Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
A makrogazdaság piacai
} Fogyasztási javak piaca Tőkejavak piaca Pénzpiac Munkapiac Árupiac
2
Árupiaci egyensúly lényege:
A makrogazdasági kereslet egyenlő az árupiaci kínálattal.
3
A makrogazdasági árupiaci kereslet
A makrogazdasági árupiaci kereslet a javak azon mennyisége, amelyet a gazdasági szereplők adott árszínvonalon vásárolni szeretnének.
4
A makrogazdasági árupiaci kínálat
A makrogazdasági árupiaci kínálat az a termékmennyiség, amelyet a vállalati szektor szereplői adott technológiai kapacitások mellett és adott árszínvonalon hajlandók termelni.
5
A makrogazdasági és a mikroökonómiai kereslet és kínálat összehasonlítása
6
A makrogazdasági kereslet függ:
A tervezett jövedelemtől, A pénzmennyiségtől, A tervezett jövedelmet és a pénzmennyiséget befolyásoló tényezőktől A tervezett jövedelmet és a pénzmennyiséget befolyásoló tényezők: adók, transzferek, hitelek, stb.
7
Egyszerűsítő feltevések
A pénzmennyiség állandó Az árszínvonal állandó Kétszektoros makrogazdasági modell Kétszektoros makrogazdasági modell: csak háztartási és vállalati szektor működik a gazdaságban.
8
Kétszektoros makrogazdasági modell
C Árupiac I Y SH Háztartás Tőkepiac SV Vállalat W
9
A makrogazdasági kereslet összetevői
Makrogazdasági kereslet = Fogyasztás + Beruházás YD = C+I
10
A makrogazdasági fogyasztási kereslet
Makrogazdasági fogyasztási keresletnek nevezzük a makrogazdasági jövedelemnek azt a részét, amelyet a gazdasági szereplők szükségleteik kielégítésére szándékoznak elkölteni.
11
A fogyasztási kereslet összetevői
Autonóm fogyasztás (c0) Jövedelemtől függő fogyasztás (ĉY)
12
Autonóm fogyasztás (c0)
Autonóm fogyasztásnak (c0) nevezzük a fogyasztási keresletnek azt a részét, amelynek nagysága nem függ a tervezett makrogazdasági jövedelem nagyságától.
13
Jövedelemtől függő fogyasztás =
fogyasztási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem ĉ • Y
14
Fogyasztási határhajlandóság
A fogyasztási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági fogyasztás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.
15
Makrogazdasági fogyasztási függvény
Makrogazdasági fogyasztási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a tervezett makrogazdasági jövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági fogyasztást rendeli hozzá.
16
1. Példa. Ábrázolja a táblázatban megadott függvényt!
17
( )/(100-0)=0,75 C(Y)=100+0,75Y
19
A makrogazdasági megtakarítás
A makrogazdasági megtakarítás a makrojövedelemnek az a része, amelyet a gazdasági szereplők nem költenek el fogyasztásra.
20
A makrogazdasági megtakarítás összetevői
Autonóm megtakarítás (s0) Jövedelemtől függő megtakarítás ŝ•Y
21
Autonóm megtakarítás Az autonóm megtakarítás a makrogazdasági megtakarításnak az a része, amely nem függ a makrogazdasági jövedelem nagyságától.
22
Jövedelemtől függő megtakarítás =
Megtakarítási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem ŝ•Y
23
Megtakarítási határhajlandóság
A megtakarítási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági megtakarítás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.
24
Megtakarítási függvény
Megtakarítási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely tervezett makrojövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági megtakarítást rendeli hozzá.
25
Összefüggés a fogyasztás és a megtakarítás között
Makrogazdasági jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás Y= C+S Megtakarítás = Makrogazdasági jövedelem – fogyasztás S=Y-C
26
Ábrázolják a táblázat adatai által megadott függvényeket!
28
A fogyasztási és megtakarítási függvény fölírása
ĉ=( )/( )=0,75 250=C0+0,75*200 (250-0,75*200)= C0 C0=100 C(Y)=100+0,75Y
29
A fogyasztási és megtakarítási függvény fölírása
ŝ=(-75-(-100))/(100-0)=0,25 -75=S0+0,25*100 -75-0,25*100=S0 S0=-100 S(Y)=-100+0,25Y
30
45o
31
A fogyasztási és a megtakarítási függvény kapcsolata
32
A megtakarítási határhajlandóság
A megtakarítás és a fogyasztás komplementer viszonya
33
Az autonóm megtakarítás az autonóm fogyasztás forrása.
A negatív megtakarítás, a korábban képzett megtakarítások felhasználása az autonóm fogyasztás finanszírozására.
34
Beruházás A Beruházás a tőkeállomány pótlása és bővítése.
35
A beruházás autonóm keresleti tényező, mert független a tervezett makrojövedelemtől és állandó:
A beruházási tevékenységben lényegesen nagyobb szerepet játszik az időtényező és a kockázat vállalás, mint a fogyasztásban. A beruházók számára a profit a cél, a makrojövedelem többi összetevője (munkabér, kamat, bérleti díj) számukra költségtényező. A megtakarításból nem lesz automatikusan beruházási kereslet.
36
A beruházási kereslet függ:
A profit kilátásoktól, A kamatlábtól.
37
A pofitkilátások változásának hatása a beruházási keresletre
A javuló profitkilátások hatására nő a beruházási kereslet. A romló profitkilátások hatására csökken a beruházási kereslet. (A beruházás a profitkilátások növekvő függvénye.)
38
A kamatláb változásának hatása beruházási keresletre
A növekvő kamatláb hatására csökken a beruházási kereslet. A csökkenő kamatláb hatására nő a beruházási kereslet. (A beruházás a kamatláb csökkenő függvénye.)
39
Beruházási függvény I(i) = I0 – ai
Beruházási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely adott profitkilátások mellett, a kamatláb minden szintjéhez a beruházási keresletet rendeli hozzá. I(i) = I0 – ai
40
Kamatláb (i) Beruházás (I) 400 1 350 2 300 3 250 4 200 5 150 6 100 7 50 8
41
a=( )/(2-1)=-50 300=I0-50*2 I0=300+50*2=400 I(i)=400-50*i
42
I0 I1 i0 i1
43
A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre
44
A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre
45
A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre
YD C(Y) I0 i0
46
Egyensúlyi jövedelem Egyensúlyi jövedelemnél a tervezett makrojövedelem (YS) értéke egyenlő a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás (YD) összegével, azaz egyensúlyi jövedelem esetén megegyezik a megtermelni szándékozott jövedelem (YS) az elkölteni szándékozott jövedelemmel (YD)
47
Y C(Y) S(Y) I YD 100 300 200 260 400 420 600 580 800 740 1000 900 1200 1060 1400 1220 1600 1380 1800 1540 2000 1700 2200 1860 2400 2020 2600 2180
48
} } Túlkínálat Túlkereslet Egyensúlyi jövedelem < 300 < 300
C(Y) S(Y) I YD 100 -100 < 400 200 260 -60 560 420 -20 720 600 580 20 880 800 740 60 1040 1000 900 < 1200 1060 140 1360 1400 1220 180 1520 1600 1380 220 < 300 1680 1800 1540 1840 2000 1700 300 = 300 2200 1860 340 > 300 2160 2400 2020 380 2320 2600 2180 2480 Túlkereslet Egyensúlyi jövedelem } Túlkínálat
49
Ye Ye YD YD=400+0.8Y C(Y)=100+0.8Y S(Y)=-100+0.2Y Y I0=300 2600 2400
2200 Ye 2000 C(Y)= Y 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 S(Y)= Y 400 I0=300 200 500 1000 1500 Ye 2000 2500 -200
50
Egyensúlyi jövedelem YD =100+0,8Y+300 YD=400+0,8Y YS = YD Y=400+0,8Y
51
Egyensúlyi jövedelem YD =C0 +ĉY+I0 YS = YD Y=C0 +ĉY+I0 Y- ĉ Y=C0 +I0
52
Kiadási múltiplikátor
A kiadási múltiplikátor kifejezi, hogy hány egységgel változik meg az egyensúlyi jövedelem, ha egységnyivel megváltozik valamely autonóm keresleti tényező.
53
Az egyensúly alapfeltétele
Megtermelni szándékozott jövedelem = Elkölteni szándékozott jövedelem YS=YD YS = W +SV = YD = C+I W +SV= C+I W= C+SH C+SH +SV= C+I C+S = C+I S = I Megtakarítás = Beruházás
54
A makrogazdasági árupiac állapotai
Egyensúly, ha S = I Túlkereslet, ha S < I Túlkínálat, ha S > I
55
Az output készletek változásának szerepe az egyensúly kialakulásában
Túlkereslet (Y < YD ) estén a tervezett szint alá csökkennek a raktárkészletek, és ez a vállalati szektort a termelés növelésére ösztönzi. Ha termelést növelik, akkor a makrojövedelem is emelkedik.
56
Az output készletek változásának szerepe az egyensúly kialakulásában
Túlkínálat (Y > YD ) estén a tervezett szint fölé növekednek a raktárkészletek, és ez a vállalati szektort a termelés csökkentésére ösztönzi. Ha a termelést csökkentik, akkor a makrojövedelem is csökken.
57
A kamatláb változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre
Ha a kamatláb (i) nő, akkor a beruházás (I) csökken. Ha a beruházás (I) csökken, akkor a makrokereslet (YD) csökken. A makrokereslet (YD) csökkenése az egyensúlyi jövedelem (Ye ) csökkenéséhez vezet. Következtetés: Ha a kamatláb emelkedik, akkor az egyensúlyi jövedelem csökken.
58
A kamatláb változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre
Ha a kamatláb (i) csökken, akkor a beruházás (I) nő. Ha a beruházás (I) nő, akkor a makrokereslet (YD) is nő. A makrokereslet (YD) növekedése, a egyensúlyi jövedelem (Ye ) növekedését idézi elő. Következtetés: Ha a kamatláb csökken, akkor az egyensúlyi jövedelem nő.
59
Ye0 Ye1 YD Y YD=300+0.8Y YD=200+0.8Y C(Y)=100+0.8Y S(Y)=-100+0.2Y
I1=200 I0=100 Y Ye0 Ye1
60
YD YD= Y C(Y)= Y S(Y)= Y I0=150 Y Ye
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.