A vidék területfejlesztési érdekérvényesítése

Az előadások a következő témára: "A vidék területfejlesztési érdekérvényesítése"— Előadás másolata:

1 A vidék területfejlesztési érdekérvényesítése
Készítette: Szilágyi Vanda (2. évfolyam földrajz Bsc)

2 Mi a vidék? A Nemzeti Agrárprogram (1997) alapján a vidék az a terület,ahol mezőgazdasági tevékenység, a zöldterület (erdő,természetes táj) dominál és amelyet aprófalvas településszerkezet,alacsony beépítettség illetve csekély népsűrűség jellemez. Vidéki település, amely a városi státusszal nem rendelkezik, vagy rendelkezik ugyan városi státusszal de lakónépessége nem haladja meg a főt. Font (1999) szerint a vidék nem más, mint egy életforma, az emberiség gyökere,ahonnan ered,ahonnan elindul a fejlődés és amivel baj van. A vidék nem számszerűsíthető fogalom, hanem az életminőség számszerűsíthető formája. Boros (2001) megfogalmazásában a vidék fogalmát annak kell érteni, ami minden olyan körzet, régió, szabad terület, amely még nem esett áldozatául az urbanizálódás dühének, ahol még van tér és van levegő.

3 Terület- vagy vidékfejlesztés?
A vidékfejlesztés a területfejlesztésnek alárendelt tevékenysége . („vidékfejlesztési program: a vidéki területekre kidolgozott területfejlesztési program”) A vidékfejlesztés és a területfejlesztés között nincs értelmezhető viszony. A vidékfejlesztés és területfejlesztés sajátos mellérendelt viszonyban áll egymással.

4

5 Vidékfejlesztési stratégiák:
SAPARD (előcsatlakozási alap 1998) AVOP és az NTV ( ) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ( ) Minimumfeltétele két tervezési dokumentum - stratégia,program/terv - mellyel az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) forrásokat felhasználhatja.

6 Az Európai Unió költségvetéséből a területfejlesztést 308,1 Mrd euró-t tesz ki.
Magyarországot tekintve 22,4 Mrd euró (a 308,1 Mrd euróból) + a teljes felhasználható keret 15%-a Összesen: 26,2 Mrd euró ( között)

7 A stratégia specifikus céljai
gazdasági bázis megerősítése logisztikai szolgáltatások fejlesztésével; a kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának növelésével; humánerőforrás erősítésével és a kkv-k és nagyobb feldolgozóiparok együttműködésével növelni a versenyképességet innovációs képesség és kapacitás fejlesztése határ menti térségeinek és a határon átnyúló együttműködése

8 Régiók és megyék szerint

9 http://www. ksh. hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/beruhazasreg

10 Hajdú-Bihar megye EU keleti perifériájának átlagos szereplője
Magyarországon belüli pozíciója nem változott Kevésbé érintette a 2008-as gazdasági válság Negatív hatások: vállalkozási aktivitás, és a külföldi tőkebefektetések szerény jelenléte mezőgazdaság, oktatás, egészségügy,szociális ellátás felülreprezentáltsága nem feltétlenül a dinamika jele multinacionális nagyvállalatok és a gyenge versenyképességű hazai kis- és középvállalkozások kettőssége

11 2014 januárjától megyei önkormányzatok veszik át az irányítást
Hajdú-Bihar megye területfejlesztési rendszerében különböző szervezeteknek van hatása :- Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség - Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség 2014 januárjától megyei önkormányzatok veszik át az irányítást

12 Kistérségek Magyarországon
A népesség eloszlása a kistérségeken belül: Felzárkózó térségekben alig 21% Stagnáló térségekben 12% Lemaradó térségek 8% -22 dinamikus fejlődésűnek ítélt kistérség közül csupán egy-egy található Észak-Magyarországon és az Alföldön 40 fejlődő közül is csupán fekszik a Dunán innen a 24 leszakadó kistérségből 19 található az ország keleti felén.

13 Kistérségi szinten két területfejlesztési célú szervezet-típus jelenik meg: 1. Többcélú kistérségi társulások 2. Önkormányzati fejlesztési társulások Például: Derecske – Létavértesi Kistérség Többcélú Társulása; Bihari Önkormányzatok Kistérségi Többcélú Társulás; Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása

14 Debrecen jelenlegi beruházásai
A kettes villamos Új ipari üzem Nagyerdei Csónakázó-tó és Békás-tó átalakítása Stadion

15 Forrás:

16 Köszönöm a figyelmet!