Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaKatalin Fábiánné Megváltozta több, mint 10 éve
1
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS 2. Elosztott rendszerek Dr. Bilicki Vilmos Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport Szoftverfejlesztés Tanszék
2
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Tartalom Bevezető Felmerülő problémák Alkalmazás architektúrák Elosztott rendszer architektúrák SOA koncepció Virtualizációs szintek Összefoglaló 2014. 07. 15.2Programrendszerek fejlesztése
3
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Valós nagy rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok (Inktomi) 2014. 07. 15.3 Összeomlások/Merevlemez hibákÓránként Adatbázis frissítésekNaponta Szoftver frissítésekHetente/Havonta OS frissítésekKétszer Energetikai hibáknéhány Hálózat hibák11 Az egész infrastruktúra fizikai átköltöztetése 2 Programrendszerek fejlesztése
4
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Motiváció – nem funkcionális követelmények Rendelkezésre állás: azon idő amely alatt a komponens képes kielégíteni a funkcionális követelményekben meghatározott funkciókat azon időhöz viszonyítva amikor ezt nem tudja megtenni. Kapacitás/Skálázhatóság: A komponens a terhelés növekedésével is képes ellátni a funkcionális követelményekben megfogalmazott feladatokat. Párhuzamosság: A komponens a több egymással párhuzamos terhelés hatására is képes ellátni a funkcionális követelményekben megfogalmazott feladatokat. Fejleszthetőség: A komponens új funkcionális követelményeket is el tud látni viszonylag szerény fejlesztési ráfordítással. Együttműködési képesség: A komponens képes környezetével és a szükséges komponensekkel aránytalan plusz terhelés okozása nélkül is együttműködni. Késleltetés: A komponens az adott funkcionális követelményben szereplő szolgáltatását adott terhelés mellett adott időtartamon belül kiszolgálja. Karbantarthatóság: A komponensnek támogatnia kell az adott szervezetben definiált karbantartási feladatokat (pl.: backup) Menedzselhetőség: A komponensnek támogatnia kell a megfelelő konfigurálhatósági szintet. Monitorozhatóság: A komponensnek monitorozhatónak kell lennie. Visszaállíthatóság: Hibás adat esetén a komponensnek támogatnia kell a megfelelő állapot visszaállítását. Biztonság: A komponensnek a helyi biztonsági előírásoknak megfelelően kell működnie. Konzisztencia: A komponens az adatot konzisztens állapotban tartja. 2014. 07. 15.4Programrendszerek fejlesztése
5
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Rendelkezésre állás Az alábbi paraméterektől függ ■Megbízhatóság: –Annak az esélye, hogy egy rendszer adott ideig hibamenetesen működik ( meghibásodási ráta) ■Karbantarthatóság: –Annek az esélye, hogy egy meghibásodás után egy adott időtartam alatt visszaáll a működőképes állapot ( megjavítási ráta) ■A rendelkezésre állás a rendszer működőképes ideje és a teljes idő hányadosa 2014. 07. 15.5Programrendszerek fejlesztése R(t) = e - t M(t) = 1 - e-mt A = Up-Time Up-Time + Down-Time
6
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Fogalmak MTTF Mean Time To Fail: MTBF Mean Time Between Failure: MTTR Mean Time To Repair: 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése6 MTTF = B1 + B2 + B3 3 Up Down A1A3A2 t B1B2B3 MTBF = (A1 + B1) + (A2 + B2) + (A3 + B3) 3 MTTR = A1 + A2 + A3 3
7
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Fürdőkád görbe 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése7 Burn-In Useful Life Note: Failure Rate is constant Wear-Out Time Failure Rate
8
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Megoldás: redundancia Aktív redundancia ■Elem/komponens duplikálás ■Rendszer duplikálás Passzív redundancia ■Hot Standby ■Warm Standby ■Cold Standby Soros rendszer: Párhuzamos rendszer: 2014. 07. 15.8Programrendszerek fejlesztése R s = p 1. p 2 ……. p n R s = 1 - q 1 q 2 ……q m q 1 = 1 - p 1 q 2 = 1 - p 2
9
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Példa Amazon EC2: ■99.95% átlagos rendelkezésre állás egy év alatt ■Évi 4,38 óra leállás Google Apps: ■99.9% havi alapon ■Évi 8,76 óra leállás, havi 0,73 óra leállás Serveloft: ■Hálózat: 99,9%, 4 órás helyreállítási idő ■Gép: 4 órás helyreállítási idő Rackspace: ■Hálózat: 100% (karbantartáson kívül) ■Infrastruktúra: 100% havonta (karban tartáson kívül) ■Gép: 1 órán belül csere 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése9
10
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Skálázhatóság Adat tárolás/Feldolgozás ■Vertikális (Scale up) –Fizikai korlátai vannak (processzorok száma, JVM szemétgyűjtő, …) –Közös memória mint kommunikációs médium ■Horizontális (Scale out) –Elosztott rendszer (Leslie Lamport: „Elosztott rendszer az ahol egy addig teljesen ismeretlen számítógép hibája teszi használhatatlanná a gépünket”) –Elvileg korlátlan (elosztottságból fakadóan nem lehet ACID) –Távoli hozzáférés problematikája (érték szerint vs. referencia szerint) 2014. 07. 15.10Programrendszerek fejlesztése
11
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Virtualizációs rétegek 2014. 07. 15.11Programrendszerek fejlesztése
12
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS IaaS - Infrastruktúra mint Szolgáltatás Valós vagy virtualizált HW ■Processzor ■Memória ■I/O ■Hálózat Függ a fizikai eszközöktől Példák: 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése12
13
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Virtualizáció Absztrakt fizikiai komponensek logikai objektumok segítségével A fizikai és logikai objektumok dinamikus kötése Példa: ■Hálózat: VLAN, VPN, P2P ■Tárhely: SAN ■Számítógép: Virtuális Gép 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése13
14
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Fizikai vs. Virtuális gép Fizikai HW: ■Processzor, memória, chipset, I/O busz ■A fizikai erőforrások gyakran üresjáratban vannak Szoftver: ■Szorosan kapcsolódik a HW-hez ■Egy aktív OS kép ■Az OS vezérli a HW-t Hardver szintű absztrakció: ■Virtuális HW: processzor, memória, chipset, I/O eszközök, … ■Magában foglalja az OS és alkalmazás állapotot Virtualizációs SW: ■Elválasztja a HW-t és az OS-t ■A vendég OS-ek felé multiplexálja a HW-t ■Erős szeparáció ■Kezeli a fizikai erőforrásokat 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése14
15
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Típusai Type 2: Hosztolt architektúra: ■Befogadó Oprendszer felett van futtatva ■Kicsi kontextus váltó meghajtó Type 1: Csupasz fém architektúra ■A Hypervisort közvetlenül a HW-re telepítik Paravirtualizáció ■Az operációs rendszer tud a Hyervisorról 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése15
16
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Magas rendelkezésre állás 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése16
17
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Konszolidált mentés 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése17
18
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Probléma: 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése18
19
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS PaaS - Gartner 2014. 07. 15.Programrendszerek fejlesztése19
20
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS PaaS Felmerülő problémák Leslie Lamport egy igen frappáns definíciót adott az eloszotott rendszerekre: “A distributed system is one in which the failure of a computer you didn't even know existed can render your own computer unusable” azaz „Elosztott rendszer az, ahol egy olyan számítógép hibája teszi használhatatlanná a saját gépünket, amiről azt sem tudtuk, hogy létezik.” Egy szabatosabb definíció Wolfgang Emmerichtől: „Elosztott rendszernek nevezzük az autonóm, egymással hálózaton együttműködő számítógépeket, amelyek közös együttműködésén alapuló szolgáltatását a felhasználó úgy érzékeli, mintha azt egy integrált eszköz szolgáltatta volna.” 2014. 07. 15.20Programrendszerek fejlesztése
21
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Határok – CAP tétel (Brewer tétele) Internet méretű elosztott rendszerek ■C – Konzisztencia (Minden csomópont ugyanazt az adatot látja adott időben) –A – Atomi –C - Konzisztens –I - Elkülönítés –D - Tartósság ■A - Rendelkezésre állás (csomópontok kiesése nem akadályozza meg a maradókat a működéstől) –X % időben elérhető ■P - Partíció tűrés (tetszőleges üzenetvesztést tolerál) –Gilber és Lynch definíciója szerint „A teljes rendszer (hálózat) hibáján kívül semmilyen hiba kombináció sem okozhatja azt, hogy a rendszer hibásan válaszol”. Ezek közül csak kettő teljesülhet 2014. 07. 15.21Programrendszerek fejlesztése
22
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Nem partíció tűrő Minden a tranzakció által érintett adat egy gépen van Következmények: ■Vertikális skálázás 2014. 07. 15.22Programrendszerek fejlesztése
23
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Nincs rendelkezésreállás Partíció esetén megvárjuk míg megszűnik: megáll az élet Adatbázis klaszterek, elosztott zárolási protkollok Van ahol ez elkerülhetetlen: ■Pl: Google bigtable zárolások -> Paxos szavazásos algoritumos 2014. 07. 15.23Programrendszerek fejlesztése
24
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Gyenge konzisztencia Sok helyen az ACID nem kritikus Erős konzisztencia – ACID Inkonzisztencia-ablak ■Nem a legfrissebb adat kerül visszaadásra Végső fokon konzisztens ■A rendszer mérete határozza meg az inkonzisztencia ablakot (replikák száma, a rendszer terhelése, hálózati késleltetés, stb.) ■Ezt valósítja meg a BASE (Basically Available Soft-state Eventually consistent) megközelítés (pl.: DNS) 2014. 07. 15.24Programrendszerek fejlesztése
25
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS ACID vs BASE ACIDBASE Erős konzisztenciaGyenge konzisztencia (a régi adat is megengedhető időnként) IzolációRendelkezésreállás Commit-ra fókuszálLegjobb szándék szerinti Beágyazott tranzakciókA megközelítőleges válasz OK Rendelkezésreállás? Konzervatív (Pesszimista)Agresszív (optimista) Lassú evolúcióGyors evolúció 2014. 07. 15.25Programrendszerek fejlesztése
26
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Architektúra típusok Monolit ■Tipikusan eljárás szintű struktúrálás Objektum orientált ■Objektum szintű struktúrálás ■Skandináv vs. Amerikai iskola (domain model vs. újrahaszonosíthatóság) ■Alap granularitás / rétegek építőelemei Komponens orientált ■Üzleti funkciók mentén több objektumot magába foglaló egységek. Nagyobb lépték. ■Fontos, hogy hozott anyagból is jól tudjon dolgozni (ritka a zöldmezős beruházás) ■Kritikus fontosságú a laza csatolás figyelembevétele (az OO-nál ez nem szempont) ■Gyakran saját perzisztencia megoldással bírnak az egyes komponensek. Szolgáltatás orientált ■Futó kód az építőkő 2014. 07. 15.26Programrendszerek fejlesztése
27
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS A határ Interfész két modul között ■P2P, … Az alapvető határ: ■Metódus/Függvény hívás A szál átlépi a határt A két oldal azonos címtérben van 2014. 07. 15.27Programrendszerek fejlesztése
28
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Más címtér Mi van akkor ha ez nem igaz? ■IPC/RPC, …. Nem használhat referencia szerinti átadást Mi van akkor, ha a memória egy része osztott? ■Nem minden pointerre igaz ez ■Szinkronizálni kell a kliens és a szerver között 2014. 07. 15.28Programrendszerek fejlesztése
29
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Megbízunk a másik oldalban? Nincs bizalom? Meg kell vizsgálni az argumentumokat Nincs pointer átadás A kernelekben ez meg van valósítva A legtöbb rendszerben nincs ■TCP ■Web ■…. 2014. 07. 15.29Programrendszerek fejlesztése
30
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Részleges hiba Meghibásodhat a két rész függetlenül? Új kivételek Helyi erőforrások felszabadítása Bérletek használata 2014. 07. 15.30Programrendszerek fejlesztése
31
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Kliens Muliplexelés Nagyszámú konkurens hozzáférés SLA – belépés vezérlés Kliensek kiegyensúlyozott kezelése Audit, számlázás Kliens elkülönítés Határ definíció 2014. 07. 15.31Programrendszerek fejlesztése
32
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Határ evolúció Frissíthetjük-e a rendszereket egymástól függetlenül? Verziók? Protokoll frissítés? Visszafelé kompatibilis? 2014. 07. 15.32Programrendszerek fejlesztése
33
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Protokoll vs. API A protokoll szemlélet sikeresebb mint az API Érték szerinti átadás Hibákra is részben fel vannak készítve Nem akarnak helyi hívásnak tűnni Explicit állapotgép a hívás válasz helyett 2014. 07. 15.33Programrendszerek fejlesztése
34
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS XML Semmit sem old meg Kiterjeszthető típusú RPC Közös séma ami figyelmen kívül hagyható Valós problémákat elfedheti 2014. 07. 15.34Programrendszerek fejlesztése
35
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Elosztott rendszer architektúrák CS – Kliens szerver P2P N rétegű architektúra Szorosan csatolt rendszer Lazán csatolt rendszer (EDA) ■Esemény ■ESP ■CEP SBA (Space Base Architecture) (PU alapú) ■Klaszter ■Felhő ■Rács ■Elosztott Objektum 2014. 07. 15.35Programrendszerek fejlesztése
36
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Kliens - Szerver Szerepkörök alapján határozza meg a rendszerben résztvevő entitások helyzetét. A szerver oldal birtokolja az erőforrásokat, Kliens oldal használja azokat. Ezen elvek mentén működnek napjaink legnépeszerűbb protokolljai (HTTP, SMTP, DNS, stb.). A megközelítés előnyei ■ könnyebb karbantarthatóság, és a központosítás miatt elvileg könyebb biztonságos rendszert készíteni. Hátránya ■a skálázhatóság és a robosztusság kérdése, mivel ez csak a szerver oldalon múlik. 2014. 07. 15.36Programrendszerek fejlesztése
37
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS P2P A kliens szerver architektúra ellentétje a P2P architektúra, ahol egyenrangú vagy nem egyenrangú, de az erőforrások megosztásában egyaránt részt vevő entitások alkotják a rendszert. Skype vagy a legtöbb fájlcserélő protokoll ezen az elven működik. A kliens-szerver megoldással szemben a hátránya a komplexitásában és elosztottságában rejlik, viszont cserébe extrém skálázhatóságot nyújt. Típusai: ■Elosztott kivonat tábla (pl.: Kademina) ■Kicsi világ (pl.: Gnutella) Szolgáltatás primitívek: ■Store ■Load ■Search 2014. 07. 15.37Programrendszerek fejlesztése
38
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS N-rétegű architektúra Megjelenítés: a társ rendszer felé nyújt interfészt (gyakran ez a felhasználói interfész), és az ehhez kapcsolódó eseményeket kezeli le. Ennek a leggyakoribb megvalósítása a weboldal és az előállító logika. Üzleti logika: ezen réteg feladata az üzleti folyamatok futtatása, hosszú életű tranzakciók kezelése. Itt kerül sor az adatok szélesebb hatókört, több adattípust átölelő szabályainak kikényszerítése is. Perzisztencia: az adatok tartós tárolásával foglalkozik. Itt történik meg a szűkebb hatókörrel rendelkező adatszabályok kikényszerítése és gyakran az objektum és relációs adatmodellek közötti leképezés is. 2014. 07. 15.38Programrendszerek fejlesztése
39
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Szorosan csatolt rendszerek A szorosan csatolt rendszerekben a komponensek (vagy ha ilyenek nincsenek, akkor az osztályok, objektumok) szinkron módon kommunikálnak egymással, szorosan követve a klasszikus függvényhívás szemantikáját. Ebbe a kategóriába tartoznak a távoli eljárásokon alapuló rendszerek is. A megközelítés előnye az, hogy a rendszer a klasszikus, egy processzen belül is megtalálható interkaciós paradigmákra épít, egyszerűvé téve ezzel a megvalósítást. Ezzel a megoldással viszont nehéz robosztus, skálázható rendszereket létrehozni. 2014. 07. 15.39Programrendszerek fejlesztése
40
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Lazán csatolt rendszerek Egyszerű események feldolgozása: ez esetben egy atomi esemény beérkezése indít el egy feldolgozási folyamatot. Egy példa erre a különböző felhasználói interakciókat támogató keretrendszerek eseménykezelése (pl. SWING JSF, stb.) Eseményfolyamok feldolgozása (Event Stream Processing – ESP): ezesetben eseményfolyamokat szűrnek egyszerű feltételek alapján, és az érdekes eseményekre feliratkozott vevőknek küldik ki a szűrt eseményeket. Példa lehet erre, amikor a naplózásnál csak adott szintet elérő eseményeket továbbítunk. Komplex esemény feldolgozás (Complex Event Processing - CEP): ez esetben a valós idejű eseményfolyamon értékelünk ki olyan szabályokat, melyek figyelembe vehetik az események sorrendiségét, bekövetkeztét, számosságát és számos egyéb tulajdonságát. Erre a későbbiekben majd látunk példát a Drools-szal kapcsolatban. 2014. 07. 15.40Programrendszerek fejlesztése
41
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS SBA rendszerek Klaszter alapú (Cluster): a feldolgozásra koncentrál, az adattárolásra különböző tervezési minták vannak, a tipikusan olvasás jellegű alkalmazásoknál igen jó skálázódást tud elérni a CAP kompromisszumai nélkül. Le tudja kezelni az írási ütközést is. Példák erre a különböző alkalmazásszerverek által nyújtott klaszterezési lehetőségek (pl. JBoss Cluster) Felhő alapú (Cloud): a CAP paradigma mentén a skálázható adattárolást is biztosítja, tipikusan a konzisztencia rovására. Példa erre a Google App Engine. Rács alapú (Grid): főleg a feldologzásra koncentrál, nincs igazán írási ütközés, így a feldolgozás tetszőlegesen párhuzamosítható. Ezt leginkább munkafolyamatok (Job) formájában szokták megtenni. Elosztott objektum alapú (Distributed Objects): az eloszott objektumok gyakran a fenti architektúrák alapjait képezik. Ekkor egy-egy objektum vagy replikánsa (replikált objektum – replicated object) megjelenik azokon a helyeken, ahol használják, és a háttérben egy keretrendszer (köztes réteg) gondoskodik arról, hogy konzisztens maradjon, vagy pedig egy helyen van tárolva (élő objektum – live object), és azokon a helyszíneken, ahol szükséges megfelelő proxy objektumok képviselik az objektumot. A megosztott objektumok gyakran objektumterekbe (object spaces) vannak szervezve, melyet valamilyen köztes réteg tart karban, virtualizál (pl. Java Spaces). 2014. 07. 15.41Programrendszerek fejlesztése
42
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS SOA koncepció 2014. 07. 15.42Programrendszerek fejlesztése
43
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS SOA háromszög 2014. 07. 15.43Programrendszerek fejlesztése
44
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS WS világ 2014. 07. 15.44Programrendszerek fejlesztése
45
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Összefoglaló Bevezető Felmerülő problémák Alkalmazás architektúrák Elosztott rendszer architektúrák SOA koncepció Virtualizációs szintek Összefoglaló 2014. 07. 15.45Programrendszerek fejlesztése
46
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS A következő előadás tartalma Kontextus Biztonsági kontextus Tranzakciós kontextus Perzisztencia kontextus 2014. 07. 15.46Programrendszerek fejlesztése
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.