REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN (10. ELŐADÁS, november 25.)

Az előadások a következő témára: "REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN (10. ELŐADÁS, november 25.)"— Előadás másolata:

1 REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN (10. ELŐADÁS, 2008. november 25.)
Prof. Dr. Lengyel Imre Intézetvezető egyetemi tanár MTA (közgazdaságtudomány) doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

2 Mai előadás témája: gazdasági növekedés
Alapkérdés: a piaci folyamatok, a vállalkozások, háztartások spontán üzleti döntései (a ‘láthatatlan kéz’) automatikusan létrehozza mindegyik régió gazdasági növekedését? Ha igen, akkor dőljünk hátra (de! ne hanyatt esés legyen belőle) Ha nem, akkor mit lehet tennünk? Hogyan avatkozzunk be? Megjegyzés: a mostani válság is rámutat arra, hogy a ‘láthatatlan kéz’ csak bizonyos feltételek között hatékony, egyébként az egyéni érdekek összessége káoszhoz vezet (a közlegelő tragédiája, társadalmi csapdák)

3 Tisza Lajos (Nagyvárad, 1832 – Budapest 1898) politikus, miniszter, Szeged újjáépítője
- Tisza Kálmán testvéröccse, Debrecenben és Berlinben tanult től országgyűlési képviselő, 1865-ben Deák Ferenchez csatlakozott a kiegyezés előkészítésében között közlekedési miniszter - az 1879-es árvíz után Szeged újjáépítésének teljhatalmú királyi biztosa (bátyja, Tisza Kálmán miniszterelnök nevezte ki, nagy felháborodás volt) - az újjáépítés 1879 júniustól 1883 decemberéig tartott (Szeged házainak 90 %-a elpusztult, lásd korábbi előadást), nemzetközileg elismert eredményekkel - a sikeres újjáépítés vezetéséért grófi címet kapott - Szegeden díszpolgárrá választották és parlamenti képviselővé - Szegeden a kisebb körút neve Tisza Lajos körút (korábban Lenin körút), de van Tisza Lajos utca és szakközépiskola is - Tisza Lajosnak 1904-től szobra van a Széchenyi-téren (állítólag az újjáépítés során szerzett betegségbe halt bele)

4 A regionális növekedés tényezői (ismétlés)
Hagyományos felfogás: 4 tényező Régiók további speciális jellemzőkkel bírnak: településszerkezet, domborzati viszonyok, országon belüli helyzet stb.

5 A regionális növekedés mérése
termelés növekedése (kibocsátás, a GDP évi növekedési üteme, %) egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése (munkatermelékenység) egy főre (lakosra) jutó termelés növekedése régió gazdasági teljesítménye régió versenyképessége gazdasági jólét

6 1. Neoklasszikus regionális növekedés
Országok és régiók közötti kereskedelem: mit érdemes termelni és eladni külföldön, a régión kívül? Feltétel a tényezők zavartalan áramlása a régiók között: munkaerő, tőke Abszolút előnyök: ami olcsóbb, mint más országokban/régiókban Komparatív előnyök: ha az adott termék gyártásának más termékekben kifejezett alternatívaköltsége alacsonyabb (a tényezők szűkössége miatt), másképpen a relatív tényezőköltsége kedvezőbb Kompetitív előnyök: lényegében abszolút előnyök, amit a globálisan versenyző cégek hasznosítanak (előző előadáson volt!)

7 A regionális növekedés közgazdasági összetevői: régión belüli és kívüli (Solow-modell)

8 Neoklasszikus regionális növekedés gondolatok
Fentiek alapján leírható a régiók gazdasági növekedése: a piaci automatizmusok mindegyik régió gazdasági növekedését elősegítik (a „regionális láthatatlan kéz”), mindegyik régió fejlődik Feltételezve a tényezők mobilitását, a tőke és munkaerő térbeli (régiók közötti) mozgása ellentétes irányú: Ahol magas a munkabér, odaköltöznek a munkások, ezáltal csökken a munkaerő iránti kereslet (ami csökkenti a béreket is), mert a tőke olcsóbb helyre megy és a gépberuházások megnőnek (gépekkel helyettesítik a munkaerőt), Ahol alacsony a munkabér, oda munkaigényes tevékenységek (tőke) települnek (munkával helyettesítik a gépeket), ami megnöveli a munkaerő keresletét (és a béreket is) Fentiekből adódik: ingadozva, de a régiók közötti különbségek mérséklődnek, mert a kevésbé fejlettekbe áramlik a tőke és így ott felgyorsul a gazdasági növekedés, míg a fejlettekből elmegy a tőke, így ott lassul a gazdasági növekedés De!!! → de a gyakorlati megfigyelések ezt nem igazolják, mivel egy-egy országon belül nem csökkennek a területi egyenlőtlenségek → be kell avatkozni (mint a nagy világválságnál USA-ban ‘new deal’, Angliában Keynes javaslatai): kisebb a társadalmi költsége az elmaradott régiók felzárkóztatásának, mint a társadalmi megrázkódtatásokkal járó ‘kiigazításnak’, netán erőszakos (háborús) eseményeknek

9 A régiók nagyon eltérők (nem lehet, mint országok esetében, mindenütt ugyanazon sablont alkalmazni), emiatt a gazdaságon kívüli tényezők hatásai erőteljesek a régió gazdaságának növekedésére: a térszerkezet, településhálózat: nagyváros (urbanizációs előnyök), kisvárosok (lokalizációs előnyök), falvak a gazdasági szerkezet: mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások az infrastrukturális felszereltség és intézményrendszer, a környezet állapota, az ország politikai rendszere, ebben a régiók önállósága (decentralizáció foka), a társadalmi szerkezet: képzettség, iskolázottság, munkanélküliség, etnikumok stb.

10 2. Posztkeynes-i modell A regionális különbségek automatikusan nem, vagy csak lassan és súlyos válságokon át mérséklődnek. Emiatt a kevésbé fejlett régiók gazdasági növekedését közösségi befektetésekkel ösztönözni kell. Jövedelmek (pénzek) áramlása a fontos: Traded iparágak/üzletágak (exportbázis): a régióba érkeznek az exportbevételek, amelyekből fedezik a helyi kiadásokat (nontraded javak) és import kiadásokat (illetve a régión kívüli jövedelemtulajdonosok kivonhatják a profitot) Helyi tevékenységek (nontraded): fizetnek az importért, jövedelmet kapnak a bázis ágazatoktól Intraregionális multiplikátor: régión belül a helyi (nontraded) ágazatok közötti jövedelemáramlás (ha ez gyors és nagy, akkor sok munkahelyet teremt Az export az adott régión kívüli piacokat jelenti (és nem az országon kívüli kereskedelmet)

11 Jövedelmek áramlása az exportbázis modellben
Douglas C. North Nobel-díjas közgazdász Washington University in St. Louis

12 Regionális multiplikátorok típusai:
Nő a régió exportja, ami továbbgyűrűző hatásokat generál: Kezdeti (elsődleges) regionális multiplikátor-hatások: a letelepedő traded iparágakhoz kapcsolódó beszállítók megjelenése, helyiek megalakulása, amelyek a helyi szolgáltatások iránt fokozódó keresletet támasztanak (energia, irodai szolgáltatások, könyvelés, helyi közlekedés stb.) Másodlagos regionális multiplikátor-hatások: a bővülő foglalkoztatottság miatt ideköltöznek más régiókból, megnő a lakosság helyben elkölthető jövedelem-tömege, ami élénkíti a nontraded szektort, amelyben új helyi szolgáltató cégek jönnek létre (lakossági fogyasztásra: helyi építőipar, éttermek, szórakozás stb.) Elindul a klaszteresedés: a globális versenyben csak a kritikus tömeget elérő, specializálódó, egymással együttműködő cégek és iparágaik tudnak talpon maradni (a többi tönkremegy) Megerősödnek a dinamikus agglomerációs előnyök: az interaktív tanulás, a tapasztalatok és információk gyors átvétele, megosztása, a globális verseny kockázatainak mérséklése  A régió gazdaság megerősödik, az export bővül, ami kumulatív (felhalmozódó) hatásokat vált ki (beindul egy növekedési spirál)

13 A regionális gazdasági fejlődés kumulatív modellje

14 Az exportbázis-elmélet bírálatai
Nem veszi figyelembe, hogy egyidejűleg nem lehet mindegyik régióban egyoldalúan növelni az exportot (globális szinten az export összege megegyezik az importéval) Gyakorlati alkalmazás nehézségei: regionális jövedelmi adatok hiánya, bázis- és nem bázis szektorok szétválasztásának nehézségei, azaz mi legyen az exportágazat? Ennek ellenére az EU regionális politikája szintén az export bázis (másképpen gazdasági bázis) elméletéből indul ki

15 Régiók gazdasági növekedése (összegzés)
A posztkeynes-i, fenti gazdasági bázis logika képezi az EU regionális politikájának alapját Itthon is ezt várják el a külföldi működőtőkétől, de kulcskérdés: a helyi beszállítókat alkalmazzák-e, illetve a multinacionális cégek a munkabéreket emelik-e (nő-e a helyben elkölthető, a nontraded szektor keresletét élénkítő jövedelemtömeg) A regionális gazdasági növekedést összegezve: 1. A régiók kis, nyitott gazdaságok, amelyek között erős lehet a tényezők (munkaerő) áramlása (pl. agyelszívás), és nagyon eltérő természeti, településhálózati stb. feltételek vannak 2. A piaci automatizmusok nem érvényesülnek globális feltételek között, a területi egyenlőtlenségek nem csökkennek, a fejlettebb régiók tőketulajdonosai kivonhatják a profitot a régióból 3. A globális verseny viszonyai között a régiók gazdasági növekedését szokásosan leíró (a GDP/lakos) mutató nem elegendő, mert a külső döntéshozóktól függhet a GDP 4. Területi verseny van, a globális viszonyok közötti tartós gazdasági növekedést a versenyképesség írja le

16 3. A regionális versenyképesség fogalma
Területi verseny van a régiók, városok között EU hatodik regionális jelentése (1999): „a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben a külgazdasági (globális) versenynek ki vannak téve”. Lényeg: komplex, azaz mindegyik gazdasági alapegységre (vállalat és iparág, régió és ország) értelmezhető fogalom, két mérhető közgazdasági kategóriát: a megtermelt jövedelmet és a foglalkoztatottságot emeli ki (nem a jólétet, avagy életszínvonalat!), relatíve magas jövedelmet vár el, de nem foglalkozik a jövedelem-eloszlás jellemzőivel a tőketulajdonosok és a foglalkoztatottak között, részben társadalompolitikai célokhoz kapcsolódva a foglalkoztatottság magas szintjét feltételezi, de nem tér ki a foglalkoztatottság összetételére (a munkaerő minőségére, képzettségére), mindkét közgazdasági kategóriánál a „relatíve magas” kifejezést használja, a növekedési ütem (relatív mutató, flow jellegű) és az elért szint (abszolút mutató, stock típusú) közül egyiket sem helyezi a másik elé, mindkettőt fontosnak tartja.

17 A regionális versenyképesség fogalom mérése: mi a kapcsolata a gazdasági növekedéssel?
Szorzótényezőkra bontás: a régióban az egy foglalkoztatottra jutó GDP megközelítőleg egyenlő a munkatermelékenységgel (az egy ledolgozott órára jutó kibocsátással), a foglalkoztatottsági ráta azt méri, hogy kielégítő mennyiségű munka áll-e a régió munkaképes korú lakosságának rendelkezésére (amit a régióók közötti ingázás is befolyásol) a régió munkaképes korú lakosságának aránya a lakónépességen belül, amely nagyjából állandó, időben lassan változik. A fenti összefüggés közgazdasági tartalma: Fajlagos regionális jövedelem ≈ munkatermelékenység * foglalkoztatottsági ráta * korösszetétel Lényeg: a politikusok gazdasági növekedés iránti vágya összhangba kerül az elméleti közgazdászok termelékenységi elvárásával és a demokratikus társadalmi szándékokkal (foglalkoztatás)

18 Alapkérdések Az Európai Unió a regionális politika keretében a kevésbé fejlett régiók (ahol az egy lakosra jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75 %-át, vásárlóerő-paritáson) versenyképességének javítására ad támogatást (magyar régióknak 21 milliárd eurót között) Fel tudnak-e zárkózni a kevésbé fejlett magyar régiók? Nyugat-Dunántúl ~ 20 év Dél-Alföld ~ 80 év Mikor lesz egy inflexiós pont, azaz mikortól csökkennek a területi egyenlőtlenségek Magyarországon? Elindítják-e a piaci automatizmusok a fejlődést, avagy a területi versenyben ki és mit tegyen? Minden régióban ugyanolyan stratégia vezet sikerre? Elegendő-e országos koordinálású Operatív Programokat meghirdetni, avagy a versenyben a fejlett régiók pályázatai esélyesebbek, elszívják a forrásokat a fejletlenek elől? Központi, avagy helyben szerveződő programok lehetnek sikeresebbek? Milyen ütemű felzárkózás várható között?

19 4. Piramis-modell: a regionális versenyképesség mérésének és javításának komplex (‘szegedi’) modellje Inputs → outputs → outcomes Komplex: múltbeli (ex post) mérés és jövőbeli (ex ante) lehetőségek Cél: az ott élők jólétének, életminőségének javulása Alapkategóriák: mérhetőség (3 alapmutatóé) Alaptényezők: programozás (középtávú stratégiai fejlesztési prioritások) Sikeresség faktorok: a fejlődés hosszú távú megalapozói

20

21 Alaptényezők: az EU 1997-99-es regionális elemzéséből adódnak (6
Alaptényezők: az EU es regionális elemzéséből adódnak (6. regionális jelentés, 1999), a bottom-up regionális gazdaságfejlesztés során programok készíthetők javításukra Sikerességi faktorok (hosszú távon ható, részben gazdaságon kívüli,a fejlesztéspolitika által alig befolyásolható tényezők: felső sor: az EU-ban NUTS2 régiókra elvégzett vizsgálat (faktoranalízis) eredménye alsó sor: a sikeres európai városok tényezőiből adódik ( ös vizsgálat) a két sor elemei vertikálisan egymásra épülnek A piramis-modellt nemzetközileg is átvették: Angliában (Cambridge), Ausztráliában, Ausztriában stb.

22 Piramis modell: nemzetközileg is átvették (Cambridge-ben) (Gardiner – Martin – Tyler, 2004)

23 Összegzés Szubnacionális régiók esetén a ‘láthatatlan kéz’ nem hoz létre automatikusan mindegyik régióban gazdasági növekedést Területi verseny van a régiók, városok között: versenystratégiát kell kidolgozni (lesznek nyertesek és vesztesek) A kompetitív előnyök fontosak: a versenyképességet javító regionális fejlesztési stratégiák Versenyképesség alatt a tartósan magas tényezőjövedelmeket és magas foglalkoztatottságot együtt értjük