Az őskor ..

Az előadások a következő témára: "Az őskor .."— Előadás másolata:

1 Az őskor .

2 Neolitikum Paleolitikum
AZ EMBER KIALAKULÁSA Termékeny félhold Homo Sapiens Sapiens Növénytermesztés Állattenyésztés állcsúcs nemzetség törzs falvak város Agytérfogata: 1500cm mesterségek Tk:10.old Tk:14-19.old Paleolitikum Tk:10-13.old Cro-magnon T: Zsákmányoló életmód MAGYARORSZÁG horda Törzs Istállókő Szeleta-barlang MÁGIA Lovas Fetisizmus Őskori festékbánya Totemizmus

3 múlott, hogy nem halt ki az (ős)emberiség hetvenezer évvel ezelőtt – állítja egy közös orosz–amerikai kutatás. A tudósok az emberi faj jelenlegi genetikai sajátosságait vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a nevezett időszakban csak egy nagyon kis létszámú embercsoport élhetett a Földön. Ma valószínűleg mind a hatmilliárdnyian az ő leszármazottaik vagyunk. Mindössze kétezer Homo sapiens maradt a Földön hetvenezer évvel ezelőtt, így gyakorlatilag a kihalás szélére jutott az emberiség. A megdöbbentő állítást orosz és amerikai tudósok tették az American Journal of Human Genetics című szaklapban közölt tanulmányukban. Egy kétezer fős populáció már nagyon sebezhető: ebben a helyzetben elég lett volna egy súlyosabb fertőző betegség, néhány törzsi villongás vagy egy kisebb környezeti katasztrófa, hogy ma ne éljen ember a Földön. A kutatók genetikai vizsgálatokra alapozzák állításaikat. Az tűnt fel nekik, hogy míg a hozzánk legközelebb álló rokonaink, a csimpánzok nagy genetikai változatosságot mutatnak, ugyanez az ember esetében egyáltalán nem mondható el. Emiatt a kutatók arra következtetnek, hogy az ember esetében az önálló fejlődés egy pontján rendkívül alacsonyra csökkent a populáció létszáma, így minden utód ennek a "magnak" a génkészletét hordozza tovább. A feltételezések alátámasztásához az emberi DNS-ben található úgynevezett "mikroszatelliteket", azokat az ismétlődő molekularészeket vizsgálták meg, melyek eltérőek az egyes populációk között. A mikroszatellitek létrejöhetnek génhiba vagy mutáció miatt, de fontos jellemzőjük, hogy továbböröklődnek. Így ezek révén könnyen meg lehet vizsgálni, hogy egy emberközösség mikor kezdett el például földrajzilag szétszóródni. A tudósok összesen 52 embercsoportot vizsgáltak meg szerte a Földön, hogy megtudják: valóban közös ősöktől származunk-e. Kiderült, hogy nagyjából hetvenezer évvel ezelőtt kezdett elvándorolni az emberiség az afrikai kontinensről. Az, hogy ennek ellenére mégis ennyire hasonló géneket hordozunk, a kutatók szerint azt bizonyítja, hogy rendkívül kevés őstől származunk mindannyian: számítások szerint nagyjából egy kétezer fős csoporttól. Ez még nem jelenti azt, hogy hetvenezer éve csak ennyi Homo sapiens élt, de a többiek valamilyen okból nyom nélkül eltűntek a Föld felszínéről. Címkék: ős, k

4 Az emberré válás folyamata
Atlasz alapján!!!

5 Koponyájáról eltünt a konty
HOMO SAPIENS SAPIENS /FT/: gondolkodó ember, a mai ember közvetlen őse,100 ezer évvel ezelőtt jelent meg, s fokozatosan terjedt el Földünkön. Egyetlen fajt alkot, de a bőr színe szerint fajtákra oszlik. …Tovább fejlesztette az eszközöket, megjelent az íj és a nyíl. A 30 ezer éves CRO-MAGNONI leletről cro-magnononi embernek is nevezik. Gondolkodása összetettebbé vált, hogy hit a túlvilágban, azt a zsugorított temetkezések bizonyítják. Főbb leletei Magyarországon: Istállókői és a Szeleta-barlang, Lovas. Ember kialakulása állcsúcs Homo Sapiens Sapiens Agytérfogata: 1500cm Koponyájáról eltünt a konty

6 Neander-völgyi ember és a Homo sapiens
A legújabb régészeti felfedezések abba az irányba mutatnak, hogy a Neander-völgyi és a Homo sapiens évezredekig együtt élhetett. 50 ezer évvel ezelőtt a Neander-völgyiek egyedül uralták az európai kontinenst. 20 ezer évvel később azonban az európaiak többsége már Homo sapiens volt. A közben eltelt idő pedig "egy merő zűrzavar" - fogalmaz Clive Finlayson, a Gibraltár Múzeum e korszakkal foglalkozó kutatója. Emiatt sok vita folyik arról, hogy a két embercsoport milyen viszonyban volt egymással: háborúztak, békésen éltek egymás mellett vagy házasodtak? Az sem világos még, hogy utódaik szaporodóképesek voltak vagy terméketlenek, mint az öszvérek. Trinkhaus mindenesetre meg van győződve arról, hogy a két embercsoport minden tekintetben működőképes utódokat hozott létre. A leletek korát azon földrétegek elemzésével határozták meg, amelyekben a tárgyakat találták. Miután a radiókarbonos módszer az ilyen korú leletek korának meghatározásánál nem ad megbízható eredményt, a kutatók egy új optikai módszerrel dolgoztak, amely azt mutatja ki, mikor volt egy tárgy utoljára a napfénynek kitéve és arra következtettek, hogy a leletek ezer évesek lehetnek. A kőszerszámok alapanyagát körülbelül kilométeres távolságról szállították, a kagylók a több mint 500 kilométerre lévő Fekete-tengerből származnak, a faragott elefántcsont egy befejezetlen emberi alak feje lehetett. és a Homo sapiens Gyökerek 2006 című kiállításon bemutatott modell egy modern kinézetű ősembert formáz, aki a Nyugat-Németországban található Neander-völgyről kapta a nevét.

7 ? A nőknek köszönhetjük a modern ember győzelmét a neandervölgyiek fölött? Egy nemrégiben megjelent tanulmány rácáfol az őseinkről eddig alkotott képre. Steven L. Kuhnt és Mary C. Stiner azt állítja, hogy a nemek feladatainak elkülönülése jóval hamarabb következett be a Homo sapiens sapiensnél, mint azt eddig a tudomány hitte. Ez pedig hatalmas előnyt jelentett a neandervölgyiekkel szemben a túlélésért folytatott küzdelemben.

8 Paleolitikum Zsákmányoló életmód
PALEOLITIKUM /őskor/-FT: pattinott vagy csiszoltatlan kőkorszak: az eszközkészítés fejlettsége alapján megállapított őstörténeti korszak, az őskor első , s leghosszabb időszaka (kb. 600 ezer évvel ezelőttől a Kr e 9 évezredig) A szerszámok kőből készültek, pattintásos módszerrel, megmunkálásuk durva. Az őskor jellemzője a zsákmányoló életmód. ZSÁKMÁNYOLÓ ÉLETMÓD -FT: élelemszerzés kezdetleges formája, amikor az ember a természetben készen található javakat megszerzi és elfogyasztja. Fő formái a gyűjtögetés (amit főleg a nők végeztek) és a vadászat. A zsákmányoló életmód esetén egy-egy embercsoportot csak hatalmas terület képes eltartani. A zsákmányoló életmód az újkőkorig jellemző, s a zsákmányoló életmódot a termelés váltotta fel. HORDA- FT: emberi közösség az őskorban, melyhez az együttlakó és vadászó emberek tartoztak. A hordán belül a munkamegosztás alapja az életkori és nemi különbség. A horda összetartozásának fontos tényezője volt a mágikus szertartásokat végző varázsló. TÖRZS – FT: valós vagy véltvérségi közösség alapján szerveződő – társadalmak – nagycsaládnál – és – nemzetségnél nagyobb egysége, a törzs az állam létrehozása előtti hatalmi szervezete. Rokonsági szervezet: A vadászó- gyűjtőgetők társadalma a családra és a rokonsági szervezetre épül. Semmiféle jó viszonyt nem tudnak elképzelni rokoni kapcsolat nélkül. Bonyolult, előírások sokaságával szabályozzák, hogy melyik csoport tagjai melyik másik csoport tagjaival házasodhatnak. Ezek a kapcsolatok nem a szerelemre épülnek, akárcsak a történelem más korszakainak Vérségi alapon szerveződő primitív közösség horda Törzs több Néhány tucat fő Kevés tárgy Létszám kb. 500 fő Vándorló életforma Ráérősség, elégedettség

9 Termelés nincs csak élelemszerzés
Zsákmányoló életmód MÁGIA FT:varázslat, az óperzsa papok (mágusok) nevéből származó görög kifejezés. Mindazon cselekedeteket jelenti, amelyekkel az ember befolyásolni kívánta a természeti jelenségeket. Az őskor emberre és a törzsi szinten élő népekre jellemző. A mágikus szertartásoknak köszönhetjük a csodálatos barlangi festményeket, s az újkőkori Vénusz szobrokat. TOTEMIZMUS FT: állattisztelet, az őskor végén megjelenő vallásos képzet, mely a közösséget valamely állatőstől (medve, farkas, szarvas) származtatja, s tagjai ettől remélnek védelmet és segítséget. Gyakran tilos volt a totem állat vadászata. FETISIZMUS FT: tárgytisztelet, az őskor végén megjelenő mágikus hit, mely szerint a közösség életét bizonyos tárgyak befolyásolhatják. E tárgyak tisztelete biztosítja a sikeres vadászatot, betegségek elmúlását, a kedvező időjárást, stb. Munkamegosztás: nem kor Egyenlő elosztás Csak közösségi tulajdon Alá és fölérendelés nincs MÁGIA Szertartás természetfeletti erők befolyásolására, természeti erők legyőzésére, stb. Totemizmus Állattisztelet Fetisizmus Tárgytisztelet

10 Gyűjtögető, vadászó társadalmak
# A busmanok a dél-afrikai Kalahári sivatagban és környékén élnek nagyobb családi közösségekben, ún. hordákban. Az egy csoportban élő családok száma kettőtől nyolcig terjed, attól függően, mennyi élelem található a környéken. Gyűjtögető, vadászó társadalmak 50 ezer év Népességük csekély Ma az eltűnés fenyegeti busmanok pigmeusok pápuák amazóniai indián

11 Állandóan vándorolnak
A busmanok a dél-afrikai Kalahári sivatagban és környékén élnek nagyobb családi közösségekben, ún. hordákban. Az egy csoportban élő családok száma kettőtől nyolcig terjed, attól függően, mennyi élelem található a környéken. A busman egy nagyon békés nép, ismeretlen fogalom náluk a rivalizálás. A busman közösségeknek ezért nincs is törzsfőnökük, ahogy más afrikai népeknél, de mindig van egy tapasztaltabb vezető, általában a csoport varázslója, akitől fontosabb ügyekben tanácsot kérhetnek. Egy busman ember élete minden perce a közösség előtt zajlik, úgyszólván nincs magánélete. A legtöbbnek még igazi kunyhója sincsen. Mindent megosztanak egymással, de ez számukra természetes, hiszen ebbe születnek bele. nincs titkuk egymás előtt, de meg is bíznak egymásban. az 1600-as évekig. A térség az Afrika bizonyos részeit már meghódító fehér ember számára igen sokáig megközelíthetetlen volt, mivel a szárazföld felől az óriási távolságok, a végtelen bozót és a gyilkos sivatagok állták útját, a tenger felől pedig a sziklás partot védő sűrű ködben lehetetlen volt a biztonságos megközelítés. Kalahári sivatagban és környékén élnek nagyobb családi közösségekben, ún. hordákban Az egy csoportban élő családok száma kettőtől nyolcig terjed, attól függően, mennyi élelem található a környéken. Állandóan vándorolnak

12 Már a történelem előtti időkben is járták vadászok és gyűjtögetők a Kalahári térségét. A mai Namibia területén ennek bizonyítékait, emlékeit ősi, többezer éves sziklarajzok, különleges technikával készült sziklafestmények őrzik. Különösen az Erongo hegyvidéken és környékén, valamint az Égett Hegy (Brandberg) barlangjaiban, meredek sziklafalain láthatók a régmúlt idők emberének állatábrázolásai, vadászjeleneteket, kultikus rituálékat és ábrákat megörökítő 3-5 ezer éves művészi alkotásai. A sziklarajzok egy részéről a tudós kutatók alapos, modern eszközökkel történt vizsgálatok alapján megállapították, hogy azok bizonyíthatóan mintegy 27 ezer évesek! A színes technikával készült sziklafestmények ennél jóval fiatalabbak, csupán 4-5 ezer évesre taksálják a korukat. A színes technikához a festéket a környék hegyeiből származó színes kőzetek porrá égetésével és állatvér hozzákeverésével nyerték. A rajzokat minden kétséget kizáróan busman “művészek”, varázslók, sámánok készítették, a rajzokon szereplő emberalakok a busman ember jegyeit hordozzák, az ábrázolt eszközök, nyilak,lándzsák teljesen megegyeznek a busman vadászok által ma is használt eszközökkel. A rajzok különösen nagy tömegben lelhetők fel Twyfelfontein környékén. Külön nevezetesség az Égett hegy közelében található Tsisab-szakadék egyik barlangjában a White Lady,a Fehér Hölgy, akit 1917-ben egy német földmérő fedezett fel. A sziklafestmény nemcsak színében, de anatómiai jegyeiben is azonosíthatóan egy fehérbőrű nőt ábrázol, és a tudományos vizsgálatok szerint legalább 3000 éves! A festmény felfedezése és vizsgálatának eredményei tudományos körökben ma is rejtélynek számítanak, a több ezer éves sziklarajzok azonban mindenesetre bizonyítják, hogy a térség őslakói kétségkívül a busmanok voltak, akik magukat San népnek nevezik… A busmanokon kívül a damarák és északon az owambo törzs elődei éltek a mai Namibia területén egészen az 1600-as évekig. A térség az Afrika bizonyos részeit már meghódító fehér ember számára igen sokáig megközelíthetetlen volt, mivel a szárazföld felől az óriási távolságok, a végtelen bozót és a gyilkos sivatagok állták útját, a tenger felől pedig a sziklás partot védő sűrű ködben lehetetlen volt a biztonságos megközelítés. A busman egy nagyon békés nép, ismeretlen fogalom náluk a rivalizálás. A busman közösségeknek nincs törzsfőnökük de mindig van egy tapasztaltabb vezető, általában a csoport varázslója, akitől fontosabb ügyekben tanácsot kérhetnek.

13 . Egy busman ember élete minden perce a közösség előtt zajlik, úgyszólván nincs magánélete. A legtöbbnek még igazi kunyhója sincsen. Mindent megosztanak nincs titkuk egymás előtt, de meg is bíznak egymásban.

14 Az egész település közös otthonuk, ezért nem meglepő, hogy a gyerekek is szinte közös tulajdonszámba mennek. Az anyák nem csak saját gyerekeiket nevelik, hanem szívesen foglalkoznak más gyerekeivel is, akár meg is szoptatják. A gyerekek ezért nem csak a szülők, hanem az egész közösség példáján tanulnak. A felnőttek példáján megtanulják, hogy a törzsi hagyományok és a szokásjog követése az egyetlen járható út. Ha nem tartják be társadalmuk alapelveit (a táplálékot meg kell osztani, segíteni kell egymásnak), a kemény környezeti viszonyok miatt nem maradhatnak életben. Az itteni gyerekek ezért nem is gondolkodnak el azon, mi a helyes, hiszen ezt látják gyermekkoruk óta. A busmanok születésüktől a halálukig meghatározott hagyományok, szertartások szerint élnek. Ezek fűzik szorosabbra a közösség életét. A szüléssel kapcsolatban nincsen meghatározott rítus, a terhes nő általában addig dolgozik, amíg a szülés ideje el nem érkezik. Mivel a busman nőkön általában nem látszik meg a terhesség, az utolsó napokban korommal keni be magát és így adja mindenki tudtára áldott állapotát. A szülő nőnek asszonyok segítenek, az újszülöttet nem mossák le, hanem puha fűvel szárítják és csontvelővel kenik be, majd együtt indulnak a település felé, hogy mindenkinek elújságolják a jó hírt. Az ikerszülést természetellenesnek, veszélyesnek tartják, ezért általában az egyik újszülöttet megölik. Az anyák három-négy éves korukig szoptatják gyermekeiket, és csak akkor választják el, amikor már többé-kevésbé tud önállóan gondoskodni magáról, mert korábban nincs számukra megfelelő táplálék. Ezért az anya, amíg az első gyereket szoptatja, a közben születő gyermeket megöli, mert nem tud gondoskodni róluk. Az egész település közös otthonuk, ezért nem meglepő, hogy a gyerekek is szinte közös tulajdonszámba mennek. Az anyák nem csak saját gyerekeiket nevelik, hanem szívesen foglalkoznak más gyerekeivel is, akár meg is szoptatják. A gyerekek ezért nem csak a szülők, hanem az egész közösség példáján tanulnak A busmanok születésüktől a halálukig meghatározott hagyományok, szertartások szerint élnek

15 A Research AreasGalleries
The archaeological, geo- and bioscientific research at the Heinrich-Barth-Institut focuses on arid Africa. The research areas are situated in the following countries: Egypt, Sudan, Chad, Libya, Namibia and South Africa. Explore the exciting world of archaeology in our galleries. Enjoy the great variety and beauty of the landscapes whose changes and ecological correlations are the main emphasis of our research Már a történelem előtti időkben is járták vadászok és gyűjtögetők a Kalahári térségét. A mai Namibia területén ennek bizonyítékait, emlékeit ősi, többezer éves sziklarajzok, különleges technikával készült sziklafestmények őrzik. Különösen az Erongo hegyvidéken és környékén, valamint az Égett Hegy (Brandberg) barlangjaiban, meredek sziklafalain láthatók a régmúlt idők emberének állatábrázolásai, vadászjeleneteket, kultikus rituálékat és ábrákat megörökítő 3-5 ezer éves művészi alkotásai. A sziklarajzok egy részéről a tudós kutatók alapos, modern eszközökkel történt vizsgálatok alapján megállapították, hogy azok bizonyíthatóan mintegy 27 ezer évesek! A színes technikával készült sziklafestmények ennél jóval fiatalabbak, csupán 4-5 ezer évesre taksálják a korukat. A színes technikához a festéket a környék hegyeiből származó színes kőzetek porrá égetésével és állatvér hozzákeverésével nyerték. A rajzokat minden kétséget kizáróan busman “művészek”, varázslók, sámánok készítették, a rajzokon szereplő emberalakok a busman ember jegyeit hordozzák, az ábrázolt eszközök, nyilak,lándzsák teljesen megegyeznek a busman vadászok által ma is használt eszközökkel. A rajzok különösen nagy tömegben lelhetők fel Twyfelfontein környékén. Külön nevezetesség az Égett hegy közelében található Tsisab-szakadék egyik barlangjában a White Lady,a Fehér Hölgy, akit 1917-ben egy német földmérő fedezett fel. A sziklafestmény nemcsak színében, de anatómiai jegyeiben is azonosíthatóan egy fehérbőrű nőt ábrázol, és a tudományos vizsgálatok szerint legalább 3000 éves! A festmény felfedezése és vizsgálatának eredményei tudományos körökben ma is rejtélynek számítanak, a több ezer éves sziklarajzok azonban mindenesetre bizonyítják, hogy a térség őslakói kétségkívül a busmanok voltak, akik magukat San népnek nevezik… A busmanokon kívül a damarák és északon az owambo törzs elődei éltek a mai Namibia területén egészen az 1600-as évekig. A térség az Afrika bizonyos részeit már meghódító fehér ember számára igen sokáig megközelíthetetlen volt, mivel a szárazföld felől az óriási távolságok, a végtelen bozót és a gyilkos sivatagok állták útját, a tenger felől pedig a sziklás partot védő sűrű ködben lehetetlen volt a biztonságos megközelítés. Már a történelem előtti időkben is járták vadászok és gyűjtögetők a Kalahári térségét. A mai Namibia területén ennek bizonyítékait, emlékeit ősi, többezer éves sziklarajzok, különleges technikával készült sziklafestmények őrzik. Botswanában élő összes busman számát 50 ezerre becsülik, a Kalahári sivatagban azonban már csak néhány tucat él. Kalahári sivatag

16 The Eland and the Medicine Man are from two panels
and are copied from Lewis-Williams. Metaphors are pivotal for understanding Bushman art, for the painters “worked in metaphors rather than in reality” (Lewis-Williams 1986). Unlike a simile that compares two different things, metaphors equate two seemingly different things. The extinct /Xam artists formed metaphors “by selecting certain features in their natural world to symbolize selected features in their social world” (T. Huffman 1983). Cognizant that the nineteenth-century ethnography is fragmentary, as some words and passages are left untranslated, Lewis-Williams, in an effort to explicate a number of aleatory remarks, drew upon twentieth-century studies, with due circumspection, to fill the lacunae in the nineteenth-century ethnography, where close parallels and connections in thought can be empirically demonstrated. Despite the wide disparity in time, space and language, many beliefs and rituals recorded in the nineteenth-century record are common, not only to the non-painting Kalahari Bushmen, but also common to all Bushman groups (Lewis-Williams & Biesele 1978). The Browns, participant observers in a !Kung-speaking society in 1975 Már a történelem előtti időkben is járták vadászok és gyűjtögetők a Kalahári térségét. A mai Namibia területén ennek bizonyítékait, emlékeit ősi, többezer éves sziklarajzok, különleges technikával készült sziklafestmények őrzik. Különösen az Erongo hegyvidéken és környékén, valamint az Égett Hegy (Brandberg) barlangjaiban, meredek sziklafalain láthatók a régmúlt idők emberének állatábrázolásai, vadászjeleneteket, kultikus rituálékat és ábrákat megörökítő 3-5 ezer éves művészi alkotásai. A sziklarajzok egy részéről a tudós kutatók alapos, modern eszközökkel történt vizsgálatok alapján megállapították, hogy azok bizonyíthatóan mintegy 27 ezer évesek! A színes technikával készült sziklafestmények ennél jóval fiatalabbak, csupán 4-5 ezer évesre taksálják a korukat. A színes technikához a festéket a környék hegyeiből származó színes kőzetek porrá égetésével és állatvér hozzákeverésével nyerték. A rajzokat minden kétséget kizáróan busman “művészek”, varázslók, sámánok készítették, a rajzokon szereplő emberalakok a busman ember jegyeit hordozzák, az ábrázolt eszközök, nyilak,lándzsák teljesen megegyeznek a busman vadászok által ma is használt eszközökkel. A rajzok különösen nagy tömegben lelhetők fel Twyfelfontein környékén. Külön nevezetesség az Égett hegy közelében található Tsisab-szakadék egyik barlangjában a White Lady,a Fehér Hölgy, akit 1917-ben egy német földmérő fedezett fel. A sziklafestmény nemcsak színében, de anatómiai jegyeiben is azonosíthatóan egy fehérbőrű nőt ábrázol, és a tudományos vizsgálatok szerint legalább 3000 éves! A festmény felfedezése és vizsgálatának eredményei tudományos körökben ma is rejtélynek számítanak, a több ezer éves sziklarajzok azonban mindenesetre bizonyítják, hogy a térség őslakói kétségkívül a busmanok voltak, akik magukat San népnek nevezik… A busmanokon kívül a damarák és északon az owambo törzs elődei éltek a mai Namibia területén egészen az 1600-as évekig. A térség az Afrika bizonyos részeit már meghódító fehér ember számára igen sokáig megközelíthetetlen volt, mivel a szárazföld felől az óriási távolságok, a végtelen bozót és a gyilkos sivatagok állták útját, a tenger felől pedig a sziklás partot védő sűrű ködben lehetetlen volt a biztonságos megközelítés. A sziklarajzok egy részéről a tudós kutatók alapos, modern eszközökkel történt vizsgálatok alapján megállapították, hogy azok bizonyíthatóan mintegy 27 ezer évesek! A színes technikával készült sziklafestmények ennél jóval fiatalabbak, csupán 4-5 ezer évesre taksálják a korukat. A színes technikához a festéket a környék hegyeiből származó színes kőzetek porrá égetésével és állatvér hozzákeverésével nyerték.

17 The Eland and the Medicine Man are from two panels
and are copied from Lewis-Williams. Metaphors are pivotal for understanding Bushman art, for the painters “worked in metaphors rather than in reality” (Lewis-Williams 1986). Unlike a simile that compares two different things, metaphors equate two seemingly different things. The extinct /Xam artists formed metaphors “by selecting certain features in their natural world to symbolize selected features in their social world” (T. Huffman 1983). Cognizant that the nineteenth-century ethnography is fragmentary, as some words and passages are left untranslated, Lewis-Williams, in an effort to explicate a number of aleatory remarks, drew upon twentieth-century studies, with due circumspection, to fill the lacunae in the nineteenth-century ethnography, where close parallels and connections in thought can be empirically demonstrated. Despite the wide disparity in time, space and language, many beliefs and rituals recorded in the nineteenth-century record are common, not only to the non-painting Kalahari Bushmen, but also common to all Bushman groups (Lewis-Williams & Biesele 1978). The Browns, participant observers in a !Kung-speaking society in 1975 Már a történelem előtti időkben is járták vadászok és gyűjtögetők a Kalahári térségét. A mai Namibia területén ennek bizonyítékait, emlékeit ősi, többezer éves sziklarajzok, különleges technikával készült sziklafestmények őrzik. Különösen az Erongo hegyvidéken és környékén, valamint az Égett Hegy (Brandberg) barlangjaiban, meredek sziklafalain láthatók a régmúlt idők emberének állatábrázolásai, vadászjeleneteket, kultikus rituálékat és ábrákat megörökítő 3-5 ezer éves művészi alkotásai. A sziklarajzok egy részéről a tudós kutatók alapos, modern eszközökkel történt vizsgálatok alapján megállapították, hogy azok bizonyíthatóan mintegy 27 ezer évesek! A színes technikával készült sziklafestmények ennél jóval fiatalabbak, csupán 4-5 ezer évesre taksálják a korukat. A színes technikához a festéket a környék hegyeiből származó színes kőzetek porrá égetésével és állatvér hozzákeverésével nyerték. A rajzokat minden kétséget kizáróan busman “művészek”, varázslók, sámánok készítették, a rajzokon szereplő emberalakok a busman ember jegyeit hordozzák, az ábrázolt eszközök, nyilak,lándzsák teljesen megegyeznek a busman vadászok által ma is használt eszközökkel. A rajzok különösen nagy tömegben lelhetők fel Twyfelfontein környékén. Külön nevezetesség az Égett hegy közelében található Tsisab-szakadék egyik barlangjában a White Lady,a Fehér Hölgy, akit 1917-ben egy német földmérő fedezett fel. A sziklafestmény nemcsak színében, de anatómiai jegyeiben is azonosíthatóan egy fehérbőrű nőt ábrázol, és a tudományos vizsgálatok szerint legalább 3000 éves! A festmény felfedezése és vizsgálatának eredményei tudományos körökben ma is rejtélynek számítanak, a több ezer éves sziklarajzok azonban mindenesetre bizonyítják, hogy a térség őslakói kétségkívül a busmanok voltak, akik magukat San népnek nevezik… A busmanokon kívül a damarák és északon az owambo törzs elődei éltek a mai Namibia területén egészen az 1600-as évekig. A térség az Afrika bizonyos részeit már meghódító fehér ember számára igen sokáig megközelíthetetlen volt, mivel a szárazföld felől az óriási távolságok, a végtelen bozót és a gyilkos sivatagok állták útját, a tenger felől pedig a sziklás partot védő sűrű ködben lehetetlen volt a biztonságos megközelítés. A rajzokat minden kétséget kizáróan busman “művészek”, varázslók, sámánok készítették, a rajzokon szereplő emberalakok a busman ember jegyeit hordozzák, az ábrázolt eszközök, nyilak,lándzsák teljesen megegyeznek a busman vadászok által ma is használt eszközökkel. A rajzok különösen nagy tömegben lelhetők fel Twyfelfontein környékén.

18 A festmény felfedezése és vizsgálatának eredményei tudományos körökben ma is rejtélynek számítanak, a több ezer éves sziklarajzok azonban mindenesetre bizonyítják, hogy a térség őslakói kétségkívül a busmanok voltak, akik magukat San népnek nevezik… To the left of center is a painting called the "White Lady." Located in Namibia, in the Brandberg Mountains, is this most controversial figure in all Stone Age art. Earlier prehistorians claimed that she was of foreign origin. Why have later archaeologists rejected this claim? (Painting courtesy of Harald Pager)‏ For more than two decades, ethnographic film maker, Carl M. Brown and his wife, Dr. Kathleen Older Brown, a retired-Virginia educator and social science researcher, have tried to chisel the importance of Bushman rock art into the consciousness of school children and general audiences through their fieldwork and film documentation of the indigenous art in six-southern African countries. Their goals have been to preserve the past for the future, and to counteract negative perceptions about the art and the people who created it. Many thousands of paintings an be found on rocks in the African subcontinent that are ascribed to Bushmen, Later Stone Age hunter-gatherers and to their prehistoric ancestors. Learning about the art is deeply humanizing in that the artists, so falsely maligned and despised by European immigrants, emerge cognitively and spiritually complex through an unmistakable-artistic idiom. For Westerners to interpret the art, without knowledge of the culture that produced it, is like putting the cart before the horse. Bushman handiwork is Africa’s oldest rock art and, as an archaeological artifact, cannot be bought, sold, or exported. Both paintings and engravings have been dated, in association with organic materials, by the radiocarbon method. Though precise dates are hard to obtain, some scientists have suggested the time-depth of paintings in southern Africa may range from ca. 25,000 years BP (before the present time) to less than 200 years BP. The most recent paintings show horses and other details from the colonial period, and may be rather precisely dated. Engravings have been dated to 10,000 BP. The general consensus by prehistorians is that the two art forms, while differing in content, were executed by hunter-gatherers who shared the same beliefs and ideology.

19 Külön nevezetesség az Égett hegy közelében található Tsisab-szakadék egyik barlangjában a White Lady,a Fehér Hölgy, akit 1917-ben egy német földmérő fedezett fel. A sziklafestmény nemcsak színében, de anatómiai jegyeiben is azonosíthatóan egy fehérbőrű nőt ábrázol, és a tudományos vizsgálatok szerint legalább 3000 éves! …

20 o the left of center is a painting called the "White Lady
o the left of center is a painting called the "White Lady." Located in Namibia, in the Brandberg Mountains, is this most controversial figure in all Stone Age art. Earlier prehistorians claimed that she was of foreign origin. Why have later archaeologists rejected this claim? (Painting courtesy of Harald Pager)

21 Európa # : Luxemburgi Zsigmond. A bárók megkötötték a kezét, mégis jól politizált ban Nikápoly után létrehozta a telekkatonaságot (nagy létszámú könnyűlovasság a portyázás ellen) és a végvárrendszert megkezdte kiépíteni. # 1396: I. Bajazid szultánnal Nikápolynál megütköznek a magyarok és veszítenek (a lovagi harcmodor már nem működik).

22

23

24

25

26 Neolitikum nemzetség törzs város falvak Termékeny félhold mesterségek
NEOLITIKUM/FT/: (újkőkor) csiszolt kőkor: az eszközkészítés fejlettsége alapján megállapított őstörténeti korszak. A fejlődés központját jelentő Közel-Keleten Kr e 7-4 évezredben volt. A szerszámok legfontosabb anyaga a kő, amelynek megmunkálása csiszolással történt, így az eszközök használhatósága nagymértékben nőtt. Ez a fejlődés elősegítette a termelés kialakulását. A neolitikumban létrejöttek az állandó települések (falu, város), megerősödtek a társadalmi különbségek. Termékeny félhold Növénytermesztés Állattenyésztés mesterségek fazekasság szövés-fonás Csiszolt kőeszközök nemzetség törzs város falvak

27 Folyamatos technikai fejődés
Csiszolt kőeszközök Neolitikum NEOLITIKUM/FT/: (újkőkor) csiszolt kőkor: az eszközkészítés fejlettsége alapján megállapított őstörténeti korszak. A fejlődés központját jelentő Közel-Keleten Kr e 7-4 évezredben volt. A szerszámok legfontosabb anyaga a kő, amelynek megmunkálása csiszolással történt, így az eszközök használhatósága nagymértékben nőtt. Ez a fejlődés elősegítette a termelés kialakulását. A neolitikumban létrejöttek az állandó települések (falu, város), megerősödtek a társadalmi különbségek. Növénytermesztés Állattenyésztés aratónépek ásóbotos-ekés Termékeny félhold városok falvak Hosszabb tervezés mesterségek Letelepült életmód fazekasság szövés-fonás Demográfiai robbanás Fémek megjelenése Folyamatos technikai fejődés

28 Ásóbotos talajművelés, Új-Guinea
A földművelés fejlődésében általában három technikai szakaszt lehet megkülönböztetni. Az első a talajerő egyszerű kihasználását jelenti, ezért, „talajrablásnak' is nevezik. A második szakaszban már bizonyos eljárásokat alkalmaznak az eróziónak, a talaj pusztulásának a megakadályozására, míg a harmadik szakaszban arra törekszenek, hogy a talajt gazdagítsák, termőerejét növeljék. Európában, a nagy keleti és amerikai magaskultúrákban (Peru, Mexikó) a földművelés már ősidők óta az utolsónak említett technika szerint folyik, egyébként a világ legtöbb területén, ahová ez az eljárás még nem jutott el, főleg az első, ritkábban a második szakasz jellemzi a növénytermesztést. Technikailag a növénytermesztésnél két alaptípust különböztetünk meg: az egyik az irtásos módszer, mely a „talajrabláson” alapszik, a másik pedig a tulajdonképpeni földművelés, a talajművelés. Az irtásos technika lényege a következő (tropikus környezetet véve alapul): időről időre az őserdő más és más részén irtják ki a fákat és az aljnövényzetet. A fákat, bokrokat elégetik, esetleg a fákat heverni hagyják, majd a nagyjából megtisztított földbe elültetik a termesztendő növényt. Ez után állandó gyomlálás következik, hogy a buja trópusi vegetáció meg ne fojtsa a fejlődő növényt. A talaj kimerülése után az erdő más részét fogják művelés alá (általában 2–3 év elteltével). Ennél a technikánál a részletekben számos változattal találkozunk. Előfordul, hogy a ledöntött fák közé ültetik el a növényt, és a talajt fel sem lazítják. Másutt az elégetett fák, cserjék hamuját trágyának használják, a földet hosszú ásóbotokkal fellazítják, esetleg teljesen meg is forgatják. Új-Guinea belsejében például az így előkészített földből kerek, kúp alakú ágyásokat emelnek, és ezekbe ültetik a növényt. Itt egyébként ismerik az öntözést és a zöldtrágyát is: az ágyások alá növényi hulladékot halmoznak. Ásóbotos talajművelés, Új-Guinea

29 Törzsi- nemzetségi szervezet
Nagycsalád:több nemzedéket összefogó, vérségi köteléken alapuló társadalmi egység, amelynek tagjai együtt laknak, együtt gazdálkodnak. Mind, en tulajdonuk közös, amellyel a családfő ( a legidősebb családtagja) rendelkezik NEMZETSÉG: valós vagy vélt vérségi köteléken nyugvó, a családnál nagyobb társadalmi csoport. Közös nyelv, azonos életmód és szokások jellemzik. Fontos összetartó erőt jelent a tényleges vagy elképzelt közös ős, így a kultikus közösség is (totemizmus). A nemzetségen belül fennállnak vagyoni, társadalmi különbségek. A nemzetségi összetartozásnak hatalmi, politikai okai vannak. „Nagycsalád” legkisebb egysége a: több falu több rokonság Valós vagy vélt nemzetség Közös őstől eredő (Kultikus közösség is) totem több Vagyoni különbség Társadalmi különbség Határozottabban elkülönül az irányítók személye Az állam létrehozása előtti hatalmi szervezet Törzs

30 Érdekességek Az utóbbi két évtizedben a genetika rendkívül sokat fejlődött. Az eredmények egyre megbízhatóbbak lettek, az elvégzett vizsgálatok száma pedig nagyságrendekkel nőtt a korábbiakhoz képest. Mindez bennünket, magyarokat is érint, mert ugyan a hazai források ezen a területen is szűkösek, de a nagy nemzetközi populációgenetikai vizsgálatokba legtöbbször minket is bevontak.

31 Papp Lajos a Semino vizsgálatról:
A külföldi vizsgálatok közül a legismertebb a Semino-féle, 2000-ben elvégzett sorozat, mondhatni mérföldkő a nemzetközi összehasonlítások területén. Az általuk elvégzett Y-kromoszómás vizsgálatok szerint: "A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. ...A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja."  További fontos megállapítása volt a Semino-féle vizsgálatnak az, hogy az urali népekre jellemző TAT (EU13+EU14) a magyarokból teljesen hiányzik! Semino és munkatársai genetikával, ősgenetikával foglalkozó professzorok az Amerikai Egyesült Államokból, Olaszországból, Lengyelországból, Ukrajnából, Horvátországból, Romániából és sorolhatnám. Magyarországról nem volt a tudósok közül senki. Tehát 17 tudós föltette azt a kérdést, hogy Európa őslakossága, az ős európai gének különböző ma élő népek fiaiban milyen arányban szerepel? Magyarul: az ősgén, ami nem mást jelent, mint Krisztus előtt 35 ezer, 40 ezer évvel itt élők genetikai kódját az európai népességből mely népek hordozzák legmagasabb arányban. Magyarul a kérdést úgy lehet föltenni: kik képezik Európa őslakosságát?az eredmény döbbenetes! Ez Y kromoszóma meghatározás, tehát a férfi kromoszóma kutatható jobban, mint a női kromoszóma. Azért, mert a férfi kromoszóma egyik lábát elvesztette, a férfi kromoszóma könnyebben utol lehet érni és bármilyen sejttöredékből meghatározható, míg a női kromoszóma vizsgálathoz év mitocondrium kell. Itt be is fejezem a szigorúan tudományos tények boncolgatását. Hanem az eredmény a kérdés tehát európai ős genetikai állományt mely nép és milyen arányban hordoz? Az Y kromoszóma kutatás alapján ez a tudóscsoport megállapította, hogy a ma itt élő, csonka Magyarországon élő, tehát a teremben jelen lévő sokadalom 95 %-ában jelen van az európai ősgén. Magyarul azt jelenti, hogy genetikus vonatkozásban a magyar lakosság 95 %-ban őseurópai gént hordoz. z eredmény döbbenetes! Ez Y kromoszóma meghatározás, tehát a férfi kromoszóma kutatható jobban, mint a női kromoszóma. Azért, mert a férfi kromoszóma egyik lábát elvesztette, a férfi kromoszóma könnyebben utol lehet érni és bármilyen sejttöredékből meghatározható, míg a női kromoszóma vizsgálathoz év mitocondrium kell. Itt be is fejezem a szigorúan tudományos tények boncolgatását. Hanem az eredmény a kérdés tehát európai ős genetikai állományt mely nép és milyen arányban hordoz? Az Y kromoszóma kutatás alapján ez a tudóscsoport megállapította, hogy a ma itt élő, csonka Magyarországon élő, tehát a teremben jelen lévő sokadalom 95 %-ában jelen van az európai ősgén. Magyarul azt jelenti, hogy genetikus vonatkozásban a magyar lakosság 95 %-ban őseurópai gént hordoz. Legalább olyan érdekes, hogy vajon a többi európai népesség milyen arányban hordozza az európai ősgént? És néhány korábban megválaszolatlan kérdésre is választ kapunk, mert a magyarságnak egyetlenegy nép volt az elmúlt ezer évben barátja, aki minden elkötelezettség nélkül segített bennünket, kik ezek? A lengyelek! Tehát kik hordozzák az európai ősgént a magyarok után magas százalékban a lengyelek, a horvátok és a Kelet-Kárpátokon túli ukránok. De ezek a népességek csak 60-50%-ban, míg a többi töredéke sem képviseli a jelen létükben az európai ősgént.

32 Népünk vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették: 1
Népünk vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették: 1. A magyar nép ősei a napjainktól számított ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak. 2. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus - őskőkori genetikai marker - igen magas, kontinensünk népei között a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal). 3. A magyar nép legközelebbi - genetikai szinten igazolható - rokonai a lengyel, az ukrán, továbbá a horvát nép. .

33 "2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. Kiterjedt összehasonlító populációgenetikai vizsgálataik alapján állást foglaltak az európai népek genetikai rokonsági kapcsolatairól... E vizsgálatok keretében, reprezentatív mintákon, genetikailag a magyar népességet is elemezték. EU 18 EU 19 EU 7 EU 8 EU4 Science magazin november 10-ei (Vol. 290) számában megjelent „The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspective” című közlemény 9 év után is alapvető jelentőségű elemzésnek tekinthető a témában, mivel a meglévő genetikai eredményeket először próbálták meg fedésbe hozni a régészet addigi eredményeivel és ezek alapján egy lehetséges forgatókönyvet alkotni a kontinens korai benépesülésével kapcsolatosan. A neves olasz populációgenetikus, Ornella Semino és 16 munkatársa - köztük szintén ismert L. Luca Cavalli-Sforza – az 1007 európai férfi mintáin 22 ún. bináris (kettős) marker meglétét vizsgálták és a kapott eredmény alapján sorolták be a őket különböző kromoszómatípusok (haplotípusok) egyikébe melyeket a jellemő mutációk által leszármazási fákba rendeztek. Az elemzés legfőbb és talán legmeglepőbb konklúziója az volt, hogy a 25 európai és közel-keleti régióból származó több mint ezer fős Y-kromoszóma mintázatok több mint 95%-ban 10 haplotípusba voltak besorolhatók, a teljes 22-ből (1. ábra, felső ágrajz). Semino és munkatársai gondolatmenete szerint a haplotípusok gyakoriságának megoszlása felfedi a modern európai népesség férfi komponenseinek alap összetételét, és bizonyító adatokat szolgáltat a kontinens paleolitikum időszakából indított benépesüléséhez, népességtörténetéhez. Az eredmények szerint két leszármazás (az M173-as és M17-es mutációkkal jellemezhetőek) van jelen Európában a paleolitikus időkből. A két kromoszómatípus - melynek az Eu18 és az Eu19 nevet adták - körülbelül 50%-ban jellemzi az európai férfiakat, mégpedig akképpen, hogy a két haplotípus egymással ellentétes földrajzi megoszlást mutat a kontinensen belül(1. ábra, alsó kép). Az Eu18 gyakorisága (zöld színnel jelölve) fokozatosan csökken nyugatról kelet felé haladva, leggyakoribb a baszkok között. Ellenben az Eu19 haplotípus (lila színnel jelölve) - mely szintén az M173-as mutációval jelölt leszármazásból ered -, gyakorlatilag hiányzik Nyugat-Európában. Gyakorisága fokozatosan növekszik kelet felé, maximumát Lengyelországban, Magyarországon illetve Ukrajnában éri el, ahol gyakorlatilag az Eu18 hiányzik. Ezen megfigyelések Seminoék szerint felvetik, hogy az M173 egy olyan ősi eurázsiai marker, amit az Európába belépő Homo sapiens sapiens vagy magával hozott, vagy ideérkező csoportjában alakulhatott ki, amelyek szétszóródva elterjesztették ezt a génnyalábot ezer évvel ezelőtt. Valószínűsítik, hogy a hordozói az ún. aurignaci régészeti kultúra emberét jelentik. A genetikusok úgy értelmezték az Eu18 és a később ebből újabb egymutáció (M17) által derivált Eu19 haplotípus kontinensen belül tapasztalt megoszlását, hogy ezek mintegy bélyegei a jégkorszak idején az Ibériai-félszigetre és a jelenlegi Ukrajna területére visszahúzódott egymástól hosszú időre elszigetelt népességeknek, illetve jégtakaró visszahúzódását követően expanziójuknak. A jégkorszak alatt (13-20 ezer évvel ezelőtt) a különböző humán csoportok arra kényszerültek, hogy az észak-balkáni menedéket kivéve elhagyják Közép-Európa területét. Hasonlóan az európai növény és állatvilágban található párhuzamokhoz, az eljegesedésnek tulajdonított izolációt ismételt szétszóródás (expanzió) követte a klimatikus menedékekről kiindulva (Ibériai-félsziget, Ukrajna, Észak-Balkán) időszakban. Elterjedését Semino-ék szerint felerősíthette az egykori Kurgán kultúra területéről (Dél-Ukrajna területe napjainkban) kiinduló Yamana régészeti kultúra expanziója Európa illetve kelet felé, magában hordozva az indoeurópai nyelv szétterjedését. 1. ábra (Felül) Az Európában talált Y-kromoszóma markerek egyszerűsítet filogenetikus (leszármazási) fája. Az ág elágazási pontjaiban az egyes haplotípusokat definiáló kulcsmutációk, az alsó sávban maguk a haplotípusok (a mutációk azonosító elnevezései) láthatók (a jelentősebbek és egy csoportba sorolandók színekkel kiemelve, megkülönböztetve).

34 Az Eu19-es haplotípus génfrekvencia térképe Európában Semino és mtsai közleménye alapján. (Ábra Gáspár R.) Az Eu18-es haplotípus génfrekvencia térképe Európában Semino és mtsai közleménye alapján. (Ábra Gáspár R.) ……..a kutatók eltérő eredményekhez jutottak a mutáció életkorát tekintve, ami teljesen új megvilágításba helyezheti az Eu 19-es haplotípusról kialakított képet. Három különböző kutató lényegesen későbbire becsülte az M17 életkorát: Zerjal 3800, Kayser 2550 illetve Karafet 7500 évesnek datálta. Ha ezek az adatok tükrözik a valóságot, akkor a magyarokban is nagy gyakorisággal meglévő marker expanziója csakis a Kurgán kultúra vándorlását követő népmozgásokhoz kapcsolható. Rosser alternatív magyarázata alapján inkább a nagyállattartó nomadizmus elterjedéséhez, azaz szkíták, mongolok és a hunok kelet-nyugati vándorlásaihoz köthető. Az Eu19 haplotípussal kapcsolatosan megemlítendő, hogy az nem csak Európában fordul elő. Tekintélyes frekvenciákkal találkozhatunk Észak-Indiában, Pakisztánban és Közép-Ázsiában is, ahol egyébként a marker legnagyobb gyakoriságát éri el. A Yamna kultúra összekapcsolása az indo-európai nyelvvel elterjedésével mint munkahipotézis fogadható el, hiszen erre közvetlen bizonyíték természetesen nem létezik. Megemlítendő, hogy más kutatók eltérő eredményekhez jutottak a mutáció életkorát tekintve, ami teljesen új megvilágításba helyezheti az Eu 19-es haplotípusról kialakított képet. Három különböző kutató lényegesen későbbire becsülte az M17 életkorát: Zerjal 3800, Kayser 2550 illetve Karafet 7500 évesnek datálta. Ha ezek az adatok tükrözik a valóságot, akkor a magyarokban is nagy gyakorisággal meglévő marker expanziója csakis a Kurgán kultúra vándorlását követő népmozgásokhoz kapcsolható. Rosser alternatív magyarázata alapján inkább a nagyállattartó nomadizmus elterjedéséhez, azaz szkíták, mongolok és a hunok kelet-nyugati vándorlásaihoz köthető.

35 Az 1007 férfitól származó adatokból készített főkomponens analízis eredményét a 3. ábra mutatja be. Az ábrán megkülönböztethető három földrajzi-kulturális csoportosulás. Az első a baszkok és a nyugat európaiak, a második a közel-keletiek, a harmadik a kelet-európaiak Horvátországból, Ukrajnából, Magyarországból és Lengyelországból származó mintáit jeleníti meg. A földrajzi csoportoknak az elhelyezkedése lényegében megegyezik a fő jégkorszaki menedékhelyek illetve a földművelés expanziójának kiindulási régióival. A európai anyai öröklődésű mitokondriális szekvencia vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az anyai eredetű mitokondriumok 80%-a paleolotikumi eredetű, és csak 20%-a neolitikus örökség. Jelen vizsgálat adatai is megegyeznek ezzel a megfigyeléssel, mert az apai eredetű Eu4, E9, Eu10 és Eu11 összesen csak 22%-át adja az európai férfi nemi kromoszómáknak. A korábbiakban kívülállóknak tartott szardíniaiak, baszkok és lappok alapjaiban azonos Y bináris komponenseket hordoznak, mint a többi európai népesség. A géngyakoriságaik alapján elfoglalt sajátos pozícióik a többi népességhez képest valószínűleg genetikai sodródás és izolációs folyamatok következményei lehetnek. Az elemzés alapján szinte az összes európai férfi Y-kromoszóma mintázata belesorolható volt a tíz darab leszármazási vonal valamelyikébe. Ha röviden össze akarjuk foglalni a közlemény fő megállapításait, akkor az a következőképpen szólna: az európai génállomány jelentős része felső paleolitikumi eredetű (4. ábra), aminek földrajzi megoszlása azonban a jégkorszak leghidegebb periódusában, illetve azt követően megváltozott, átalakult, amikor Európa korábban a jég miatt lakatlanná vált régiói része újra benépesültek a kedvező irányú éghajlatváltozás következményeként. A későbbi neolitikus földművelők Y-kromoszómáinak szétszóródása elsősorban Dél-Európát, a Mediterráneum vidékét érintette és lényegesen kevésbé Európa északi térségét a vizsgálat szerint. orrások: SEMINO, O és mtársai The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspective. 10 NOVEMBER 2000 VOL 290 SCIENCE PÁSZTOR Erzsébet A férfiak európai útja. Élet és Tudomány 2001/ oldal BÉRES Judit A magyarországi népesség genetikai rokonsága. In. Hídvégi Egon (szerk.) Széphalom Könyvműhely. A genom oldal GÁSPÁR Róbert A genetikai markerek és a magyar őstörténet. In Acta Historica Turiciensia XXIII. évfolyam 1. szám A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület 54. sz. kiadványa, Huszadik Magyar Őstörténeti Találkozó Előadásai és Iratai Hódmezővásárhely 2007. Az 1007 férfitól származó adatokból készített főkomponens analízis eredményét a 3. ábra mutatja be. Az ábrán megkülönböztethető három földrajzi-kulturális csoportosulás. Az első a baszkok és a nyugat európaiak, a második a közel-keletiek, a harmadik a kelet-európaiak Horvátországból, Ukrajnából, Magyarországból és Lengyelországból mintáit jeleníti meg.

36 Y-kromoszóma: Az embernek 46 kromoszómapárja van
Y-kromoszóma: Az embernek 46 kromoszómapárja van. 22 pár testi és egy pár nemi kromoszóma. A nőkre az XX, a férfiakra az XY jellemző. Az Y–kromoszómát csak az apa adhatja át fiú utódjának. Mitokondrium: Olyan sejt szervecske, mely a sejtek energiatermelésében játszik szerepet. DNS-ük csak anyai ágon öröklődik. Egy átlagos sejtben több száz mitokondrium található, mindegyikükben 5-10 DNS molekula. Haplotípus: Y-kromoszóma (vagy mitokondrális DNS) típus, melyek meglétét vagy hiányát mérni és ezáltal összehasonlítani lehet a különböző népességék egyedeiben. Polimorfizmus (változatosság): Egy gén változatból, más néven allélból, a populáción belül legalább kettő van jelen. Filogenetikus: Fejlődéstörténeti, törzsfejlődési, származástani; a törzsfejlődéssel kapcsolatos. Paleolitikum (őskőkor): Az emberiség történetének legrégebbi és leghosszabb szakasza. Három nagy korszakra osztható, ebből az utolsó az ún. felső-paleolitikum (késői őskőkor) 35 ezertől 10  ig tartott, melynek legfontosabb kultúrája az aurignaci kultúra. Neolitikum (újkőkor): Az emberiség történetének kb. i.e ig tartó időszaka. Ekkor alakult ki a maihoz hasonló éghajlat, állat- és növényvilág. Megkezdődött az állatok háziasítása, tenyészése kialakult a kapás földművelés, háttérbe szorul a vadászat. (Falu jellegű telepek, anyajogú társadalom, nádból, fából és agyagból készített házak.) Aurignac-i régészeti kultúra: A kései paleolitikum kezdetén virágzott. A párhuzamos élű, pengeszerű kőeszközök és a finoman megmunkált csonteszközök a fő jellemzői. Gravetti régészeti kultúra: Az aurignac-i kultúrával együtt a felső-paleolitikum másik kiemelkedő kultúrája. Szintén kelet felől (talán a mai Ukrajna) területéről áramlott be és párjával együtt a parányi kőpengéből készített fegyverek, eszközök jellemzik. Kurgán kultúra: (más néven okker vagy gödörsíros kultúra) Marija Gimbutas, W. P. Lehmann és sok más kutató a sztyeppei kurgán-kultúra területét tekinti indoeurópai őshazának, népét a még differenciálatlan indoeurópai alapnyelv beszélőinek. A Volga és a Dnyeper vidékéről elköltöző nomád, patriarchális és erősen hierarchizált társadalmú népesség elsősorban pásztorkodással foglalkozott. A felső paleolitikumi fő vándorlási irányok és az általuk hozott Y-kromoszóma mutációk Semino és mtsi közleménye alapján ezer éve Ázsia felől érkeztek Európába az M173 mutáció (Eu18, zöld) vándorlási útvonala (aurignaci kultúra). A Közel-Keletről ezer éve Dél és Közép-Európába bekerülő M170 mutációt (Eu7, bordó) útvonala (gravetti kultúra) (Az ábra forrása: Pásztor Erzsébet 2001.)

37 Neolitikum Paleolitikum
AZ EMBER KIALAKULÁSA Termékeny félhold Homo Sapiens Sapiens Növénytermesztés Állattenyésztés állcsúcs nemzetség törzs falvak város Agytérfogata: 1500cm mesterségek Tk:10.old Tk:14-19.old Paleolitikum Tk:10-13.old Cro-magnon T: Zsákmányoló életmód MAGYARORSZÁG horda Törzs Istállókő Szeleta-barlang MÁGIA Lovas Fetisizmus Őskori festékbánya Totemizmus