Komposztálás és energetikai célú hasznosítás

Az előadások a következő témára: "Komposztálás és energetikai célú hasznosítás"— Előadás másolata:

1 Komposztálás és energetikai célú hasznosítás

2 Biokémiai hulladékkezelés
Komposztálás Biogáz előállítás Fermentálás (enzimes)

3 Aerob hulladékkezelési technológia
Komposztálás Aerob hulladékkezelési technológia Végterméke: földszerű 40-50% nedvességtartalmú humuszképző szervesanyag növényi tápanyag

4 Prizmás vagy mechanikus

5 A komposztálás optimális körülményei
hőmérséklet: 65°C víztartalom: % pH: 4,5-9,5 C/N arány: levegő: 0,6-1,9m3 szemcseméret: mm <12mm

6 Komposztálás C6H12O6 + 6O2 6CO2 + 6H2O + Energy Szakaszai: mezofil
lag periódus stacioner fázis érési szakasz

7 Főbb komposztkészítési technológiák
Komposztálás aprítás nélkül (van Maanen, Baden-Baden) Aprítás után (Dorr Oliver, Caspari-Meyer) 3. Előérleléssel aprítás nélkül (Dano-Bio) 4. Előérleléssel aprítás után (Biotank, Thompson)

8 Micrococcus, Streptococcus, Lactobacillus,
Komposztálás Mikroorganizmusok: Micrococcus, Streptococcus, Lactobacillus, Bacillus, Aspergillus Víztelenített szennyvíziszapok Bio- és zöldhulladékok Olajjal szennyezett talajok

9 Komposztáláshoz használt anyagok
fűrészpor, kommunális h., szennyvíziszap, konyhai h., széna, szalma, csutka, tőzeg, szerves trágya, vágóhídi h. + segédanyagok Fertőző és rothadó összetevőket nem tartalmazhat.

10 Hulladék hasznosítására vonatkozó alapvető követelmények
környezetterhelés veszélyeztetés gazdasági teher

11 Hulladék égetés Előnyei: Hulladékok égéshője számolható:
Térfogat és tömeg csökkentés Hőenergia %-a visszanyerhető Légszennyeződés csökkenthető, ellenőrizhető Hulladékok égéshője számolható: Hő=2,326 x (145C+(610H-1/8 O)+40S+10N)

12 Egy tüzelőberendezés létesítésekor alapvető követelmény, hogy a környezeti előírásoknak megfelelően működjön.

13 Települési szilárd hulladékkomponensek tüzeléstechnikai tulajdonságai
Víztartalom % Hamutartalom % Fűtőérték (kJ/kg) Élelmiszer 70 5 4 700 Papír 6 16 700 Karton 16 300 Műanyag 2 10 32 600 Textil 2,5 17 400 Gumi 23 300 Bőr Kerti hulladék 60 4,5 6 500 Fa 20 1,5 18 600 Üveg 98 100 Konzervdoboz 3 700 Aluminium 96 - Egyéb fém Föld,salak 8 7 000

14 Termelési hulladékok tüzeléstechnikai tulajdonságai
Víztartalom (%) Hamutartalom (%) Fűtőérték (kJ/kg) Fáradt olaj 10 1,5 41 000 Olajemulzió 17,5 1,3 31 000 Olajiszap 30 40 9 000 Bitumen 15 12 22 000 Kátrányhulladék 28 2 25 000 Tartálymaradék 1 19 000 Derítőföld 3 50 16 000 Savgyanta 17 8 21 000 Lakklagyanta 21 20 18 000 Koksziszap 24 000 Glikolhulladék 35 7 Acetáthulladék 0,2 Állattetemek 85 5 2 300

15 Hulladék égetési jellemzők
Hőmérséklet Tartózkodási idő Légfelesleg tényező Áramlási viszonyok Szilárd maradék mennyisége

16 Égetés Térfogatcsökkenés Melléktermék Adagolás Tüzelőberendezés
Tűztérfalazat Póttüzelés

17 Rostélynélküli tüzelőberendezések
forgódobos kemencék égetőkamrák emeletes kemencék fluidizációs kemencék spec. tűzterek

18 Füstgáztisztítás mérgező vegyületek
dioxinok teljes kiszűrése lehetetlen szennyezőanyagok lecsökkentése: SO2, NOx, HCl, HF, CO Száraz füstgáztisztítás Félszáraz Nedves

19 a legveszélyesebb környezetszennyező anyag:
tetraklór-dibenzol-dipara-dioxin Dioxin-származék -Megoldás -A garéi hulladéklerakóban rozsdás hordóban tárolja a Budapesti Vegyiművek tetraklór-benzol hulladékát.

20 Dioxinos hordók a garéi tárolóban

21 Termikus hulladékkezelés nagyhőmérsékletű hulladékkezelési eljárások
Pirolitikus hőbontás Parciális pirolizis Plazmasugárral történő hőbontás

22 Pirolízis Vegyi folyamat Stabilabb vegyületek keletkeznek
A termékeket hasznosítja Sokféle technológia létezik Elgázosítás Hidrogénezés

23 Pirolízis jellemzői Gazdaságos Légszennyezés kicsi
Füstgáz tisztítás szükséges mosóvíz Égéstermékek

24 Pirolízis csoportosítása hőm. szempontjából
Alacsony hőmérsékletű °C Magas hőmérsékletű °C Elgázosítás °C Olvadt salakos elgázosítás °C

25 A települési szilárd hulladékok pirolízisének reakciólépései
Hőmérséklet (C) Jellemző folyamatok Száradás, higroszkópos víz leszakadása, nincs látható bomlás 250 C -ig Dezoxidáció, deszulfonálás, szerk. víz és CO2 távozása, látható bomlás 250 C -tól Depolimeizációk, kénhidrogén felszabadulás 340 Alifás kötések bomlása, CH4 és más szénhidrogének leválásának kezdete 380 A hőbontandó anyag szénben való feldúsulása 400 A karbon-oxigén, és a karbon-nitrogén kötések felszakadása A bitumenanyagok bomlási olajjá/kátránnyá alakulnak. Olajképződés C-ig A bitumenanyagok krakkolódásának kezdete hőálló anyagokká ( gázalakú rövidláncú szh., grafit, korom) Aromás szh.-ek keletkezése: olefin(etilén)-dimerizálás butilénné- dehidrálás butadiéné, dién-reakció etilénnel ciklohexánná, termikus aromatizáció benzollá és kondenzált aromásokká Termikus krakkolódási folyamatok fokozódása. A termikus krakkolódási folyamatok uralkodóak, gázalakú rövid szénláncú szh.-ek (CH4) és grafit képződése, H2-felszabadulás. Vízgázreakciók, aromatizációs folyamatok A szilárd szervetlen maradékok lágyulása, megolvadása, szilikátos végtermék képződése, fémoxidok redukciója

26 Mezőgazdasági hulladékok pirolízise
Hevítési hőfok Gáz m3 Gáz KJ/m3 Olaj l Fa-szén kg Szárított tárgya 900 430 16800 50 17000 Rizsszalma 20 – 700 185 24700 42 Fenyőfa kéreg 616 17600 21 30000

27 Plazmasugárral történő hőbontás
Jelenlegi legkorszerűbb Plazmaállapot jön létre lebontási hatásfoka: 99,99% Nehezen lebomló hulladékok is lebonthatók Grafit, wolfram viseli csak el

28 Gyakorlati alkalmazások Magyarországon
Dél-Pesti hulladékégető Rákospalotai hulladékhasznosító mű Dorogi Győri Balatonfűzfői Tiszaújvárosi Szegedi

29 Szegedi veszélyes hulladékégető
Beadagoló egység Pirolíziskamra Utóégető Gőz hőcserélő Füstgáztisztítás: Négylépcsős folyamat (kvencselés, száraz abszorpció, aktív szenes szűrő, szűrés)