A makrgazdasági munkakínálat:

Az előadások a következő témára: "A makrgazdasági munkakínálat:"— Előadás másolata:

1 A makrgazdasági munkakínálat:
Az a munkamennyiség, amelyet a háztartási szektor szereplői a különböző lehetséges reálbérszintek mellett felkínálnak a vállalkozások számára.

2 A makrogazdasági munkakereslet:
Az a munkamennyiség, amelyet a vállalati szektor szereplői a különböző lehetséges reálbérek mellett fel kívánnak használni a termelésben.

3 A makrogazdasági munkakínálat
Az ország lakossága Munkaképes korú lakosság Nem munkaképes korú lakosság Gazdaságilag inaktív népesség Gazdaságilag aktív népesség Munkanélküliek Foglalkoztatottak Kényszerű munkanélküliek Önkéntes munkanélküliek

4 A gazdaságilag inaktív népesség
A munkaképes korú lakosságnak az a csoportja, amely az adott időpontban nem szándékozik munkát vállalni, hanem például a háztartásokban dolgozik, illetve valamilyen örökölt vagy szerzett jövedelemből él.

5 A gazdaságilag aktív népesség:
A munkaképes korú lakosságnak az a csoportja, amely az adott időpontban mint munkavállaló a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni, illetve kinyilvánítja munkavállalási szándékát. A gazdaságilag aktív népesség jelenti egy adott időpontban a makrogazdasági munkakínálat tényleges felső határát.

6 Kényszerű munkanélküliek
Azok a munkavállalók, akik az adott reálbér mellett hajlandók lennének munkát vállalni, de nem találnak munkáltatóra, amelyik alkalmazná őket.

7 Önkéntes munkanélküliek
Azok a munkavállalók, akik az adott reálbér mellett minden kényszerítő ok nélkül nem hajlandók munkát vállalni.

8 Nominálbér (pénzbér) Az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló kap egységnyi munkáért az őt foglalkoztató gazdálkodó egységtől. Makrogazdasági szinten a nominálbér a pénzbérek átlaga. Jele: W

9 A reálbér Kifejezi az egységnyi munkáért kapott nominálbérből átlagosan vásárolható termékek és szolgáltatások halmazát.

10 Makrogazdasági munkakínálati függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a reálbér minden lehetséges szintjéhez a háztartások munkakínálatát rendeli hozzá.

11 Makrogazdasági munkakeresleti függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a reálbér minden lehetséges szintjéhez a vállalati szektor munkakeresletét rendeli hozzá.

12 Munkapiaci egyensúly Kényszerű munkanélküliek Önkéntes munkanélküliek

13 Egyensúly

14 Túlkínálat

15 Túlkereslet

16 A munkanélküliség okai
Az elégtelen kereslet Konjunkturális okok Strukturális okok A gazdasági szerkezet átalakítása Technológiai okok A reálbér munkatermelékenységnél gyorsabb növekedése

17 Konjunkturális munkanélküliség
A konjunkturális munkanélküliség lényege, hogy valamely alapvető nemzetgazdasági ág termékeit nem lehet eladni a hazai és a világpiacon,emiatt az ágazat vállalatai a dolgozóik elbocsátására kényszerülnek

18 Strukturális munkanélküliség
Strukturális munkanélküliségről beszélhetünk, ha munkakereslet és a munkakínálat szerkezetében eltér egymástól.

19 Technológiai munkanélküliség
Technológiai munkanélküliségnek nevezzük a technikai haladás hatására kialakult állástalanságot.

20 A munkakínálatot befolyásoló tényezők
A lakosság számát és összetételét meghatározó tényezők: Demográfiai folyamatok Nemzetközi migráció

21 A munkakínálatot befolyásoló tényezők
A gazdasági aktivitást befolyásoló tényezők: A lakosság egészségi állapota Az általános kulturális színvonal Technikai fejlődés A gazdasági növekedés üteme A szociális ellátó rendszer fejletsége

22 A munkakínálatot befolyásoló tényezők
A munkakínálatot rövidtávon meghatározó tényező: a reálbér

23 Munkanélküliség és jövedelem
Okun törvénye: Ha egy gazdaságban 1%-kal csökkenteni akarják a munkanélküliségi rátát, akkor 2,2%-kal kell növelni a GDP-t a potenciális GDP-hez viszonyítva.