Pártpolitika és területfejlesztés Magyarországon 1990-től napjainkig

Az előadások a következő témára: "Pártpolitika és területfejlesztés Magyarországon 1990-től napjainkig"— Előadás másolata:

1 Pártpolitika és területfejlesztés Magyarországon 1990-től napjainkig
Készítette: Balogh András Oktató: Prof. Dr. Süli-Zakar István

2 Antall kormány ( ) „A választásokon mandátumot szerzett 386 képviselő pártonkénti megoszlása: Magyar Demokrata Fórum (MDF) 164, Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 92, Független Kisgazdapárt (FKGP) 44, Magyar Szocialista Párt (MSZP) 33, Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) 21, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 21; független képviselő 6 fő, többpárti közös jelölés alapján 3 képviselő, valamint az Agrárszövetség és a „Szövetség a Faluért, a Vidékért" részéről további 1-1 képviselő.”1 17 tagú Antall-kormány-ban a Magyar Demokrata Fórum 9, a Független Kisgazdapárt 4, a Kereszténydemokrata Néppárt 1, pártonkívüli politikusok 3 miniszteri posztot kaptak. Antall József ( )2 Forrás: 1. 2.

3 Területfejlesztés elhelyezkedése:
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Miniszterek: Keresztes K. Sándor(1990.IX II. 22.), Gyurkó János(1993. II VII. 15.) Feladatok: Területi egyenlőtlenségek és hiányosságok Piacgazdaság átalakulásának következményei Gazdasági szerkezetváltozások következményi Új területi problémák, pl.:iparvidékek hátrányos helyzete és az agrártérségek válsága Keresztes K. Sándor1 Gyurkó János2 ( ) Forrás:1. 2.

4 Boross-kormány (1993-1994) Antall József elhunyt 1993. dec. 12-én
Ügyvezető miniszterelnök Boross Péter lett Kormány program nem változott, hiszen pár hónap múlva új választások voltak Boross Péter1 Forrás: 1.

5 Horn-kormány ( ) „A választások eredményeként ugyanaz a hat párt alakíthatott parlamenti frakciót, mint 1990-ben. A választásokon mandátumot szerzett: 386 képviselő; pártonkénti megoszlásuk: Magyar Szocialista Párt (MSZP) 209, Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 69, Magyar Demokrata Fórum (MDF) 38, Független Kisgazdapárt (FKGP) 26, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 22, Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) 20; valamint az Agrárszövetség és a liberális pártok közös jelöltjeként 1-1 képviselő.”1 „Az MSZP június 4-ei kongresszusa és az SZDSZ június 5-ei küldöttgyűlése egyaránt a koalíciós tárgyalások megkezdésére adott megbízatást, majd június 26-án mindkét párt legfelsőbb irányító testülete elfogadta a koalíciós megállapodást.”3 Az új kormány 14 tagú lett, három minisztert az SZDSZ delegált (a belügyminisztert, a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, valamint a művelődési és közoktatási minisztert). Horn Gyula2 ( ) Forrás:1. 2. 3.

6 Területfejlesztés : Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Miniszter: Baja Ferenc Legfontosabb intézkedése az évi területfejlesztési törvény->hatékony területfejlesztési törekvés, az Európai Unió regionális politikájának való megfelelés és integrációs törekvés A törvény a térségi összefogásra épülő, a települési határokon túlnyúló fejlesztésekre koncentrál. A településfejlesztés problémájával kis mértékben foglalkozik. Törvény módosításai: évi XCII. tv. és a évi LXXV. tv. Létrehozták az Országos Területfejlesztési Tanácsot, majd az Országos Területfejlesztési Központot Baja Ferenc1 Forrás: 1.

7 I. Orbán- kormány ( ) „A választások eredményeként hat párt alakíthatott parlamenti frakciót. A 386 országgyűlési képviselő pártonkénti megoszlása: Fidesz-Magyar Polgári Párt (Fidesz-MPP) 144 képviselő, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) 134, a Független Kisgazdapárt (FKGP) 44, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 22, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) 17, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) 14. Függetlenként Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter is képviselő lett.” „A koalíciós tárgyalások lezárásakor, június 24-én a Fidesz és az FKGP, valamint a Fidesz és az MDF külön kötött megállapodást a koalíciós kormányzásról és együttműködésről. A pártok országgyűlési képviselőcsoportjai között viszont június 28-án háromoldalú megállapodás született.” „Megalakult a 17 fős Orbán-kormány. A nagyobbik koalíciós partner, az FKGP négy miniszteri posztot kapott: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium és egy tárca nélküli miniszter. A kisebbik koalíciós párt, az MDF egy tárcát, az igazságügyit irányíthatta. A Fidesz 12 posztra jelölhetett minisztert, amelyből a Kereszténydemokrata Szövetség is kapott egyet, míg több tárca a vezető kormánypárthoz közelálló szakembereknek jutott. A miniszterelnök helyettesítését Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter végezte.”1 Orbán Viktor2 Forrás: 1: 2.

8 Területfejlesztés: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium -> Torgyán József Országos Területfejlesztési Központ -> Vonza András PHARE- program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter -> Boros Imre Torgyán József1 Vonza András2 Forrás: 1. 2. 3. Boros Imre3

9 Medgyessy- kormány (2002-2004)
„A 386 országgyűlési képviselőből négy parlamenti frakció alakult: Magyar Szocialista Párt (MSZP) 178, Fidesz-Magyar Polgári Párt (Fidesz-MPP) 164, Magyar Demokrata Fórum (MDF) 24 és Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 20 képviselővel. Mivel az MSZP nem rendelkezett abszolút többséggel, így az SZDSZ-szel együtt alakított koalíciós kormányt. A 16 fős Medgyessy-kormányban a koalíciós tárgyalásokon született megállapodásnak megfelelően a 15 tárcából négyet az SZDSZ jelölhetett.”1 Medgyessy Péter2 Forrás: 1. 2.

10 Területfejlesztés: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)Németh Imre Miniszterelnöki Hivatal (területfejlesztésért felelős államtitkár) Kiss Elemér Európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter Juhász Endre Kiss Elemér1 Németh Imre1 Juhász Endre1 Forrás: 1.

11 I. Gyurcsány- kormány (2004-2006)
„2004 augusztus 25-én a miniszterelnök lemondott a kongresszusi tárgyalások alatt, így új vezetőként Gyurcsány Ferencet választották meg új miniszterelnöknek. A miniszterelnöki megbízás után öt nappal megalakult a 18 fős Gyurcsány-kormány. A Medgyessy-kormányhoz képest hat új miniszter lett tagja a kabinetnek, négy tárca élén csere történt, és két új tárca nélküli miniszter is megbízatást kapott.”1 Gyurcsány Ferenc2 Forrás: 1. 2.

12 Területfejlesztés: Gráf József1 Kiss Péter1 Baráth Etele1
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)  Németh Imre V. 1-ig, majd Gráf József Miniszterelnöki Hivatal (Településpolitikai Kormányzati Hivatal, területpolitika kormányzati koordinációjáért felelős politikai államtitkár) Kiss Péter Európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Baráth Etele Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter ( Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal, Országos területfejlesztési Hivatal) Kolber István Gráf József1 Kiss Péter1 Baráth Etele1 Kolber István1 Forrás: 1.

13 Változások: Az Országos Területfejlesztési Központ átalakításával jött létre a Nemzeti Fejlesztési Hivatal,( Baráth Etele) A hivatal feladatai: A hosszú és középtávú fejlesztési feladatok ellátása Az Európai Unió pénzügyi támogatásainak felhasználásához szükséges tevékenységek (pl.: tervezés) elvégzése, illetve az ahhoz kapcsolódó kormányzati lépések megtétele. „Elindul az I. Nemzeti fejlesztési Terv:  A Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Unió tagállam kormánya által a társadalmi-gazdasági partnerek bevonásával készített középtávú fejlesztési keretdokumentum, amely tartalmazza az adott ország társadalmi-gazdasági helyzetének elemzését a közösségi célkitűzések tükrében, az erre alapuló prioritásokat, a fejlesztési stratégiát, a főbb beavatkozások irányait, azok konkrét céljait, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi előirányzatokat. Ez képezi a közösségi támogatási keretterv alapját. A Nemzeti Fejlesztési Terv legfőbb célja az életminőség javítása, illetve az egy főre eső jövedelem növelése. Ez három főbb terület fejlesztésével érhető el: a gazdaság versenyképességének fokozása által; a képzett "magyar elme" hatékonyabban felhasználásával; illetve komfortosabb környezet teremtésével.”1 Forrás: 1.

14 II. Gyurcsány- kormány (2006-2009)
„A 386 országgyűlési képviselő öt parlamenti frakciót alakított: Magyar Szocialista Párt (MSZP) 190, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz-MPSZ) 141, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 23, Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 20, Magyar Demokrata Fórum (MDF) 11 képviselővel, továbbá egy független képviselő (Somogyért Egyesület). A 13 fős második Gyurcsány-kormányban a koalíciós tárgyalásokon született megállapodásnak megfelelően a 11 tárcából hármat az SZDSZ jelölhetett (a gazdasági és közlekedési minisztert, az egészségügyi minisztert, valamint a környezetvédelmi és vízügyi minisztert).”1 Forrás: 1.

15 Területfejlesztés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)Gráf József Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (beolvasztott Országos Területfejlesztési Hivatal) Lamperth Mónika(2007.VI. 30-ig),Bajnai Gordon (2007. VII. 01-től) Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium ( Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) Bajnai Gordon Lamperth Mónika1 Bajnai Gordon2 Forrás: 1. 2.

16 Bajnai-kormány (2009-2010) Varga István2
„2009. április 14. Bajnai Gordont a konstruktív bizalmatlansági indítvány segítségével miniszterelnökké választották (204 igen, 8 tartózkodás, a Fidesz-MPSZ és a KDNP frakció nem vett részt a szavazásban). Az MSZP 77 képviselője az Alkotmány 39/A. szakasza értelmében bizalmatlansági indítványt nyújtott be a miniszterelnök ellen, egyidejűleg megnevezte az új miniszterelnököt. Az ügy előzménye az volt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök az MSZP március 21-ei kongresszusán bejelentette, hogy lemond miniszterelnöki tisztségéről. Indoka az volt, hogy a kisebbségi kormány nem alkalmas arra, hogy a gazdasági világválság hatásainak enyhítéséhez szükséges intézkedések meghozatalához a parlamenti többséget biztosítsa. Április 5-én a párt újabb kongresszusa Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert javasolta miniszterelnöknek, akit az SZDSZ-frakció többsége is támogatott. A miniszterek kinevezésével megalakult a 16 főből álló Bajnai-kormány.”1  Varga István került a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium élére Bajnai Gordon helyére, Gráf József maradt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter. Varga István2 Forrás: 1. 2.

17 II. Orbán- kormány ( ) „A 386 országgyűlési képviselő öt parlamenti frakciót alakított: a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz-MPSZ) 227, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 36, Magyar Szocialista Párt (MSZP) 59, a Jobbik 47, az LMP 16 képviselővel, továbbá egy független képviselő. Az előző ciklushoz képest a képviselők pontosan fele, 193 fő tovább folytathatta munkáját, míg ugyanennyien nem voltak tagjai az ötödik ciklusát befejező országgyűlésnek. Mivel az Országgyűlésben a Fidesz-KDNP szövetség kétharmadot meghaladó többséggel rendelkezett, így húsz év után először nem koalíciós kormány alakulhatott.”1 „A kormány szerkezete így néz ki: Orbán Viktor miniszterelnök Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter (2011-től Németh Lászlóné) Hende Csaba honvédelmi miniszter Martonyi János külügyminiszter Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (2013-tól Varga Mihály) Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes Pintér Sándor belügyminiszter Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter”2 Forrás: 1. 2.

18 Területfejlesztés A kormány átalakulása miatt más helyre került a terület- és településfejlesztés, így most a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül a Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárságnak van felelőssége érte. A nemzetgazdasági miniszter pedig Varga Mihály. „A gazdaság versenyképessége és a társadalom megerősödése szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ország területileg is kiegyensúlyozottan fejlődjön. A gazdaságpolitika céljainak elérését a területi tervezés és a megyék, települések szerepvállalása erősíti. Fontos, hogy az ország legtöbb területéről elérhetőek legyenek a munkahelyeket biztosítani tudó városi központok, hogy ne alakuljanak ki végletesen elöregedő és elnéptelenedő térségek, a különböző adottságú térségek ki tudják aknázni saját adottságaikat versenyképességük erősítéséhez.”2 Varga Mihály1 Forrás: 1. 2.

19 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!