Makroökonómia Aggregált kínálat.

Az előadások a következő témára: "Makroökonómia Aggregált kínálat."— Előadás másolata:

1 Makroökonómia Aggregált kínálat

2 IS - LM modell és az aggregált kereslet: árszínvonal-emelkedés
(AD görbe levezetése) r LM’ LM 2.) B A IS Y 3.) P B’ 1.) A’ AD Y

3 IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív monetáris politika
1.) A 2.) B IS 3.) Y P 3.) B’ A’ AD AD’ Y

4 IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív fiskális politika
B A IS’ IS Y P B’ A’ AD AD’ Y

5 Alapmodell Fogyasztás (C) – Munka (L)
M - nagyságú pénzjövedelem, mely független a munkától (nonlabor income) w – munkabér L – munkakínálat p – a fogyasztás ára

6 Alapmodell Mi a költségvetési korlát? pC=M+wL azaz pC-wL=M, de pC+wL?
L max 24 óra 

7 Alapmodell Fogyasztás indulókészlete M/p= R (Relaxation)= -L
A munkabér (w) a szabadidő ára is! (OC?) Fogyasztás és szabadidő Fogyasztási készlet és szabadidő készlet

8 Munka Kínálata C U Optimum Indulókészlet Szabadidő Munka R

9 Túlóra és munkakínálat
Optimális választás túlórával C* U Optimum Indulókészlet Szabadidő Munka R C L*

10 Túlóra és munkakínálat
Optimális választás túlórával Optimális választás túlórával Minden órában magasabb bérrel C* U Optimum Indulókészlet Szabadidő Munka R C L*

11 Magyarországi helyzet
A jövedelem elosztásnak kitüntetett helye van a szociálpolitikában. A jövedelem a bevételek és kiadások különbsége, a jövedelem forrása lehet pénz vagy természetbeni jövedelem. A munkabér, a tőke kamata, a vállalkozásból származó bevétel, a szociális ellátások jelentős része általában pénz jövedelem. Ha valaki saját illetve családja részére gyümölcsöt, zöldséget termel, vagy állatot tart az a természetbeni jövedelem. Az eredeti jövedelmek egy részét a közhatalom legálisan elvonja, az így összegyűjtött pénzt részben másoknak, vagy ugyanazoknak más jogcímen odaadja. E másodlagos elosztás vagy újraelosztás során szerzett jövedelmeket transzfer jövedelmeknek nevezzük. A jövedelemelosztás vizsgálatánál megkülönböztetjük az elsődleges (transzfer) és a másodlagos elosztást, ami az újraelosztás hatására alakul. A másodlagos elosztás egyik legjellemzőbb színtere a parlament. A szereplők a parlamenti pártok, képviselők. Az eredeti tulajdonosok jövedelmeiből bizonyos hányadot elvonnak (pl.: adó). Hasonló módon járnak el az önkormányzatok is. A másodlagos elosztás tulajdonképpen társadalmi átértékelés, felülvizsgálat, az elsődleges elosztás korrekciója. Az átértékelés legfőbb oka, hogy a piai elosztás után fennmaradó szükségletek egy részének kielégítését a közösség vállalja magára, és a vállalt feladatok, funkciók ellátásához szükséges pénz előteremtése ilyen módon biztosítható. A másodlagos elosztás típusai, hatásai: A másodlagos elosztás különböző átcsoportosításokat hajt végre, egyének, vagy csoportok jövedelmei között. (gyermeket nem nevelő és nevelők között) ilyen átrendezés a betegek és egészségesek között, interperszonális újraelosztás, a másik esetben a jövedelmét félreteszi, és később használja fel, ez az intertemporális újraelosztás, amikor a magasabb és az alacsonyabb jövedelműek között történik az átcsoportosítása az a vertikális újraelosztás. (horizentális – azonos jövedelemmel rendelkező, de eltérő helyzetben lévők – egészséges – beteg között történik az újraelosztás) Magyarországi helyzet Magyarországon 1 aktívra 2,2 inaktív jut. Inaktívak: munkanélküliek, még munkaképtelenek, már munkaképtelenek, ideiglenesen munkaképtelenek, betegek, állandó munkaképtelenek, fogyatékosok, és aktívak (munkaképes keresők).

12 Redisztribúció A jövedelem újraelosztása Szociális háló Kornai: Adó
Járulékok Bírság, Büntetés Szociális háló Kornai: nemzetközi összehasonlításban a jóléti kiadások igen magasak Magyarországon, a GDP-hez viszonyítva az adatok azt mutatják, e kiadások tekintetében Magyarország felülmúlja azt a csoportot amelyhez gazdasági fejlettség tekintetében közel áll. elmarad Svédország vagy Dánia szintjétől, Megközelíti Németországot, Olaszországot,

13 Minimálbér Szükséges Nem szükséges Ricardo: Létfenntartás
Helyettesíthető Minőség Nyitva tartás Stb. Ricardo: Munkabérnek olyan szinten kell lennie, hogy a munkás „magát és olyan nagyszámú családját eltarthassa, amely a munkások számának megmaradásához szükséges„ Malthus: „gyermekszám kell házaspáronként ahhoz, hogy pontosan a jelenlegi népesség maradjon"

14 Minimálbér órabér többlet S p(1) p* D Q(D) Q* Q(S) Q

15 Munkanélküliség - típusok elkülönítése a közvetlen kiváltó ok szerint:
„Valódi munkanélküliség” : Kevesebb munkahely, mint ahányan dolgozni szeretnének SÚRLÓDÁSOS munkanélküliség GLOBÁLIS munkanélküliség Van munkanélküli is, van munkahely is, de valamiért nem találnak egymásra Keresési Szerkezeti vagy strukturális Várakozási Keynes-i, vagy Kereslethiányos Magasabb munkabér, mint az egyensúlyi: ha csökkennének a bérek, megszűnne Kereslet-elégtelenség az árupiacon: a bérek csökkenése sem szüntetné meg, hiszen az tovább csökkenti az aggregált keresletet (a fogyasztási kereslet csökkentésével) Nem elég átlátható a munkaerőpiac Foglalkozási-, vagy földrajzi- szerkezeti eltérések

16 w Ukényszerű Uönkéntes w1 w* Lsvalós LF = LSeszmei E

17 Munkakínálat-Munkakereslet
L(S) Nominálbér Reálbér w=W/P MP(L) L(D) MP(L)=W/P

18 Foglalkoztatottság ↑ és viszont
Reálbér, határtermék L Reálbér A reálbér ↓ Foglalkoztatottság ↑ és viszont

19 Potenciális kibocsátás
P(1)P(2) (<) ? W/P? L? Y? Mi történhet a köv. bérmegállapodáskor?

20 AS Összegzett árukínálat
Bef.: L (cet. Par.) Árszínvonal (P) függvényében a kibocsátást (Y) RT P nő Y nő  SRAS pozitív meredekségű HT P nincs hatás LRAS függőleges

21 AS görbe P LRAS AS(W2) AS(W1) 3 C B 1 A Y 2

22 Infláció és munkanélküliség
A gazdaságpolitikai dilemma: a gazdaság már elérte a potenciális GDP-t, vagy még kapacitás-kihasználatlanság van Infláció (tartós árszínvonal-emelkedés) – munkanélküliség közötti átváltás problémája. Okun törvénye: A GDP 2%-os csökkenése a potenciális GDP-hez képest a munkanélküliségi rátát 1%-kal növeli.

23 Rövid távú Phillips-görbe
SRPC Infláció Munkanélküliségi ráta

24 LRPC-SRPC A rövid távú Phillips-görbe mechanizmusa
Kétféle munkavállaló van: aki adott bérért hajlandó elmenni dolgozni, és aki nem. A munkavállalók a pénzbér alapján döntenek. Kormányzat növeli a kiadásokat, csökkenti a kamatlábat, stb. Munkavállalók azt hiszik, hogy javul a helyzetük, munkát vállalnak. Inflációs ráta emelkedik, hiszen olyanok is munkát vállaltak, akik többet kapnak, mint amennyit teljesítenek. Az infláció azt jelenti, hogy azoknak a reálbére, pénzük vásárlóereje is csökken, akik egyébként jól dolgoznak. A hosszú távú Phillips-görbe Amikor a munkavállaló már nem a nominális (pénzbér), hanem a reálbér alapján dönt. Ekkor egy váratlan kormányzati kiadás-növekedéssel, vagy kamatláb-csökkentéssel nem lehet őt becsapni. A potenciális kibocsátás értéke nem változik, csak az árszínvonal nő.

25 Rövid távú Phillips-görbe
Infláció A munkavállalói döntés kiindulópontja az infláció nagyságára vonatkozó becslés volt.  Egy alacsonyabb várt infláció lejjebb mozdítja el a Phillips-görbét 1 2 SRPC SRPC (2) Munkanélküliségi ráta

26 Rövid távú Phillips-görbe mozgásai
Infláció 2 A változás a munkanélküliség természetes rátájában (vagy a termelékenységben) mind a rövid, mind a hosszú távú Phillips-görbét elmozdítja SRPC (2) SRPC Munkanélküliségi ráta 1