Biztosításgazdaságtan 6. téma

Az előadások a következő témára: "Biztosításgazdaságtan 6. téma"— Előadás másolata:

1 Biztosításgazdaságtan 6. téma
A biztosítók biztonságos működése

2 „Védvonalak” Az állami szabályozás jóval szigorúbb.
Cél: fogyasztók, kisbefektetők, biztosítottak érdekeinek védelme. Okai: sem a tulajdonosnak, sem a menedzsmentnek nem érdeke a csőd, tovagyűrűző hatások, lásd a ’90-es évek első felének bankválságait (pl.: Agrobank, életbiztosítási és felelősségbiztosítási problémák), bizalmatlanság (ld. Postabank, MÁV KGFB Egyesület felelősségbiztosításai) nem érdeke a pénzügyi kormányzatnak (ld. megtakarítások).

3 Biztosítástechnikai tartalékok képzése
Fogalom /Bit./ „A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.” Csoportosításuk: kockázati típusú tartalékok, későbbi, csak időpontjában bizonytalan, de tényében biztos kötelezettségek teljesítését fedező tartalékok, a biztosítók elszámolási rendjével összefüggő technikai jellegű tartalékok.

4 Biztosítástechnikai tartalékok
a meg nem szolgált díjak tartalékai, matematikai tartalékok, függőkár tartalékok, eredménytől függő és független díj-visszatérítési tartalék, káringadozási és nagy károk tartaléka, befektetési egységhez kötött életbiztosítási tartalék, törlési tartalék, egyéb biztosítástechnikai tartalék.

5 Fogalmak Szavatoló tőke: a Bit. szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, mely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet. Szanálási terv: ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott minimális szint, akkor a Felügyelet a biztosítót szanálási terv készítésére kötelezi. Pénzügyi terv:a Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha - a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát, - a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket.

6 A biztosítók eszközeinek, tartalék- és tőkebefektetéseinek követelményei:
Biztonság Jövedelmezőség Likviditás

7 Kockázatvállalás korlátozása /Bit./
Más vállalkozásban, ha a biztosító saját jegyzett tőkéjének 10%-át meghaladó tulajdoni hányadot szerez, a Felügyeletnek jelentenie kell, más részvénytársaságban a biztosító részesedése nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének 75%-át, a biztosítástechnikai tartalékok és a minimális szavatoló tőke befektetésénél egy vállalkozásban a biztosító részesedése nem haladhatja meg a 25%-ot, a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben kell befektetni, a befektetési céllal megszerzett ingatlanának értékét csak az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-áig veheti figyelembe fedezetként, az összes biztosítástechnikai tartaléka 5%-át meghaladó mértékben nem fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, a biztosító által egy adósnak nyújtott kölcsön nem haladhatja meg a biztonságtechnikai tartalék 5%-át.

8 A biztosítók könyvvizsgálója
Külső, független könyvvizsgáló, aki a biztosító megbízásából végzi feladatát, de azt saját felelősségére teszi.

9 Ügyfélforgalommal kapcsolatos szabályok
Biztosítási titok: minden olyan adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, a biztosítóval kötött szerződésire vonatkozik. Ügyfelek tájékoztatása: már a szerződés megkötése előtt írásban részletes tájékoztatást kell adni a szerződés jellemzőiről, a szerződés megkötését követően legalább évente egyszer írásban tájékoztatni kell az ügyfelet.

10 A bankok, biztosítók belső döntési és ellenőrzési rendszere
biztosító belső ellenőrzési, kockázatkezelési és értékelési szabályai, kockázatkezelés és fedezetértékelés, biztosító kockázatértékelése /kockázati osztályokba sorolás stb./ fedezet-korlátozás a szerződésben – kiegészítés!

11 A bankközi /biztosító/ intézmények
adósnyilvántartás, „fekete lista” önkéntes betétvédelmi alapok bankközi pénzpiac kockázatporlasztás/kockázatmegosztás eszköze a viszontbiztosítás és együttbiztosítás végső hitelezőként a jegybank

12 A fedezet korlátozása A biztosító nem vállal át minden kockázatot, igyekszik a kockázatokat előre kalkulálhatóvá tenni. A fedezet korlátozások típusai: szerződés időbeli és területi hatálya biztosítási összeg: a kártérítés felső határa kártérítési limitek /ld. felelősségbiztosítás/ önrészesedés kikötése: minimum összeg felett levonásos

13 A kizárások Azoknak a kockázatoknak a felsorolása, amelyeket nem vállal a biztosító. Például: öngyulladás, árterület, életbiztosítás esetén az öngyilkosság stb.

14 Mentesülések Azon kockázatok, melyeknél a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól. Például: szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartás; biztonsági előírások be nem tartása a betörés, lopás és rablásbiztosításoknál stb.

15 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete /PSZÁF/
Prudenciális felügyelés Piacfelügyelés: engedélyezés, piacellenőrzés, pénzügyi visszaélések elleni fellépés, fogyasztóvédelem, szabályozási tevékenység, belföldi együttműködés, nemzetközi együttműködés, a Felügyelet tevékenysége az EU-ban.