Hideg övezet és a függőleges övezetesség

Az előadások a következő témára: "Hideg övezet és a függőleges övezetesség"— Előadás másolata:

1 Hideg övezet és a függőleges övezetesség

2 Hideg övezet Sarki szelek uralma Évi középhőmérséklet: 0 oC alatt
A legmelegebb hónap sem emelkedik +10 oC fölé A csapadék legtöbbször hó Két részre osztjuk: Sarkköri öv Sarkvidéki öv

3 Sarkköri öv Éghajlata: Növényzet: Talaj: Két évszak:
Hosszú, zord tél (9-10 hónap) Rövid, hűvös nyár Évi csapadékmennyiség: 200 mm alatt Növényzet: Moha, zuzmó -> tundra Erdős tundra Talaj: tundratalaj

4 Felszínformálás: Fagy okozta aprózódás

5 Sarkvidéki öv Éghajlata: Nincsenek évszakok
A napszakok is hosszú hónapokig tartanak Évi középhőmérséklet: oC-ig Legmelegebb hónap középhőmérséklete 0 oC alatt Leghidegebb a Földön: -89,2 oC az Antarktiszon Csapadék: hó, mm

6 Növényzet, talaj: Nincs, jégtakaró borítja

7 A függőleges övezetesség
A hegységekben a tengerszint feletti magassággal változik az éghajlat A hőmérséklet felfelé csökken (100 m-ként 0,5 oC-kal) A csapadék mennyisége nő Az éghajlat miatt emeletes övekbe rendeződött a talaj és a növényzet is, valamint a felszínformálás. Ez a függőleges övezetesség

8 Az egyes övezeteket elkülönítő határvonalak a következők:
Erdőhatár Fahatár Hóhatár Az eltérő szélességeken fekvő hegységekben egyes függőleges övek határa különböző magasságokban vannak Minél alacsonyabb földrajzi szélességen fekszik egy hegység, illetve minél magasabb, annál teljesebb a függőleges övek száma

9 A legteljesebb függőleges övezetesség:
Dél-Amerika: Andok Afrika: Kilimandzsáró, Ruvenzori