Regionális Gazdaságtan

Az előadások a következő témára: "Regionális Gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Regionális Gazdaságtan
3. előadás 2005. október 14. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Regionális mikroökonómia alapfogalmai

2 A regionális mikroökonómia alapkérdései
Két nagy vizsgálati terület: - a telephelyelméletek: a gazdasági tevékenységek elkülönült térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezők (minimális szállítási költség) -  a tevékenységek térbeli eloszlásának elemzése: a gazdasági tevékenységek térbeli kapcsolódásai, egymásra hatásai (agglomerációk, klaszterek)

3 A telephelyelméletek a gazdasági egységek, mikroszervezetek mindegyikének térbeli elhelyezkedését próbálják megmagyarázni: A gazdasági (profit-orientált) szervezet (társaság, vállalat, vállalkozás) és részlegei térbeli működését, amelyek outputjukat pénzért értékesítik és kiadásaikat is főleg ezen bevételekből fedezik. A közszolgálati szervezetek (önkormányzat és intézményei, nonprofit szervezet stb.) elhelyezkedését, amelyek tevékenységét állami (önkormányzati) költségvetés által juttatott pénzből (avagy tagdíjakból, támogatásokból) végzik és kiadásaikat meghaladó bevételeiket az alaptevékenységre fordítják. A háztartás lakó- és munkahely választási döntéseit, amely fogyasztási célú kiadásait pénzbeli (vagy természetbeni) jövedelméből fedezi.

4 Tudatos telephelyválasztásról akkor beszélhetünk, amikor üzleti kalkulációk alapján próbálnak a gazdasági szereplők megfelelő (optimális) működési helyet találni, az elfogadható lehetőségekből egyet (a legjobbat) kiválasztani Három előfeltételnek kellett teljesülnie a történelem során (az árutermelő gazdaság kialakulásával, lásd Smith): Az árutermelő gazdaság térbeli kiterjedése: a specializáció és munkamegosztás kialakulása, a tömegtermékek előállításának és kereskedelmének elterjedése (ipari forradalom után) A termékek tömeges szállíthatósága: az ehhez szükséges infrastruktúra (utak, kikötők, vasutak stb.) kiépülése és szállítási eszközök elterjedése (kb. a 20. század elejétől) A tőke és munkaerő térbeli szabad mozgása: a kiszámítható, felmérhető kockázatú üzleti környezet, a befektetések garanciáit nyújtó intézményi háttér, a belső migrációt lehetővé tevő jogszabályok (gyarmati birodalmak, egységes nemzetgazdaságok). Manapság pedig a globális gazdaság formálódik!!

5 A főbb telephelyelméletek (a regionális gazdaságtan nagy szakaszain belül)
A telephelyelméletek nagyon függnek az adott korszak technikai-technológiai fejlettségi szintjétől Mezőgazdasági területhasználat: Thünen (19. század eleje) Iparosítás: Alfred Weber (19. század vége) Térbeli verseny és egyensúly: Lösch (20. század első harmada) Telepítések optimalizálása: Isard (20. század közepe) Globális gazdaság: Krugman, Porter (20. század végén) Az adott korszak társadalmi-gazdasági viszonyait adják vissza Mindegyikből napjainkban is vannak érvényes gondolatok

6 A telepítési döntések főbb gyakorlati szempontjai
Több gyakorlati és elvi mérlegelési szempont van (az EU-ban elvégzett nagy empirikus vizsgálat alapján a vállalatok hogyan döntenek a gyakorlatban, a könyv 3.1. táblázata, 101. oldalon) A gazdasági tevékenység jellege Adott részleg a vállalati tevékenységen belül milyen tevékenységet végez Mérhető és minőségi szempontok Vállalati versenystratégia Időtáv Telephely módosítási költségek

7 A telepítési döntések alapvető mérlegelési szempontjai a gyakorlatban
Telepítési feltételek Anyagi (tárgyi) tényezők Nem-anyagi jellemzők 1. Szállítási lehetőségek Fuvardíjak Megbízhatóság, gyakoriság, sérülések, elérhetőség 2. Nyersanyagok Termelési költségek, szállítási költségek Biztonság, minőség 3. Piacok Szállítási költségek, szolgáltatási költségek Személyes kapcsolatok, ízlések (minőségi igények), versenytársak 4. Munkaerő Bérek, béren kívüli juttatások, alkalmazási költségek Munkavállalói attitűd, szakszervezetek, képzettség, típus, elérhetőség 5. Extern hatások* Urbanizációs előnyök Lokalizációs előnyök - Externáliák (pozitív és negatív), munkaerő szaktudása, információk megosztása, közös szolgáltatások, hírnév 6. Energia Költségek Megbízhatóság, változatosság

8 Telepítési feltételek Anyagi (tárgyi) tényezők Nem-anyagi jellemzők
7. Közösségi infrastruktúra (a) társadalmi tőke (emberekben, közösségekben) (b) fizikai tőke (utak, épületek) Költségek, adók Minőség, változatosság 8. Tőke (a) műszaki (b) pénzügyi Építési költség, bérlet Hitelfelvétel költségei Elérhetőség, lejárat Elérhetőség 9. Föld/épületek Költségek Méret, megközelíthetőség, szolgáltatások, lejárat 10. Környezet (a) miliő (b) politika - Alkalmazottak preferenciái Helyi attitűdök 11. Kormányzati politika Támogatások, bírságok, adók Attitűd, stabilitás, üzleti klíma

9 A regionális mikroökonómia alapfogalmai
A közgazdaságtan alapkérdése: Mit, hogyan, kinek? És HOL? Befolyásoló tényezők: Mekkora legyen a termelés mérete? Milyen technikát-technológiát alkalmazzunk?  Hol legyen maga a telephely?

10 A szokásos lineáris termelési folyamat: input, vállalat, piac (output)
A „hol” a vállalat, azaz a termelés, előállítás térbeli helyét jelenti Mérlegelni kell, hogy a szükséges termelési tényezőkből milyenek és hol találhatók A termelés mérete és a technológia is döntő: azaz a vállalat stratégiája  A globális vállalat három alapvető szempontot mérlegel

11 A „SZENTHÁROMSÁG MODELL” (Storper-féle)

12 A globalizációban 3 összefüggő tényezőt mérlegelnek a globális vállalatok (interdependencia):
A technológia befolyásolja a versenystratégiát: méretgazdaságosság vs választék-gazdaságosság (alacsony költség vs termékdifferenciálás), de! a technológiát is a stratégia szerint választják A vállalati szervezetet, a telephelyi, beszállítói kapcsolatokat a technológia és a versenystratégia határozza meg A térbeli elhelyezkedésnél a költségek mérlegelésén kívül az extern hatásokat is értékelni kell (amelyek nem jelennek meg a költségekben, viszont lényegesek!!)  nem-üzleti interdependencia (informális, kapcsolati tőke)

13 A regionális mikroökonómia „alapkövei” (Hoover-féle)
Három „alapkő” („axióma”) van: a természeti erőforrásokból adódó előnyök: helyhez kötött, „röghöz kötött” előnyök a térbeli koncentráció gazdaságossága: agglomerációs előnyök a szállítási és kommunikációs költségek: a „távolság legyőzésének” költségei  Alapvetően háromféle eltérő szempontú mérlegelési szempont van a közgazdaságtudomány szerint

14 A javak tipizálása A javak tipizálása
Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok Transzferálható: itt a térbeli áthelyezhetőséget, az egyik helyről egy másikra történő szállítást, mozgatást jelenti A fentiek alapján 4-féle különböző jószágot különböztethetünk meg:

15 Lokális input (immobil input): input-orientált (másképpen: nyersanyagra, avagy munkaerőre) telepítések. Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz kell telepíteni a részleget, ezek a piacorientált (piacra) telepítések. Transzferálható input (mobil input): a telephely tetszőleges helyen létrehozható, mivel az input bárhová elszállítható (nyilván felmerülnek szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a külső piacokra, a távoli fogyasztókhoz (ekkor szintén számolni kell szállítási költségekkel).

16 A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai:
ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő), kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc).

17 A mikroszervezetek gazdasági egységei
vállalat (profit-orientált):  telephely, telep közszolgálat (intézmény, nonprofit)  hivatal, iroda háztartás  lakás, lakóhely TELEP csak gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, lényeges kritérium a területi elkülönülés a szervezet többi egységétől, valamint földrajzilag körülhatárolható helyen fekszik. Egy vagy több hely Egy hely Egy vagy több Gazdasági szervezet Telep tevékenység Szervezeti egység Egy tevékenység Szakosodott egység Szakosodott telep Homogén szakosodott Homogén szakosodott egység telep

18 Általános szempontok a mikroszervezetek telephely döntéseinél
Időtáv „Életgörbe szakasza” Várható bevételek és költségek Telephely lokális környezete HÁZTARTÁS Munkahely, iskola Költözés kockázatai Inercia

19 A szállítási költségek minimalizálása
Hoover-féle egyik „alapkő” Waldo Tobler szerint a „földrajz első törvénye: minden kapcsolódik mindenhez, de a közelebbi dolgok erősebben kapcsolódnak egymáshoz, mint a távolabbiak” A távolság lényegében térbeli nem azonosság (nem egy helyen levés), két hely, vagy két alakzat térbeli eltérésének mértéke. A szállítással kapcsolatos döntéseket befolyásolja: Determináltság Méretgazdaságosság Monopolisztikus szállítási piacok Szállítási módok viszonylagossága

20 Távolság típusa és definíciója
Mértékegysége Példák Földrajzi (fizikai) távolság: légvonalban mérve (euklideszi) Méter, kilométer, mérföld stb. Győr és Szeged távolsága légvonalban kb. 245 km Közlekedéshálózati távolság: a tényleges közúti, vasúti útvonalon mérve Győr és Szeged távolsága közúton kb. 288 km Időtávolság: mennyi idő szükséges a szállításhoz Nap, óra, perc stb. Megnöveli az államhatáron történő várakozás, a városokon való lassúbb átutazás, a sebességkorlátozások Gazdasági (költség) távolság: mennyibe kerül a szállítás Ft, euro stb. A szállítási költség mellett az autópálya használat, az esetleges illetékek stb. Kognitív távolság: a képzeletünkben létező távolság - Közelebbinek érezzük, amiről több és pozitív információnk van. Társadalmi távolság: az egyes társadalmi rétegek közötti különbözőség (elfogadottság), avagy távolságtartás Szubjektív preferenciarendszerek Kommunikáció, barátkozás, házasság stb. Virtuális távolság (kibertér): számítógépes hálózaton (interneten) Másodperc, perc A letöltés sebessége, költsége eltérő

21 A szállítás elsődleges célja Emberek mozgatása Tárgyak mozgatása
Szállítási módok típusai A szállítás elsődleges célja Emberek mozgatása Tárgyak mozgatása Energia mozgatása Információ mozgatása Személyszállítás (gyalogos, személyautó, busz, személyvonat, repülőgép stb.) Személyes mozgás (önmaga által) Emberek viszik Utazás munkába (fizikai munkaerőé) Futárok, üzenethordók, tanácsadók stb. Teherszállítás (teherautó, vasút, hajó, repülőgép, csővezeték stb.) - Teherszállítási eszközzel Üzemanyag (energiahordozó) szállítása Levelek, avagy egyéb írásos anyagok szállítása Kábelen vagy vezetéken történő szállítás Elektromos energia szállítása Kommunikáció vezetéken (vezetékes telefon, kábeles Internet stb.) Rádióhullámok segítségével történő szállítás Kommunikáció rádión, tévén, mobil telefonon stb.

22

23 Transzferálható input és output
Leegyszerűsítő kiinduló feltételek: egy telephelyes vállalat egyféle termék egyféle input tökéletes verseny (mindenki árelfogadó) tetszőleges piaci szereplő szállíthat (eladó, vevő, szállítási cég) eltekintünk a szállítási módtól és földrajzi viszonyoktól  Az absztrakció hatására az alapgondolatok, alapösszefüggések megfogalmazhatók

24 A telepítési döntések alaptípusai

25 Keressük azt a telephelyet (t), amelynél az M inputforrástól szállítva az alapanyagot és az MK piacon eladva a szállítási összköltségek (Total Cost) minimálisak: input-orientált (nyersanyag-orientált): rm > rmk output-orientált (piac-orientált): rm < rmk tetszőleges közbülső hely: rm = rmk (ahol rm az alapanyag, az rmk a késztermék fajlagos szállítási költsége)

26 Tevékenység jellege Input-orientált (hátrányokat vesztő) Output-orientált (előnyöket nyerő) Súly Ércdúsítás: a salakanyag kinyerésével töredékére csökkenhet a szállítandó súly (pl. vaskohászatnál öntvények előállítása) Dehidratálás Üdítőitalok: koncentrátumok szállítása és helyi ivóvíz felhasználása Betongyártás Térfogat Bálázás: a gyapot bálázásával a térfogat lecsökkenthető Összeszerelés: a kész autók térfogata nagyobb, mint a felhasznált alkatrészeké, hasonlóan a bútoroknál (pl. IKEA) Romlandóság Konzervek: a mezőgazdasági területen levő élelmiszerüzemekben tartósítják a terményeket Étterem: a friss ételt helyben, a vevőkhöz közel kell készíteni Napi sajtó (hamar elavul) Törékenység Csomagolás: az üvegárut célszerű alaposan becsomagolni, mégha ezáltal nő a súly és a térfogat Kokszolás: a koksz könnyen porlik, ezért szenet érdemes szállítani és a kohóhoz közel egy kokszolót működtetni Kockázat Üzleti titkok: innováció-, kutatásigényes tevékenységeknél fontos a titkok megőrzése, amely helyben könyebb Veszélyes termékek: robbanékony anyagokat a felhasználás helyéhez közel célszerű elkészíteni, odaszállítva a veszélytelen összetevőket

27 A telephely körüli költségtér
termelési költség (production cost): a gyáron belül a gyárkapuig felmerülő összes termelési (alapanyag, bér stb.) költség, másképpen végponti költség, felrakási (átrakási) költség (terminal cost): az esetleges csomagolási, konténerbe pakolási költségek, amelyek a szállítási módtól függően eltérhetnek, szállítási költség (movement or transport or distribution cost): a gyárkaput elhagyva a termékre a vevőig (fogyasztóig, továbbfelhasználóig) eljutva rárakódó, a megtett távolságtól függő szállítási költségek, transzfer költség (transfer cost): a termelési, átrakási és szállítási költségek együttesen, másképpen átadási, avagy átvételi költség

28