PLATÓN Kakuk Ádám 12.D.

Az előadások a következő témára: "PLATÓN Kakuk Ádám 12.D."— Előadás másolata:

1 PLATÓN Kakuk Ádám 12.D

2 Szókratész „tanítványa” (Kr. E. 424-347)
Szókratész etikai racionalizmusát igyekszik metafizikailag, ismeretelméletileg, lélek(elme)filozófiailag megalapozni. Végső soron a Szókratészi etikának megfelelő politikai filozófiát is kidolgoz. Metafizikai elméletében a preszókratikus hagyományokat is folytatja. Dialógus formában ír: nem mindig biztos, hogy mi az ő álláspontja, bár általában ‘Szókratész’ mondja ki. Az első aki professzionálisan, más területektől elkülönítve, intézményes keretek közt (Akadémia) foglalkozik a filozófiával.

3 Platón (görögül: Πλάτων) (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; Kr
Platón (görögül: Πλάτων) (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; Kr. e. 427, Athén vagy Aigina – Kr. e. 347), ókori görög filozófus, iskolaalapító. Hatása jelentős volt az ókori és a középkori filozófiára, művei manapság is viták és filozófiai vizsgálódások tárgyát képezik. Munkásságának nemcsak társadalomtudományi, hanem irodalmi értéke is nagy jelentőséggel bír.

4 Élete Athénban született Kr. e. 427/428-ban. Előkelő, régi családból származott: apja Ariszton, Kodrosz, az utolsó athéni király családjából származott, anyja Periktione, Szolón közeli rokona volt. Apját korán elveszthette, mert anyja még Platón gyermekkorában férjhez ment másodjára is, egy Pürilampész nevű emberhez.

5 Neve Görög szokás szerint Platón valószínűleg eleinte apai nagyapja után az Arisztoklész nevet viselte; később (Diogenész Laertiosz szerint Ariszton nevű testedző mesterétől [2]) kapta a Platón nevet, amely „széles vállút” jelent - ez abban a korban már rögzült személynév volt, így nem biztosan utal testi adottságra,[3] ugyanakkor Phleiuszi Timon a Szilloiban a legszélesebb hátúnak nevezte (platüsztatosz)

6 Milyen kérdések merülnek föl Szókratész etikai tanításával kapcsolatban?
Ha az erény tudás, akkor hogyan lehetünk biztosak benne, hogy tudással (episztémé) van dolgunk, nem puszta vélekedéssel (doxa)? – Ismeretelmélet Mire irányul ez a tudás, a világ mely részére? – Metafizika Miért biztos, hogy a tudás irányítja cselekvéseinket, nem mondjuk az ösztönök? - Lélekfilozófia

7 Ismeretelmélet: Szókratész: az ismeretek benne rejlenek a lélekben – elő kell csalogatni.
De ha már születéstől fogva így van, akkor az igaz ismeretek születésünk előtt kerültek a lélekbe. Vagyis a megismerés = visszaemlékezés. Részlegesen maradtak ismeretek lelkünkben, ezekre támaszkodva juthatunk tudáshoz. A megismerés nem az empirikus tapasztalatból származik. Legközelebbi rokona a matematikai tudás. Az empirikus tapasztalat egy folytonosan változó, ellentétekkel teli világot tár elénk (Hérakleitosz), amelyet megismerni nem lehet, mert nincs állandó lényege.

8 Lélekfilozófia: Milyen az a lélek, amely megfelel Szókratész etikai tanításának?
A lélek hallhatatlan, különben nem tudna a születés előttre visszaemlékezni. Független a testtől. A lélek hallhatatlanságának bizonyításai: Nincsenek részei, tehát nem bomolhat föl (talán csak az értelmes lélekrészre áll). A lélek a mozgató. Ha keletkezne, akkor nem volna mozgató, ha elpusztulna, megállna a mozgás.

9 Etika és politika: A boldog élethez az erények egységére van szükség (Szókratész)
Ezt az igazságosság teremti meg: amiként a lélekrészek közt az értelmesnek kell irányítania, éppígy az igazságos államban a filozófusoknak. Az állam vezetőinek hosszú tudományos képzésben kell részt venniük, és bonyolult kiválasztási folyamaton átesniük. Az elméleti tudás és a gyakorlati tudás tehát összekapcsolódik.

10 Platón filozófiáját alkotói tevékenységének három korszakában fejtette ki. Ez alapján osztályozzuk műveit is korai dialógusok (szókratikus korszak), középső dialógusok (formatan, politika) és a kései „nagy” dialógusokra.

11 A szókratikus korszakban Platón filozófiáját úgy értelmezhetjük, mint annak a keresése, hogy hogyan használjuk a szavakat az értelmes gondolkodás során. A szavak értelmes használata magában foglalja azt, hogy nézeteinket alávetjük mások kritikájának, ellenőrizzük az implikációkat, mindez pedig dialógust eredményez.

12 Platón korai dialógusainak egyik jellemzője egy állítás implikációinak a felvázolása azért, hogy leellenőrizhesse, vajon konzisztens-e önmagával és más állításokkal. Az a kérdés, hogy elfogadható-e egy állítás vagy sem, mindaddig nem válaszolható meg, amíg az állítás implikációit és kapcsolatait fel nem tártuk.

13 A középső dialógusaiban Platón rámutat néhány hiányosságra a hipotetikus és tagadó eljárásban, amelyet a korai dialógusokban Szókratész érvelési módszereként mutatott be. Platón rámutatott, hogy létezik olyan hipotetikus kiindulópont, amelyre intuitív bizonyosság és jó politika építhető. A késői dialógusok a szűkebb értelemben vett filozófia, a fogalmak elemzéséből áll.