A művészettörténet kiemelkedő alkotásainak megközelítése:

Az előadások a következő témára: "A művészettörténet kiemelkedő alkotásainak megközelítése:"— Előadás másolata:

1 A művészettörténet kiemelkedő alkotásainak megközelítése:
Kiinduló kérdés: mi műalkotás rendeltetése? 1. Ikonográfia/ikonológia (Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben. Bp., Gondolat Kiadó) Ikonográfiai ismérvek: mi a kép témája, milyen motívumokat attribútomokat alkalmaz? 2. Művészettörténeti hermeneutika (Oskar Bätschmann: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Bp., 1998., Corvina. ): Milyen képi eszközökkel (vizuális formákkal, kompozícióval, technikával) alkotja meg a művész a műalkotást; a képi eszközök hogyan válnak jelentéshordozóvá?

2 A művészet kezdetei. „Furcsa kezdetek”
TÖRTÉNETI KORSZAKOLÁS: A paleolitikum művészete: vadásztársadalmak kora (őskőkor kezdete: 2,5 millió évvel ezelőtt) Felső paleolitikum (Kr. e – Kr. e ) éven keresztül állatszellemek uralta hiedelemvilág: barlangfestmények kora Neolitikum (Kr. e – 3.000) földművelés, állattenyésztés elterjedése Közel-Keletről Az alkotás funkciója: mágikus – rituális cél A képmás varázserejébe vetett hit

3 Archaikus művészet Kéregfestményt készítő ausztrál bennszülöttek Az archaikus művészet – konceptuális (fogalmi) művészet Kőidol, évvel ezelőtt

4

5 Lascaux-i barlang (részlet) Kr. e. 13.000 k.
A barlangi művészetről alkotott hipotézisek: vadászmágia; sámán szertartások Lascaux-i barlang (részlet) Kr. e k.

6 A barlangi művészet fennmaradt alkotásainak döntő része (kb
A barlangi művészet fennmaradt alkotásainak döntő része (kb. 80%-a) a „Magdaléni kultúra” korában keletkezett: éve Altamira ( évvel ezelőtt) Rénszarvasagancsból formázott bölény (kb. 10 cm, dárdavető töredék) ével ezelőtt

7 A Tuc d’Audoubert barlang bölényfigurái
Őskori plasztika A Tuc d’Audoubert barlang bölényfigurái Csontból faragott lándzsavető Kb évvel ezelőtt

8 Őskori női idolok („vénusz-szobrok”) Kr. e. 30.000 – 10.000
Termékenységi jelentéskör

9 Az európai neolit-kori építészet
A megalitikus kultikus építészet alapformái: menhir ‘kőoszlop’; cromlech ‘kősor’ Dolmen ‘kőasztal’ Trilit ‘három kő’

10 A megalitikus kultikus építészet
Stonhenge, Kr. e k.- Kr. e. 1600

11 Stonehenge rekonstrukció
A III. fázis alaprajza és tájolása

12 Törzsi művészet Formai, technikai gazdagság
Nigériai bronzszobor, XV. sz. Formai, technikai gazdagság A művészet története nem a technikai készség fejlődését mutatja, hanem az eszmék és szükségletek változásait Inka agyagedény VI. sz. Maori fafaragás. XIX. sz.

13 Ausztrál törzsi művészet
Sziklafestmények és geometrikus díszítésű csurunga kő

14 Az ókori keleti birodalmak művészete
A közel-keleti folyamvölgyi államok (Kr.e. IV. évezredtől)

15 Mezopotámia művészete
Ur, mezopotámiai város a Kr.e. 3. évezred elején; központja a zikkurat, a holdisten, Nanna temploma (rekonstrukciós rajz) A zikkurat: „A vihar hegyorma”; „Kötelék ég és föld között”

16 Mezopotámia templomtípusa: a zikkurat

17 Mezopotámiai szobrászat (sumer, asszír)
Kr. VII. sz. Asszír dombormű. Asszúrbanipál lovasserege Kr.e k., Gudea enszi

18 Mezopotámiai szobrászat (asszír)
Kr.e. VII. sz. Asszurbanipal egy szárnyas géniusz kíséretében Kr.e. VIII. sz., Horszabadi palota kapuőrző lamasszu

19 Az egyiptomi templom Egyiptomi művészet: „Művészet az öröklét számára” Gombrich Az öröklét egyiptomi elképzelése: vallási ihletésű; az istenek erejének megújulásához és a halottkultuszhoz kapcsolódik Valószerűség és mértani szabályosság Edfu, Hórusz-templom (Kr. e. III. sz.– Kr. I. sz.) Alaprajzában, tér- és tömegalakításában az óbirodalmi hagyományokat követi: szimmetriatengelyre felfűzött téregységek sorozata

20 Edfu, Hórusz-templom

21 Portré-szobrászat a halottkultuszban
A szobrász elnevezése: „az, aki életben tart” Női portré, Gizeh, Kr. e Férfi portré, Kr.e k.

22 Szobrászat a halottkultuszban
Rahotep és Nofret sírszobra (Óbirodalom, Kr.e k.) Kephrén fáraó és Hórusz Egyiptom, Kr.e k. Menkauré fáraó és felesége Kr.e k.

23 Az egyiptomi domborműszobrászat
„Naht felügyelő sztéléje” Kr. e k., XI. dinasztia, a Középbirodalom kora Formai jellegzetességek: síkszerűség (két dimenzió), „legnagyobb felületek törvénye”, dekorativitás, sematizmus

24 Az egyiptomi síkművészet: tudatos művészi program eredménye; a háromdimenzióra utaló ábrázolási megoldások kiszelektálása. (Gombrich: Művészet és illúzió. Gondolat ) Kötélhúzó férfi ábrázolása. Masztaba dombormű az Óbirodalom korából, Kr.e k.

25 Az Amarna-kor művészete
– Ehnaton (IV. Amenhotep) fáraó (Kr.e 1355 – 1337) monoteista vallási reformja Aton-kultusz (naphimnuszok) Ehnaton portré-szobra Nofretete (befejezetlen) portré-szobra

26 Sírkamra festmény, Kr. e. 2500 k.
Egyiptomi festészet Az „ismert, tudott dolgok” ábrázolása pontos megfigyelés alapján: konceptuális művészet A művész feladata az ismeretek tökéletes vizuális megörökítése: konvenciók, sémák szerepe. Sírkamra festmény, Kr. e k.

27 Egyiptomi festészet Funkció: a sírkamrában az élet jellegzetességeinek ábrázolása Cél: – nem az egyszeri jelenség, látvány megörökítése – hanem a tipikus, időtlen esemény ábrázolása Formai jegyek: síkszerűség, kétdimenziós ábrázolás, stilizáció, dekorativtás KONCEPTUÁLIS művészet Egyiptomi sírkamra festmény részlete. Khnumhotep sírja, Kr.e k.

28 Sírkamra falfestménye az 1. sz. Thébai sírból (Kr. e. XIII. sz
Sírkamra falfestménye az 1. sz. Thébai sírból (Kr.e. XIII. sz. eleje) Szennedzsem sírja, mitikus aratási jelenet Kompozíciós sávok: különböző tér- és időbeli események; síkhatás, legjellemzőbb felületek ábrázolása