Készítette Rozgonyi-Borus Ferenc 2003.

Az előadások a következő témára: "Készítette Rozgonyi-Borus Ferenc 2003."— Előadás másolata:

1 Készítette Rozgonyi-Borus Ferenc 2003.
Kozma László és a MESZ-1 Kozma László élete és a MESZ-1 rövid ismertetése Készítette Rozgonyi-Borus Ferenc 2003.

2 Kozma László (1902-1983) I. 1902. nov. 28. Miskolc
1921. BME-re nem veszik fel, az Egyesült Izzóban villanyszerelő lesz 1925. Brünni ösztöndíjas 1930. Bell Telephone mérnöke Antwerpenben szabadalom szabadalom számoló berendezésre Belgiumot lerohanják, hazatér 1942. Egyesült Izzó műszerésze 1902. november 28-án született Miskolcon ben a BME-re jelentkezett, de nem vették fel, ezért az Egyesült Izzóban mint villanyszerelő helyezkedett el. Szenvedélyesen érdeklődött minden telefonos áramköri rajz iránt, és elkezdett angolul tanulni, hogy a dokumentumokat eredetiben tanulmányozhassa. Tehetségét az Egyesült izzó vezető szakemberei azzal ismerték el, hogy ösztöndíjat adtak össze részére. Így 1925-től a század első felének egyik legjobb műegyetemének, a brünni német műszaki egyetem hallgatója lett. 1930-tól kezdve az antwerpeni Bell Telephone cég mérnöke volt. Részt vett számos európai ország (Svájc, Belgium, Hollandia, Olaszország, stb.) távválasztási rendszerének a kidolgozásában, valamint a legújabb telefonközpontok, a 7E és az MA kifejlesztésében. A tehetséges mérnök pályája nagyon gyorsan emelkedett, ugyanis 1934 és 1938 között – egyedül vagy társakkal – több mint 25 szabadalmat adott be, a legenda szerint többet, mint a gyár többi mérnöke összesen. 1938 elején az antwerpeni gyár igazgatója megbízta, hogy a gyárban található alkatrészekből, amiket a telefonközpontokhoz gyártottak, számoló berendezést készítsen. Decimális gépet tervezett, amelynek legfontosabb eleme a 11 ívpontos kapcsológép volt. Megbízói nem hozták Kozma László tudomására, hogy a rá bízott fejlesztés céljának, az igen gyors számolóeszköz kifejlesztésének a közelegő háborúban juthat majd döntő szerep. Az antwerpeni gyár 1938 és 1942 között a számoló berendezésre 10 szabadalmat jelentett be, amelyeken egyedül vagy társakkal Kozma László volt feltüntetve feltalálóként. Az szabadalmak között volt egy táv-számoló rendszer is, amelyen a számológépet illetve az elektromágneses huzalmemóriákat bármilyen távolságról táv-gépírókon és telex-hálózaton keresztül el lehetett érni. A rendszereket Kozma László nem csak megtervezte, hanem meg is építette. Amikor a németek elfoglalták Belgiumot a gyár vezetése Kozma gépeit hajóra tette, hogy Amerikába menekítse. A hajót állítólag egy német tengeralattjáró elsüllyesztette. A német megszállás alatt – titokban – Kozma a fejlesztést folytatta, de a munkát a gyár igazgatója veszélyesnek minősítette, és ezért 1941-ben leállította. 1942-ben Kozma László visszajött Magyarországra, de csak műszerészként kapott állást újra az Egyesült Izzóban.

3 Kozma László (1902-1983) II. Munkaszolgálat, deportálás
Standard Villamossági Rt. műszaki igazgatója Távbeszélő hálózat rekonstrukciója BME Villamosmérnöki kar alapítója Standard perben halálra, majd életfogytiglanra ítélik A börtönben is dolgozik, rehabilitálják MESZ-1 tervezése 1976. Akadémia tagja 1983. nov. 9. hal meg Budapesten Visszatérése azért is volt meglepő, mert származása miatt a háború minden pokla várt rá: megjárta a munkaszolgálatot, a deportálást. Betegségektől szenvedve, 1945 augusztusában került vissza Budapestre. 1945 és '49 között a budapesti Standard Villamossági RT. műszaki igazgatója lett. A távbeszélő hálózat háború utáni rekonstrukciójában vezető szerepet játszott, és ezt a tevékenységét 1948-ban Kossuth-díj I. fokozatával ismerték el től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a villamosmérnöki kar egyik alapítója lett. Az első koncepciós perek egyikében, a Standard perben Kozma Lászlót először halálra, majd pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. Börtönévei alatt is dolgozhatott, mivel tagja volt annak az elítéltekből álló szakmai elit csoportnak, amely a hivatalosan áltudománynak bélyegzett kibernetika lehetőségeit kutathatta. Szabadulása után rehabilitálták, ismét a BME professzora lett, ahol 1955 és 1957 között megkonstruálta az ország első programvezérelt jelfogós számítógépét, a MESz-1-et, amely 1958-ban állt üzembe. 1960 és 1963 között a BME villamosmérnöki karának dékánja lett. Az MTA 1961-ben levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választotta. 1983. november 9-én halt meg Budapesten.

4 Műszaki Egyetem Számítógépe
Kozma László 1955 és 1957 között megkonstruálta az ország első programvezérelt jelfogós számítógépét, a MESz-1-et, amely 1958-ban állt üzembe. 1955. Elkezdődik a fejlesztés 1958. Első üzemelés

5 MESZ-1 (1957-68) 2000 db (11 fajta) jelfogó, 600-800 W fogyasztás
Írógép billentyűzete a bevitel és a kivitel is A program lapon, 45 utasítás/lap 12 db 27 bináris jegyű szám 10  2 átalakító 10 évig működött Oktató gép, szemmel látható működéssel A berendezés kb darab, tíz különbözőféle jelfogóból épült, az adatokat bebillentyűzték, az eredmény kiírására egy írógépet alakítottak át, a billentyűket elektromágnesek húzták meg. A fogyasztása kb W volt. A jelfogós adattárban 12 db 27 bináris számjegyű számot lehetet tárolni. A gépben automatikus 10->2 és 2->10 átalakító volt beépítve. A berendezés érdekessége volt, hogy működése közben a reléken szemmel láthatóan is lehetett követni a műveleteket. A gép 10 évig volt használható. Sajnos a gépet – Kozma László erőfeszítései ellenére – a műszaki élet és a tudomány nem használta, ugyanis ekkor már elindult az elektronikus számítógépek fejlődése. Magyarországon is – 1959-ben – elkészült az M-3. A lényegesen gyorsabb működésű elektronikus számítógépek nagyon gyorsan kiszorították a gyakorlatból az elektromechanikus számoló- és számítógépeket.

6 MESZ-1 logikai szerkezete és a lapolvasó
A gép programvezérelt, de nem tárolt programú volt, mivel az utasításokat is a programleolvasóba tett, kézzel lyukasztott lapokról vihették be. Egy programlapon 45 utasítás fért el. A billentyűzetről bevitt, a belső memóriában tárolt adatokat a program alapján feldolgozta. Az eredményt írógépen jelentette meg. A berendezés kisebb hibái ellenére rekonstruálható lenne, még ma is működőképes állapotban van. Egy szekrénye a Neumann János Számítógép-tudományi Társulatnál látható, a nagyobbik részét az Országos Műszaki Múzeum budai raktárában helyezték el.