Mellérendelő összetett mondatok

Az előadások a következő témára: "Mellérendelő összetett mondatok"— Előadás másolata:

1 Mellérendelő összetett mondatok

2 Mellérendelt mondatok
Tagmondatok között tartalmi-logikai összefüggés A tagmondatok egyenlő értékűek Azonos szinten helyezkednek el Fajtái: Kapcsolatos Ellentétes Választó Következtető Magyarázó Egyes és páros kötőszók jelölhetik

3 Kapcsolatos viszony A második tagmondat folytatja, újabb mozzanattal egészíti ki az első tagmondatban ábrázolt valóságtartalmat. Elért az ősz, és súgott valamit. főmondati szintű …mit érlel annak a sorsa, (és) akinek nem jut kapanyél, (és) kinek bajszán nem billeg a morzsa (és) ki sötét gondok közt henyél? mellékmondat szintjén 1 2 1 2 3 4

4 Kapcsolatos viszony – árnyalatok
Egyszerű kapcsolatos viszony Ez a hordó ezüst, az meg arany. Ennek édesanyja jókor a síré lett, édesapja pedig vett más feleséget. Hozzátoldó kapcsolatos viszony Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megkopott Összefoglaló kapcsolatos viszony Ez se enged, az se hagyja. Megosztó kapcsolatos viszony Hol kisütött a nap, hol beborult az ég. Fokozó kapcsolatos viszony Megfőzte az ebédet, sőt el is mosogatott. Egyszerű kapcsolatos viszony a leggyakoribb

5 Ellentétes viszony Tagmondatai közt tartalmi ellentét van (lehet éles és elmosódó is) Fajtái: Egyszerű (szembeállító) A szél a tölgyet ledönti, a náddal azonban nem bír. A ló is megbotlik, pedig négy lába van. Kizáró Nem tenmagadért nem voltál boldog, hanem megnyíltak gyászos mennyboltok. Megszorító Szobor vagyok, de fáj minden tagom. Egész kertem neked adnám, csak e két fát kerüld!

6 Választó viszony Tagmondatai különböző választási eshetőségeket tartalmaznak. Fajtái: Kizáró – csak annyi lehetőség van, ahányat a tagmondatok tartalmaznak. Pl.: „Vagy erőt vesz rajta, vagy keze miatt hal.”(Arany). Megengedő – a lehetőségek nem zárják ki egymást, s a beszélő számára is közömbös, hogy melyik jut érvényre. Pl.: Akár a tojást a kőhöz, akár a követ a tojáshoz. Kezdjünk dolgozni most, vagy pihenjünk egy kicsit előbb?

7 Következtető viszony Második tagmondata az elsőből adódó következtetést vonja le. Pl.: Mindent megtanultam, tehát a vizsgától nem félek. Barátságos, így könnyen barátkozik bárkivel.

8 Magyarázó viszony Második tagmondata az elsőben kifejtett tartalom okát, indokát, előzményét világítja meg. Könnyen szóba elegyedik bárkivel, ugyanis kedveli a társaságot. A magyarázó és következtető tagmondatok egymással oksági viszonyban állnak. Az ok és okozati elemek sorrendje szerint, ha előbb van az ok, és később az okozat, következtető viszonyról beszélünk. Ha az okozat megelőzi az okot, amellyel később magyarázunk, a mondat magyarázó jellegű.