok kialakulása a fiatal diófák törzsén, a faj egyik jellegzetes tulajdonsága. Nagy általánosságban három egymás alatt elhelyezkedő hajtás rügy található: „nyeles rügy”-nek nevezik a legfelső, legfejlettebb rügyet, melyből a függőlegeshez köze lálló hajtás fejlődik, a második rügyből 450szög állású hajtás fejlődik, még a harmadik rügy leggyakrabban nem hajt ki: ellenben ha a felette valók megsérülnek ,akkor a vízszinteshez közelálló hajtást nevel.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Növekedési sajátosságok A termővesszőkön háromféle rügy fejlődik. A vesszőkön szórt állásban elhelyezkedő kisméretű és gömb alakú hajtásrügyek. A barka rügyek 0,5 – 1cm hosszúak és takaratlanok, a belőlük fejlődő barka virágzatok pedig 1 –1,5 cm szélesek és 10 – 15 cm hosszúak. A termőrügyek tartalmukat tekintve vegyes rügyek, amelyekből a rövid hajtások csúcsán fejlődnek a nővirágok, leggyakrabban 1 – 4 csokorban vagy ritkábban virágból álló fűzérben. A dió termővesszői általában 20 – 50 cm hosszúak és 8 – 10 mm vastagok, oldalukon hajtásrügyek, barkarügyek és egyes fajták esetében nőivirágkezdeményt tartalmazó vegyesrügyek találhatók.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Növekedési sajátosságok A vesszők csúcsrügye vegyesrügy. Germain a termőrügyek vesszőn való elhelyezkedése alapján a diókat csúcsrügyön termőkre, átmenetikre és oldalrügyből termőkre ossza. Az oldalrügyből termő fajták legalább három évvel korábban fordulnak termőre. Az oltványok termőre fordulása is korábbi, mint a magoncoké.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia )

HÉJASOK

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Fenológiai jellemzők
A diófa mélynyugalmi ideje nagyon rövid , és általában januárban befejeződik. A fagyra való érzékenység csak hosszantartó téli felmelegedés esetén lép fel. A termesztésre ajánlott fajták tenyészidejének hossza 190 – 210 nap. A sikeres termesztés egyik kritikus szakasza rügyfakadás, mely tekintetében akár 30 napos eltérés is lehet a fajták között. A kései rügyfakadás előny a kései tavaszi fagyok kikerülése szempontjából.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Fenológiai jellemzők
A dió hajtásnövekedésében két szakasz különíthető el. Az első a tavaszi hajtásnövekedés, amikor csak a rövid hajtások alakulnak ki, és végálló rüggyel zárulnak, és ezeken a hajtásokon kezdődik el a termőrügyek differenciálódása. A termőrügy differenciálódás ideje május – június. A második hajtásnövekedés a nyári, sokkal hosszabb hajtásokat eredményez. Amennyiben a tavaszi hajtás termést hordoz, a nyári hajtásnövekedés a termést oldalra nyomva a legfelső rügyből un. álltengelyesen történik.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia )
Fenológiai jellemzők A dió egyvirágú, egylaki szélporozta növény. A virágzás ideje május. Az öntermékenyülésre való hajlam nagy, de jelen van az önmeddőség és adichogámia is. A jó ter5més elérésének érdekében 70 – 80% terméskötődés szükséges. A lombhullás ideje fajta tulajdonság, de befolyásolja a fa kondíciója is. A vegetáció korábbi befejezése előnyös fajta tulajdonság, mivel hosszabb a télre való felkészülés ideje.

HÉJASOK

Termékenyülésbiológia, fajtatársítás
HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Termékenyülésbiológia, fajtatársítás A gyümölcsfajok közül egyedül a dió rendelkezik sajátos szaporodási önszabályzó képességgel. Ez oly módon valósul meg, hogy a nővirág a bibére jutott túlzott bibe mennyiség hatására abortál, és a terméskezdemény lehull. Ezzel a jelenséggel magyarázható a magoncokból telepített zárt ültetvények alacsony terméshozama, valamint egyedül a dió termesztéstechnológiájában alkalmazott eljárás a „pollenrázás”.

Termékenyülésbiológia, fajtatársítás
HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Termékenyülésbiológia, fajtatársítás Ez az ismérv továbbá alátámasztja a szelektált fajták telepítésének indokoltságát, valamint a dichogámia nemkívánatos hatásának megelőzésére a porzó fajták legfeljebb 5%-os jelenlétét az ültevényben. Viszonyaink között a partenokarpia ritkán fordul elő a diónál, még az apomixis gyakori. A kárpáti fajtakörhöz tartozó fajták termésének 13 – 42% - a apomiktikus úton fejlődik.

Termésjellemzők és felhasználási irányok
HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Termésjellemzők és felhasználási irányok A dió termése a következő formákban értékesíthető: dióbélként, amikor az áruértéket annak külleme és beltartalmi értéke határozza meg, héjas dióként, amikor a termés külleme, a héj tetszetőssége is meghatározó tényező, zöld dióként, ez esetben a csonthéjképződés előtt minél nagyobb termés méret az előnyős.

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Termésjellemzők és felhasználási irányok A kiváló áruérték tényezői: 30 –32mm – nél nagyobb termésátmérő, tojásdad vagy gömbölyded alak, a csonthéj sima felületű, legömbölyített karimájú, vékony és kemény ,könnyű töretű, géppel is könnyen törhető, a héj belseje sima, lécek és benyúló dudorok nélkül, a termés mag – bél aránya 50% feletti, hártya szerű magbélhéj és semleges ízű, kellemes ízű, jó zamatú, magas olajtartalmú és halványbarna színű magbél, a tartós tárolás alatt is őrizze meg a magbél teltségét és egyéb jellemzőit (Szentiványi, Soltész 1997,662).

HÉJASOK DIÓ ( Juglans regia ) Termésjellemzők és felhasználási irányok A termőképesség és termésbiztonság tényezői magasfokú télállóság és fagytűrés, szárazságtűrés, a betegségek kórokozóival valamint az almamollyal szembeni ellenálló képesség, hosszú termőkor és korai termőre fordulás, dús virágzás és nagy arányú terméskötődés, a hajtások oldalán is nagy arányú vegyes rügyek képzése, késői fakadás és virágzás, nem túl késői termésérés és az aránylag rövid tenyészidőszak (Szentiványi, Soltész 1997,662)

A TERMESZTÉSRE AJÁNLOTT FAJTÁK FŐBB JELLEMZŐI
RASNA - Az újvidéki Mezőgazdasági Egyetemen állították elő, Vegetáció kezdete azonos a Jupiterével, és néhány nappal későbben fejeződik be, Növekedési erélye közepes, Termőképessége nagy, Korán fordul termőre ( gyakran már a faiskolában termést hoz ), Virágzása pomogám, Porzói a Jupiter és a Geisenheim 139, Termése nagy ( 14 gramm ), Magbélaránya közepes ( 50% körül ), Fogékonyság a Gnomonia leptostyla – ra alacsony, Alkalmazkodóképessége nagy, Tavaszi fagykárt ritkán szenved ( későn indul a veg. ).

SREM Az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem fajtája, Vegetáció kezdete 2 nappal a Šejnovo előtt, Vegetáció vége tíz nappal a Šejnovo előtt, Növekedési erélye közepes, erős, Virágzása protoandrikus, Porzói Jupiter és a G 139, Termése nagy ( 15 gramm fölött ), héja vékony és úgymond sima, Magbélarány 57 %.

TISA Az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem fajtája, Virága gyakran 20 női virágot is tartalmaz ( a termések nagysága folytán azok egymást letúrják, és lehullanak a virágzatból a vegetáció ideje alatt ), Termése nagy ( 15 gramm körüli ), héja vékony, Magbélarány 52 %, Hátránya a magbél sötét színe.

ŠAMPION Az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem fajtája, Vegetáció kezdete a Šejnovóival azonos, és 15 – 20 nappal előbb fejeződik be, Növekedési erélye közepes, A téli fagyállósága nagy, Termésének súlya 13 gramm, Magbél színe világos, Magbélarány 58 %.

SAVA Az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem fajtája, Vegetáció kezdete néhány nappal a Šejnovo előtt, és 10 nappal előbb fejeződik be, Növekedési ereje közepes, Termőképessége nagy ( az oldalrügyek termőképessége 80 % fölött van, még tavaszi fagykárok esetén is kielégítő termést ad ), Termése gömbölyű, súlya 12 gramm, héja vékony, Magbél szín világos, könnyen elválasztható a héjtól, Magbélarány 53 %.

KASNIRODNI Az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem fajtája, Tenyészideje nagyon rövid, nagyon későn indul, 15 nappal a Šejnovo után és 10 nappal azelőtt fejezi be, Nagyon ritkán szendved tavaszi fagykárt, Növekedési erélye erős, Termőképessége nagy, Az oldalrügyek termőképessége nagy, Termésének tömege 12 gramm, Magbél színe kifejezetten világos, Magbélarány 46 %.

OVČAR A čačaki Gyümölcsészeti és Szőlészeti Intézet fajtája, Növekedési ereje erős, Vegetáció kezdete közép korai, Termése nagy, 13,6 gramm súlyú, Magbélaránya 48 %, Magbél színe világos.

ŠEJNOVO Ismert bolgár fajta, elterjedt az egész világon, Vegetáció kezdete közép korai és kifejezetten későn fejezi be, Növekedési ereje közepes, Termőképessége nagy, Termésének súlya 12 gramm, héja vékony, Magbélarány 54 %, Hátránya a hosszú tenyészidő, és a sötét magbélszín.

PORZÓ FAJTÁK FŐ JELLEMZŐI
G 139 Német fajta, Barkái későn nyílnak, későn virágzó fajták porzására alkalmas, Növekedési ereje gyönge, Termése középnagy ( 12 gramm ), Magbélarány 48 %.

G 251 Német fajta, Vegetáció kezdete kései, Virágzás kezdete a Jupiter előtt van, de barkái hosszan virágzanak, így minden termesztésre ajánlott fajtának virágzási idejét fedi, Termésének nagysága valamivel a G 139 fölött van, Magbélarány alacsony ( 45 % ).

JUPITER Cseh fajta, Vegetációs ideje rövid, Növekedési ereje közepes, Termőképessége jó, Termése középnagy, Magbélarány 50 %, Magbél színe sötét, ami egyben hátránya is.

PERSPEKTÍV FAJTÁK FŐ JELLEMZŐI
TISZACSÉCSI 72 Magyar fajta, Vegetáció kezdete a Šejnovóival azonos, de valamivel előbb fejezi be, Növekedési erélye erős, Termése nagy ( 14 gramm ), Magbélarány 52 %, Magbél színe fehér.

FERNOR Francia fajta, 1995 – től van termesztésben, Vegetáció kezdete kései, Növekedési ereje közepes, Termése közepes, inkább apró ( 11,5 gramm ), Magbélarány 49 %, Magbél színe kifejezetten szép.

FERNETTE Francia fajta, kevésbé elterjedt mint a Fernor, Hazájában porzófajtaként használják, Termése közepes nagyságú ( 12 gramm ), Magbélaránya 54 %, Hátránya a magbél gyöngébb minősége.

Mogyoró ( Corylus avelena L. )
ENNIS Amerikai fajta, gyorsan terjed Európában, Vegetáció későn indul, Mérsékelten kontinentális éghajlatot igényel ( melegebb éghajlaton rosszul telel ), Fagyállósága jó, Növekedési erélye közepes, Termőképessége nagy, Későn virágzik, Termésének nagysága 3,5 – 4 gramm, Magbélaránya 45 – 49 %,

Termesztésre ajánlott főbb fajták
TONDA GENTILLE DELLE LANGHE Olasz fajta, nem kedveli a nedves, párás éghajlatot, Korán érik, augusztus második felében, Növekedési erélye közepes, Önmeddő, porzói Tonda Gentille Romana, Mortarella, Nocchione, Negret, Cosford, Téli fagyokra ellenálló, Termőképessége nagy, Termése középnagy ( 2,2 gramm ), gömb, lapított gömb alakú, A makk könnyen kihull a kupacsból, Magbélarány 46 – 48 %, A magbél apró ( 1,2 gramm ), lauda alakú, elefántcsont színű, kellemes ízű, aromájú, nagyon keresett az édességiparban, Országunkban a legjelentősebb kommerciális fajta.

TONDA GENTILLE ROMANA Olasz fajta, Közép – Olaszországban termelik, érési ideje szeptember első fele, Növekedési erélye közepes, Önmeddő, porzói Nocchione, Mortarella, Tonda Gentille delle Langhe, Tonda di Giffoni, Környezethez való alkalmazkodóképessége nagy, Kései tavaszi fagyokra ellenálló, Termése közepesen nagy ( 2,7 gramm ), gömb alakú, sötétbarna színű, A makk könnyen kihullik a kupacsból, Magbél apró ( 1,2 gramm ), Gömb alakú, kemény, jó minőségű.

TONDA DI GIFFONI Olasz fajta, Növekedési erélye erős, Önmeddő, porzói Nocchione, Mortarella, Tonda Gentille delle Langhe, Tonda Gentille Romana, Termése középnagy ( 2,5 gramm ), Gömb alakú, sötétbarna színű, Magbélarány 45 – 47 %, Magbél apró ( 1,2 gramm), gömb alakú, világos színű, Melegebb éghajlatok fajtája, ahol bő termő.

ISTARSKI DUGI A Lambert szelektálásával állították elő Isztriában, Szeptember első felében érik, Növekedési erélye közepes, elágazási erélye úgyszintén, Önmeddő, porzói Római mogyoró, Hali óriás, Ludolf, Fagyállósága nagy, termése középnagy – nagy ( 2,8 gramm ), alakja hosszúkás, a kupacs hosszabb a makktól, és nem hullik ki, gépi szedésre alkalmatlan, Magbélarány 43 %, Magbél apró ( 1,2 gramm ), sárgásfehér színű, igen ízletes, aromás.

Porzó fajták RÓMAI MOGYORÓ Olasz fajta, érési ideje szeptember,
Növekedési erélye közepes, sok tősarjat képez, Későn virágzik, önmeddő, porzója a Cosford, Termőképessége jó, akárcsak a fagyállósága, Termése nagy ( 3 gramm ), kalács alakú, a makk kihullik a kupacsból, héjszín világosbarna, Magbélarány 44 – 45 %, magbél apró – középnagy ( 1,35 gramm ), édeskés ízű, de aromája nincs.

Porzó fajták NOCCHIONE Olasz fajta, érési ideje szeptember,
Növekedési erélye erős, Önmeddő, porzója Tonda Gentille Romana, Termőképessége jó, Termése középnagy ( 2,6 gramm ), gömb alakú, Magbélarány 38 %, Kiváló porzó fajta.

Porzó fajták HALI ÓRIÁS
Német fajta, érési ideje augusztus vége, szeptember eleje, Növekedési erélye nagy, feltörő, Önmeddő, porzója a Római mogyoró és a Cosford, Termése nagy ( 3,5 gramm ), gömb – kúp alakú, könnyen kihullik a kupacsból, Magbélarány 40 % körüli, magbél középnagy ( 1,4 gramm ).

DIÓFAJTÁK

DIÓFAJTÁK KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

HÉJASOK Dió ( Juglans regia )

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "HÉJASOK Dió ( Juglans regia )"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

HÉJASOK Dió ( Juglans regia )

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "HÉJASOK Dió ( Juglans regia )"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés