Madárvonulás.

Az előadások a következő témára: "Madárvonulás."— Előadás másolata:

1 Madárvonulás

2 Madárvonulás Miért vonulnak a madarak? Mióta vonulnak a madarak?
Évszakos táplálékforrás Nagyobb földtömeg Mióta vonulnak a madarak? Legfeljebb a jégkorszak vége óta A vonulás dilemmája Biztos táplálék: vonulni kell Jó fészkelőhely választás: maradni kell

3 Vonulási stratégiák Rövid távú vonulók Hosszú távú vonulók
Föntről le – a jégkorszak végével északabbra húzódott a telelőhely Vörösbegy, feketerigó stb. Hosszú távú vonulók Lentről föl – a jégkorszak végével északabbra húzódott a fészkelőhely Füstifecske, fehér gólya stb. Vonulási stratégiák Helycsere Bakugrás

4 Vonuláskutatás Gyűrűzés Hans Christian Mortensen, 1899. június 5.
Seregélyfiókák a kertben. Az érdekelte, ugyanazok jönnek-e vissza egy év múlva

5 A gyűrű Általában egy városnevet és egy számot tartalmaz
Énekesek esetében jelölt madárból kerül meg 1 A gyűrűzés során általában biometriai méréseket is végeznek, ami segíthet a populációk elkülönítésében, a vonulás egyéb jellemzőinek feltárásában

6 ● - Ócsán gyűrűzött és külföldön megkerült
● - Külföldön gyűrűzött és Ócsán megkerült

7 Rádiós követés, gyakran műholdas ellenőrzéssel

8 Egy fehérgólya három éve

9 Margit a magyar fekete gólya 2005. őszén

10 Fő vonulási útvonalak a Földön

11 Fő vonulási útvonalak Európából
Gibraltár Szicília Boszporusz

12 Fitiszfüzike

13 Füsti fecske

14 Kis sólyom

15

16 A bajnok A sarki csér évente kétszer átrepüli a Földet

17 Ladbrokes – ahol vonuló albatroszokra lehet fogadni

18 Hogyan tájékozódnak? Csillagok Mágnesesség Térkép a fejben
Társak követése Tanulás – genetikai meghatározottság

19 Különváló populációk: feketerigó
erdeiek – vonulók városiak – maradók