A népdalok szerepe a magyar kultúrában

Az előadások a következő témára: "A népdalok szerepe a magyar kultúrában"— Előadás másolata:

1 A népdalok szerepe a magyar kultúrában
A magyar népdalok A népdalok szerepe a magyar kultúrában

2 Népdalok gyűjtése, feldolgozása
A népdaloknak elengedhetetlen szerepe van a magyar kultúrában. E régi műnem nélkül nem lenne alapja a mostani könnyű zenei stílusoknak. Ámbár nem őrizhetnénk most e kincseket néhány jeles magyar zenész segítsége nélkül. Mivel a népdaloknak nincs szerzőjük (szájhagyománnyal terjednek), nem jutottak volna el hozzánk, ha például Kodály Zoltán vagy Bartók Béla nem indulnak el, hogy a magyar népdalokat összegyűjtsék az utókornak. A következőkben bemutatok néhány jeles alakot a magyar zenetörténetből.

3 Bartók Béla Született: március 25., Nagyszentmiklós Meghalt: szeptember 26., New York Első nyilvános szereplése és a Duna folyása című kompozíciójának előadása 1892-ben volt ben telepedett le Pozsonyban, itt bontakozott ki tehetsége ben kezdte el zenei tanulmányait a budapesti Zeneakadémián ben volt első bécsi koncertje a népdalgyűjtés kezdetének éve, 1907-ben a Zeneakadémia tanára lett. Első szerzői estjét Kodállyal közösen 1910-ben rendezték. Ezt követte a Fából faragott királyfi - balett, és a Kékszakállú herceg vára - opera bemutatója, Budapesten tól nemzetközi koncert körutak Európában és az USA-ban ban, A csodálatos mandarin - pantomim bemutatója Kölnben ben visszavonul a tanítástól és a népzenei gyűjtés sajtóban való népszerűsítésén dolgozik ben emigrációba vonul, New Yorkba érkezik. Utolsó nyilvános szereplése 1943-ban volt.

4 Kodály Zoltán Született: december 16., Kecskemét Meghalt: március 6., Budapest Zeneszerző, tudós, pedagógus tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem és Zeneakadémia hallgatója ben befejezi tanulmányait és első népdalgyűjtő útjára indul, majd megismerkedik Bartók Bélával. Közös kiadványuk a Magyar népdalok ben Párizsba megy tanulmányútra tól a Zeneakadémia tanára. Első szerzői estjét 1910-ben rendezik. A világsikert 1923-ban a Psalmus Hungaricus hozza meg számára ban hallható a Háry János az Operaházban ben a Székelyfonó bemutatója Budapesten, majd ban a Milánói Scalaban ben a Magyar Népzene Tára sorozat megindulása, közel százezernyi dallam rendszerezése, sajtó alá rendezése.

5 Liszt Ferenc Liszt Ferenc nem volt nagy népdalgyűjtő, ám szerintem mégis érdemes néhány szót szólni róla, mivel hazánk egyik legjelesebb zeneszerzője és zongoraművésze volt. Doborjánon született okt. 22-én. Első zenei nevelője atyja, Ádám, az Esterházy-uradalom gazdatisztje volt. Kilencéves korában lépett fel először Sopronban és Pozsonyban ben Bécsben Czernynél és Salierinél tanult. Bécsi hangversenyein már nagy sikereket aratott ban atyjával Franciaországba utazott, hogy a párizsi Conservatoire-on tökéletesítse tudását. Az intézet ig.-ja azonban felvételét visszautasította. Párizs második hazája lett s kapcsolatba került a párizsi szellemi élet számos jelentékeny alakjával (Chopin, Berlioz), kiknek társasága szellemére és munkásságára döntően hatott. Hangversenyei iránt csakhamar nagy érdeklődés támadt. Hangversenyútjai során Franciaországon kívül Londonba és Svájcba is eljutott. Áldozatkészségének számtalan bizonyosságát adta: a pesti árvízkárosultak javára hangversenyeket rendezett (1838), fedezte a bonni Beethoven- emlékmű felállítását (1839), alapítványt tett a pesti Nemzeti Zenede létesítésére (1840) stb. Az 1840-es években már Európa-szerte ismert zongoraművész, útjai során Szentpétervárra is eljutott, 1843-ban Moszkvában és a lengyel városokban is adott hangversenyt. Számos külföldi hangversenye után 1846-ban hazatért től ismét Weinmarban élt. Bayreuth-on (Németország) halt meg júl. 31-én tüdőgyulladásban től az ő tiszteletére kétévenkét, a legjobb előadóművészeknek a Liszt-díjat adják kitüntetésül.

6 A bemutató ezzel véget is ért
A bemutató ezzel véget is ért. Remélem mindenki élvezte, sok hasznos információhoz jutott s kedvet kapott, hogy esetleg maga is elmerüljön a zene csodálatos világában. Hurtony Péter