Középszint Írásos források, térképek, képek és filmrészletek alapján a világháborús magyar katonai részvétel elemzése: a háborúba való belépés körülményei,

Az előadások a következő témára: "Középszint Írásos források, térképek, képek és filmrészletek alapján a világháborús magyar katonai részvétel elemzése: a háborúba való belépés körülményei,"— Előadás másolata:

1 Középszint Írásos források, térképek, képek és filmrészletek alapján a világháborús magyar katonai részvétel elemzése: a háborúba való belépés körülményei, a magyar hadsereg állapota, a Szovjetunió elleni háború és katonai következményei. Írásos források alapján a magyar elit kiútkereséseinek elemzése: a Kállay-kormány „hintapolitikája”, Magyarország diplomáciai és katonai lehetőségei. Írásos források alapján a háborúellenes törekvések elemzése: a polgári ellenzék törekvései, a Kommunista Párt politikája. 9.5 Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlék­bizottság, szárszói találkozó). Történelem 6 (Herber, Martos, Moss, Tisza)- Tk 6 Történelem 4(Száray Miklós)- Tk 4 (Sz)

2 harmadik zsidótörvények
Revízió 1938.nov.2 Kállay Miklós Teleki Pál „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Fegyveres semlegesség 1939. Március 15 Kárpátalja 1943. január 1940.aug.30. Erdély Voronyezstől Don-kanyarban Második zsidótörvény 1944 márc.19 német megszállás Háborúba sodródás (Tk. (Sz)-132.old Adolf Eichmann Bárdossy László gettó Tk (Sz) -Revízió- első bécsi döntés Tk (Sz)- 104.old/ Teleki-132.old - Háborúba sodrodás -132.old -Kállay hintapolitikája -139.old - Német megszállás- 143.old Kassa Sztójay Döme deportálás 1941. Június 26 Lakatos Géza harmadik zsidótörvények kiugrási kísérlet 1944.okt.15 nyilas uralom Dálnoki Miklós Béla

3 KÁLLAY HINTAPOLIIKÁJA
REVÍZIÓ Háborúba sodródás KÁLLAY HINTAPOLIIKÁJA KIUGRÁSI KÍSÉRLET

4 Magyarország 1914-től 1945-ig

5 Győri fegyverkezési program
Tk old: Darányi kezdetben arra törekedett, hogy Gömbös nyomdokain haladva fenntartsa a német orientációt, de közben próbált figyelni London állásfoglalásaira is. A németek számára hamar nyilvánvalóvá vált a magyar külpolitika " kétkulacsossága", Rosenberg a Völkischer Beobachterben figyelmeztette Magyarországot, hogy a határok kiigazítása szükséges ugyan, de nem minden arányban. Darányi értett a szóból, s inkább megpróbálta rendezni viszonyát a kisantat államokkal mintsem, hogy felajánlkozzon Németországnak . A hűvösebb német-magyar viszony idején persze kapóra jött volna a "jól bevált" olaszbarátság, de Mussolini 1937-ben kilépett a Népszövetségből, s elfogadta az Anschlusst, Nagy-Britannia új miniszterelnöke Chamberlain pedig megbékélési politika jegyében szabad kezet adott Hitlernek. Budapesten megértették , hogy a revízióútja Berlinen kersztül vezet. Darányi külügyminisztere, Kánya Kálmán társaságában a német fővárosba látogatott, ahol megegyeztek abban, hogy Magyarországot Cseszlovákia elleni terveiben támogatja a birodalom, ha hajlandó viszonyát normalizálni Jugoszláviával és Romániával . Ezzel lényegében a hadsereg radikálisainak álláspontja győzedelmeskedett. Magyarország megkezdhette a katonai erejének felkészítését a várható erőpróbába. Több nagyléptékű tervezet után Darányi márc. 5-én Győrön tartott beszédében bejelentette, hogy a hadsereg 1 milliárd pengőt- amit az Imrédy Béla vezette Nemzeti Bank biztosít- kap fejlesztésre. Tk ( SZ)-104. old Győri fegyverkezési program Darányi Kálmán miniszterelnök,

6 első zsidótörvény 1938. nov. 02. Felvidék Imrédy Béla
A nagyhatalmak összeültek Münchenben, hogy tárgyalásos úton rendezzék a vitás kérdést. Az érintett cseheket nem hívták meg szeptember 29-én Chamberlain, Daladier, Mussolini és Hitler aláírták a müncheni egyezményt. A németek megkapták a Szudéta-vidéket. Ekkor még ugyan nem esett szét Csehszlovákia, de a kisantant ezzel igen.       Magyarország, mely a vázolt okok miatt csak a tárgyalásos megoldásban bízott, szintén területi igénnyel lépett fel Csehszlovákiával szemben. Így tett Lengyelország is. Mindketten a müncheni konferenciához fordultak. A nagyhatalmak  az érintett feleket kétoldalú tárgyalásokra szólították fel, azzal a kikötéssel, ha nem tudnak megegyezni, három hónap múlva újra összeülnek. Lengyelország, mely ekkor sokkal inkább számított németbarátnak, mint Magyarország, meg is kapta a Teschen-vidéket a cseh kormánytól. Magyarország viszont a tárgyalásokon részt vevő szlovák küldöttek elutasító magatartása miatt semmit nem kapott Csehszlovákiától. De a müncheni konferencia nem ült újra össze, Anglia, Franciaország nem mutatott érdeklődést ilyen jelentéktelen ügy iránt, elfogadták, hogy a térségben Hitler az úr.  Így került sor az első bécsi döntésre. Magyarország, törekvései ellenére, csak Hitler és Mussolini támogatásával kapta vissza a Felvidéket, annak is csak a déli részét. Ugyanakkor a majd 20 éve várt siker feledtette ezeket a hiányosságokat.    Hitler ismét tovább ment, nem tűrte meg a maradék Csehszlovákiát a térképen. Támogatta a szlovák nacionalisták elszakadási törekvéseit, Prágát mozdulatlanságra kárhoztatva hatalomra segítette Jozef Tiso fasiszta bábkormányát, mely március 14-én kikiáltotta Szlovákia függetlenségét. A következő napon Hitler bevonult Prágába, s létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust. Ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni. Magyarország, kihasználva a hatalmi vákuumot, önerőből visszafoglalta az ekkor Csehszlovákiához tartozó Kárpátalját, jóllehet ennek 600 ezer lakosából csak 40 ezer volt magyar. Kárpátalja bekebelezése az irredenta eszmék újabb sikerét jelentette, de érdekes mód, a mérsékeltebb politikai körök is helyeselték. Úgy gondolták, ezzel gátoljuk egy kicsit Hitler keleti térnyerését, s szerzünk néhány jó pontot az angolszászoknál. Nem így történt, nyugaton még csak nem is kommentálták az esetet, Hitlert pedig nem érdekelte.     Imrédy köztudottan angolbarát volt, s jó szigetországi kapcsolatokkal rendelkezett május 14-től február 16-ig töltötte be a miniszterelnöki posztot augusztusában látogatást tett Hitlernél Horthyval és Kányával. Hitler arra akarta rávenni őket, hogy Magyarország Németországgal együtt támadja meg Csehszlovákiát. A magyar vezetők nemet mondtak az irreális tervre.    A magyar külpolitika távolodni próbált a német befolyástól. A Németországból való hazatérés után Magyarország felújította a kisantanttal folytatott tárgyalásokat. Augusztus végére elértük azt, hogy elismerték fegyverkezési egyenjogúságunkat, cserébe Magyarország lemondott az erőszak alkalmazásáról. Viszont az egyezmény életbelépése a kisebbségi kérdés kétoldalú rendezésétől függött, ami megoldatlan maradt. Ebbe a helyzetbe robbant bele München, s a magyar külpolitika nem hagyhatta kihasználatlanul ezt a lehetőséget. Imrédy viszont, akarva-akaratlan, egyre inkább német bűvkörbe került. Horthy leváltotta, s egy közismerten mérsékelt politikust, a tragikus sorsú Teleki Pált nevezte ki helyére.    Magyarország, jóllehet 20 éve készült a területi revízióra, mégsem volt rá felkészülve. A visszaállított régi közigazgatás belső területekről vezényelt hivatalnokai elviselhetetlenül arrogáns magatartást tanúsítottak mind a szlovákokkal, ruszinokkal, mind az ottani magyarokkal szemben. A helyzet annyira elfajult, hogy Teleki kijelentette, ha nem történik változás, nem támogatja a további területi revíziót. Teleki türelmes nemzetiségi politikában látta a kiutat, nem a húsz év sérelmeinek megtorlásában. Kezdeményezte, hogy a zömmel ruszinok lakta Kárpátalja kapjon autonómiát. A trianoni trauma, s a korszak európai viszonyai miatt sajnálatos, de érthető, hogy nem sok híve akadt.    A második bécsi döntést követő észak-erdélyi bevonulást körültekintően készítette elő. A tiszteket, hivatalnokokat tanfolyamokon oktatták a tudnivalókra, a helyes, megbékélést hozó magatartásra. Teleki szóban és írásban is tett intézkedéseket erre vonatkozóan.    A német sikerek részegítő hatása viszont nem kedvezett a mérsékeltebb politikának. Magyarországon egyre nagyobb teret nyertek a feltétlen németbarátság hívei. Ugyanakkor csatlósságról csak a német megszállás után beszélhetünk. Tk 4 Salamon Konrád 124. old. ) Zsidó törvények 1938 május- a miniszterelnök váltás idején tárgyalták az első zsidó törvény tervezetét, mely szakított az állampolgári egyenlőségelvével. Lényege, hogy a legtöbb értelmiségi pályán a zsidók aránya nem haladhatja meg a 20%-ot. Zsidónak minősültek az izraelita vallásuak, akik a lakosság 5 %-át tették ki. A törvénytervezetet élesen bírálták a demokratikus erők, 59 „keresztény magyar író, művész és tudós” –köztük Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, -kiáltványban tiltakozott ellene. A szélső jobb viszont sokallta. Tk.Répánszky 139 old.):15 ezer míg a második 250 ezer munkavállaló és családjának megélhetését tette kérdésessé beszélhetünk. Ciano és Ribbentrop aláírja az Első bécsi döntést 1938. nov. 02. Felvidék Imrédy Béla 1938. május feb. első zsidótörvény Tk (Sz)-104.old

7 1938 Ünneplő tömeg fogadja a bevonuló magyar katonákat Kassán.
Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis 1938 augusztusában hivatalos látogatáson járt Hitlernél, aki tudatta velük Csehszlovákia elleni terveit. A jelen lévő Kánya Kálmán szerint a náci vezér azt akarta, hogy Magyarország robbantsa ki a konfliktust, cserébe Szlovákia teljes területét ígérte. A kormányzó visszautasította a kérést és figyelmeztette Hitlert, hogy ezzel egy újabb háborút robbant ki, amit el is fog veszíteni. Hitler kiabálni kezdett, mire Horthy figyelmeztette, hogy faképnél hagyja, mert ez a hangnem megengedhetetlen egy önálló, ezeréves állam képviselőjével szemben. A Führer erre „visszavett”, és tiszteletteljesen folytatta mondanivalóját. Kapcsolatuknak azonban érthetően nem tett jót a jelenet és az elutasítás ténye. Ünneplő tömeg fogadja a bevonuló magyar katonákat Kassán. 1938

8 Teleki Pál Később, 1939-ben Teleki Pál miniszterelnöksége alatt a magyar vezetés kereken nemet mondott a Lengyelország elleni támadásra, sőt, még azt sem engedte meg, hogy német csapatokat szállítsanak az országon keresztül a lengyel frontra. Ezt azzal „tetézték”, hogy befogadták és segítették a menekülő lengyel katonákat és polgári személyeket. a tragikus sorsú miniszterelnök és utódja; Bárdossy László, aki ekkor még külügyminiszter volt Tk (SZ-132.old.

9 1939. Március 15 Harckocsi század vonul be Husztra Kárpátalja

10 Választások 1939 második zsidótörvény
Tk 4 Salamon Konrád 124. old. ) Zsidó törvények 1939. máj. az ogy. Elfogadta a”zsidók közéleleti és gazdasági térfoglalásáról” szóló törv. ( 2. zsidó törv.), amelyet még Imrédy miniszterelnöksége idején terjesztettek be. Az új faji törv szerint zsidónak minősült vallástól függetlenül mindenki , akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt. A törvény alapján zsidókat állami vagy közintézményekben nem alkalmazhattak, nem lehettek lapszerkeztők, lapkiadók, értelmiségi és művészeti pályákon 20%-ról, 6% kellett csökkenteni arányukat, és korlátozták választójogukat. Választások 1939 70% korm párt, legerősebb ellenzék19%szélsőjobboldal, 5% kisgazda, 2% szocdem második zsidótörvény

11 Fegyveres semlegesség 1940.aug.30. Erdély
1938-ban visszatér a politikába, először kultuszminiszterként. Az első bécsi döntés tárgyalásánál a magyar delegáció egyik vezetője volt. Az elvesztett területek visszaszerzése érdekében Németország és Olaszország, más szóval a tengelyhatalmak felé forduló Imrédy-kormánnyal szemben a meggyőződéses angolbarát volt. Tk old : 1940 júniusában a szovjet korány ultimátumban követelte Romániától Besszarábia és Észak- Bukovina átadását……. Magyarország felhasználva a kínálkozó lehetőségeket- a szovjet követelés keltette román válságot- és mintegy 500 ezer fős hadsereg tiszántúli összevonásával gyakorolt nyomást Romániára, hogy elismertesse revíziós igényeit Erdélyre. Németország ellenezte a Romániával szembeni magyar fellépést, ez ugyanis zavarhatta volna az angol garanciákat felmondó Károly királyt az ország stabilizálásában. A németek tudtul adták, hogy fegyveres konfliktus esetén Magyarország nem számíthat rájuk, de a békés területi revíziót Olaszországgal együtt támogatják. Mivel a magyar-román erőviszonyok még a kezdeti magyar sikereket is kétségessé tették, a magyar kormány hazardírozni kezdett. A mozgósítás fenntartása mellett tárgyalásokat kezdtek a román kormánnyal . Amikor ezek eredménytelenül megszakadtak, közölték a németekkel, hogy Magyarország fegyveres beavatkozásra szánta el magát. Ekkor a román kormány német-olasz döntőbíráskodást kért augusztus 30.-án hirdették a második bécsi döntést. Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet. 1940. Szeptember Tk old: Németország, Olaszország és Japán az un. új rendszer bevezetésére Európában és a „nagy ázsiai térségben”, megkötötte a 10 évre szóló háromhatalmi egyezményt ben azzal egészítette ki a szerződést , hogy egyetlen tag sem köthet békét vagy fegyverszünetet a szerződő partnerek jóváhagyása nélkül. 1940. november 20-án a magyar kormány csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, hogy kifogja a szelet kormánya külső és belső ellenzékének vitorlájából . Ezzel feladta a fegyveres semlegességet , de továbbra is azt remélte, hogy kimaradhat, egy esetleleges balkáni konfliktusból. Két napon belül Románia és Szlovákia , majd 1941 márciusában Bulgária és Jugoszlávia széthullása után Horvátország is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Fegyveres semlegesség 1940.aug.30. Erdély

12

13

14

15 Háromhatalmi- egyezmény
1938-ban visszatér a politikába, először kultuszminiszterként. Az első bécsi döntés tárgyalásánál a magyar delegáció egyik vezetője volt. Az elvesztett területek visszaszerzése érdekében Németország és Olaszország, más szóval a tengelyhatalmak felé forduló Imrédy-kormánnyal szemben a meggyőződéses angolbarát volt. 1940. Szeptember Tk old: Németország, Olaszország és Japán az un. új rendszer bevezetésére Európában és a „nagy ázsiai térségben”, megkötötte a 10 évre szóló háromhatalmi egyezményt ben azzal egészítette ki a szerződést , hogy egyetlen tag sem köthet békét vagy fegyverszünetet a szerződő partnerek jóváhagyása nélkül. 1940. november 20-án a magyar kormány csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, hogy kifogja a szelet kormánya külső és belső ellenzékének vitorlájából . Ezzel feladta a fegyveres semlegességet , de továbbra is azt remélte, hogy kimaradhat, egy esetleleges balkáni konfliktusból. Két napon belül Románia és Szlovákia , majd 1941 márciusában Bulgária és Jugoszlávia széthullása után Horvátország is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Háromhatalmi- egyezmény 1940.nov. Jugoszlávia 1941.ápr.3

16 harmadik zsidótörvények
Tk old. : 1942 januárjában Ribbentrop német külügyminiszter…….látogatásán Bárdossy megigérte, hogy Magyarország egy hasereget küld a keleti frontra. …az új miniszterelnök Kállay küldte ki júliusban, a főleg idősebb tartalékosokból és tartalékos tisztekből álló 2. magyar hadsereget, 200 ezer katonát és 50 ezer munkaszolgálatost a Don-kanyarba. 1941áprilisában a németek magyar segítséggel rohanták le Jugoszláviát Kassa Szovjetunió 1941. Június 26 USA Nagy-Brittania Bárdossy László harmadik zsidótörvények (1941. augusztus) Tk (Sz)-143.old

17 Ellenállás, tüntetések:
Tk 4 Salamon Konrád 124. old. ) Zsidó törvények 1938 május- a miniszterelnök váltás idején tárgyalták az első zsidó törvény tervezetét, mely szakított az állampolgári egyenlőségelvével. Lényege, hogy a legtöbb értelmiségi pályán a zsidók aránya nem haladhatja meg a 20%-ot. Zsidónak minősültek az izraelita vallásuak, akik a lakosság 5 %-át tették ki. A törvénytervezetet élesen bírálták a demokratikus erők, 59 „keresztény magyar író, művész és tudós” –köztük Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, -kiáltványban tiltakozott ellene. A szélső jobb viszont sokallta. Tk.Répánszky 139 old.):15 ezer míg a második 250 ezer munkavállaló és családjának megélhetését tette kérdésessé 1939. máj. az ogy. Elfogadta a”zsidók közéleleti és gazdasági térfoglalásáról” szóló törv. ( 2. zsidó törv.), amelyet még Imrédy miniszterelnöksége idején terjesztettek be. Az új faji törv szerint zsidónak minősült vallástól függetlenül mindenki , akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt. A törvény alapján zsidókat állami vagy közintézményekben nem alkalmazhattak, nem lehettek lapszerkeztők, lapkiadók, értelmiségi és művészeti pályákon 20%-ról, 6% kellett csökkenteniarányukat, és korlátozták választójogukat. Tk 4 Salamon- 151.old.) októberében Berlin követelte, hogy Magyarországon távolítsák el a zsidókat a gazdasági és kulturális életből, tegyék kötelezővé számukra a sárga csillag viselését és kezdjék meg munkatáborokba szállításukat. Ezt annál is inkább szorgalmazták, mert a szomszédos országokban- Szlovákiában, Romániában, Horvátországban mindez már megtörtént, s ezekből az országokból mintegy 100 ezer zsidó menekült hazánkba. A Kállay-kormány visszautasította a német követeléseket, ez azonban nem jelentette a magyarországi zsidóság háborítatlanságát. 1941aug. Óta érvényben volt már a harmadik zsidótörvény mely megtiltotta a zsidók és a nem zsidók közti házasságot. Ugyancsak 1941-ben az immár megnagyobbodott Magyarország területéről 20 ezer zsidót deportáltak galíciai hadműveleti területekre, ahol többségük elpusztult Tk.4 Répánszky 139 old.): az első zsidó törvény15 ezer míg a második 250 ezer munkavállaló és családjának megélhetését tette kérdésessé, legalábbis a végrehajtásra előirányzott többéves átmeneti időszak után. Tk.4 Répánszky 148old.): ban Magyarország mind több szemráhányást kapott Berlinből és a hazai szélső jobboldaltól a „zsidókérdés terén mutatott elmaradás miatt. A háború alatt ugyan sokat romlott a zsidóság helyzete –a férfiakak egy részét fegyvernélküli munkaszolgálatosokank (korabeli elnevezéssel: muszosoknak) hívták be, azzal az alig titkolt szándékkal, hogy elpusztuljanak a keleti fronton. –de a zsidóság többségének életét egyenlőre nem fenyegette veszély. A viszonylagos biztonság miatt a szomszédos országokból a háború kezdetén mintegy 100 ezer zsidó menekült Magyarországra. A hatóságok 1941-ben magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidót kitoloncoltak Ukrajnába, ahol a németek -Kamenyec- Podolszkij térségében – lemészárolták 1939 május új választások: 70% korm párt, legerősebb ellenzék19%szélsőjobboldal, 5% kisgazda, 2% szocdem Ellenállás, tüntetések: 1941.okt.6.Batthány-örökmécses 1941.nov.Telki Pál sírjánál széles, népfront jellegű a Népszava karácsonyi száma, Magyar Történelmi Emlékbizottság létrehozása – legjelentősebb háború ellenes tüntetés márc.15.-én Petőfi - szobornál

18 1942 „Kállay-kettős” „Hintapolitika”
Tk old. : 1942 januárjában Ribbentrop német külügyminiszter…….látogatásán Bárdossy megigérte, hogy Magyarország egy hasereget küld a keleti frontra. …az új miniszterelnök Kállay küldte ki júliusban, a főleg idősebb tartalékosokból és tartalékos tisztekből álló 2. magyar hadsereget, 200 ezer katonát és 50 ezer munkaszolgálatost a Don-kanyarba. 1942 októberében Berlin követelte, hogy Magyarországon távolítsák el a zsidókat a gazdasági és kulturális életből, tegyék kötelezővé számukra a sárga csillag viselését és kezdjék meg munkatáborokba szállításukat. A Kállay-kormány visszautasította a német követeléseket „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Kállay Miklós Titokban a szövetségesekkel kötendő fegyverszünetre törekedett, miközben kiszolgálta a németeket

19 1943. január Don-kanyarban Voronyezstől
2. magyar hadsereg kiszállítása 1942 tavaszán három lépcsőben meg is kezdődött, s katonáinkat azzal a feladattal bízta meg a szövetséges német hadvezetés, hogy egy több mint 200 kilométeres frontszakaszt védjen a . Múlr-kor: A feladat teljesítését több tényező hátráltatta. Először is az, hogy a frontszakasz egészét sem tudták birtokba venni, mivel a szovjet erőknek sikerült a Donon innen néhány támaszpontot fenntartaniuk. A támaszpontokért folytatott csatában a hadseregnek már jelentős veszteségei voltak, megszerzésük azonban nem sikerült. Másodszor, a frontszakasz egy nagyon jól felszerelt hasonló nagyságú erő számára is túlságosan hosszú volt, és harmadszor: a II. hadsereg egyáltalán nem volt jól sem felszerelve, sem ellátva. A megígért nehéztüzérségi egységeket a németek nem szállították le, és ilyen védelemről nem is gondoskodtak. A nyári offenzíva jegyében viszont a katonákat nem látták el téli felszereléssel, majd az is kiderült, hogy az erős fagyban a fegyverek jó része használhatatlan. Jány Gusztáv, a hadsereg parancsnoka, kétségkívül tudta, hogy szovjet támadás esetén hadseregének katasztrófája elkerülhetetlen, és a szükséges vészjelzéseket le is adta. Hogy ezekre sem a magyar vezérkar, sem Horthy, mint a hadsereg ura, sem – végül – a német illetékes parancsnokságok nem reflektáltak, arról kétségkívül nem Jány tehetett. Ő arról tehetett, hogy a körülmények világos felismerése ellenére a végsőkig való kitartásra adott parancsot, és álláspontja mellett mindvégig kitartott. Ezt ugyan nem csak ő, de Hitler és Sztálin is megkövetelte a katonáktól, de általános értelemben mégsem lehetett a katonai etika követelményének tekinteni. Érdekes módon létszámukat tekintve a magyarokkal szemben felvonuló szovjet csapatok még 1943 januárjában sem voltak fölényben a hadsereg teljes frontján. Jány és vezérkara kezdettől igyekezett felkészülni a védekezésre, ám ebben több tényező is hátráltatta őket, főként, hogy a használható csapatokat a németek saját egységeikhez rendelték. Az egyik esetben Jány magából kikelve üvöltött Hermann von Witzlen vezérőrnagy összekötőtiszttel, a németek ekkor döntöttek arról, hogy az első adandó alkalommal leváltják őt. Bár januárig nem következett be nagyobb támadás, a katonák állapota aggasztóan leromlott. Sokakat vittek végkimerüléssel kórházba, a hideg és a kevés fűtőanyag, illetve a táplálkozási hiányosságok az egész hadsereg erőnlétét aláásták. A katasztrófa pedig január 12-én menetrendszerűen elkezdődött. A szovjetek előbb az egyik (Uriv), azután egy másik támaszpontnál (Scsucsje) törtek át. Segítség nem volt, mivel a magyarok jobbján álló olasz egységeket a szovjetek már szétszórták és felmorzsolták, a másik oldalon álló német hadtest pedig nem mozdult. A szovjet támadással párhuzamosan a tél is hátráltatta a védekezést: a január eleji olvadást -10 celsius fokos hideg váltotta fel, a fegyverek befagytak, a havas utakon lehetetlenné vált a csapatok gyors átcsoportosítása. Éjszakánként már – 40 celsius fok volt, így a sebesültek egytől egyig megfagytak. A védekezés hamarosan pánikká változott, és egyre inkább úgy tűnt, hogy a menekülést már semmilyen módon nem tudják feltartóztatni. A magyar vezérkar reakciói Legtovább a III. hadosztály tartotta magát, ám a németek is őket használták ki leginkább: csapataiknak megtiltották a nyugati utak használatát, nem adtak nekik szállást és ellátást, elvették járműveiket és a hadtestparancsnokot is durva elbánásban részesítették. A menekülő katonák így azt érezték, hogy egyszerre kell a szovjetekkel, a németekkel és az időjárással is megküzdeniük – írta Ungváry Krisztián monográfiájában. A tragédia több szempontból is jelentős helyet kap a magyar hadtörténtben. A rendkívüli szenvedések és a Mohácshoz hasonlítható vereség mellett egyben a felsőbb katonai vezetés is elégtelenre vizsgázott, annak ellenére, hogy a vereség több szempontból nem volt eleve elrendelve. A magyar tisztekben a németek felé érzett kisebbségi komplexus mindennél erősebb volt, így a túlteljesítési kényszer és a maximális önsajnálat hajszolta bele őket a végső kitartás lehetetlenségébe. Sokan épp ezért brutálisan akarták fenntartani a fegyelmet, a kivégzések állandóvá váltak, ám egy idő után ez is elvesztette hatását: a katonákat addigra teljesen eltompította a szenvedés. A visszavonulás után írt harctudósítások egy része tele van gyalázkodással. Lóskay Ferenc ezredes képes volt utólag készített harctudósításában leírni, hogy “szívből megutáltam a magyar bakát, és hosszú időnek kell eltelnie, amíg megbocsátok neki [...] A legénység étkeztetését azonnal beszüntettem. [...] Legénység csak akkor kapott enni, ha ötvenes csoportokban, tiszt parancsnoksága alatt jelentek meg, a tiszt őket nyilvántartásba vette összes adataikkal. [...] Négyfőnyi, csendőrökből álló és géppisztollyal felszerelt kivégzőrészleg, mely állandóan kísért, szűkebb törzsemhez tartozott. [...] A fegyelem és a rend helyreállítása érdekében a züllés további megakadályozása céljából úgy tisztekkel, mint legénységgel szemben ismételten meg nem engedett eszközökhöz kellett nyúlnom, illetve fegyverhasználathoz. |…| Tiszti őrségek kiállítása is csak agyonlövetéssel sikerült. [...] Mindezt önzetlenül, a magyar hadsereg ütőképessége érdekében tettem.” Ebben a helyzetben Jány is értelmetlen akcióba fogott: miután nem sikerült magát von Paulushoz hasonlóan a szovjetekkel bekeríttetnie, január 24-én kiadta híressé vált hadparancsát. A német hadvezetés ugyanis 24-én döntött arról, hogy a magyarokat kivonja az arcvonalból, és az erről szóló intézkedés mintegy a magyarokat tette felelőssé a katasztrófáért. Jány ezt már nem tudta elviselni, és a felelősséget a hadparanccsal a csapatai nyakába varrta. “A 2. hadsereg elvesztette becsületét, mert kevés – esküjéhez és kötelességéhez hű – ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott [...] Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit. Azon a területen, hol gyülekezésünket elrendelték, hol az újjászervezést végrehajtjuk, ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul. [...] A rendet és vasfegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse, és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyobbítsa. [...] Elsősorban annak van jussa élelemhez, aki elöl harcol, aki helyét elhagyja, és itt hátul gyülekezik, örüljön, ha annyit kap, hogy éhen nem pusztul. Helyünket német csapat foglalta el, az megérdemel minden gondoskodást, mi addig, míg rend nem lesz, míg harcra alkalmas egységgé nem formálódunk, ilyennel ne számoljunk, mert arra érdemtelenné váltunk.” Ez persze nem volt általános: sokan sem felkoncolásokkal, sem becsmérlésekkel nem büntettek. Voltak olyan tisztek, mint Farkas Antal alezredes vagy Sárkány Jenő, a III. hadtest vezérkari főnöke, akik a kilátástalan helyzet miatt az öngyilkosságba menekültek. Stomm Marcell altábornagy Jányhoz hasonlóan lelki mélypontra került, ám ő inkább feloszlatta hadtestét, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Az ő tette egyedülálló: a magyar hadtörténelemben korábban soha nem fordult elő, hogy egy felelős parancsnok szélnek eresztette volna egységét. Bár a döntés hibás volt, mégsem járt a Jányéhoz hasonló szégyennel. Stomm ráadásul maga is a hadszíntéren volt, és a fűtött helységekből irányító Jányval szemben maga is osztozott a szenvedésekben: február 3-án szovjet fogságba esve lábait amputálni kellett. Don-kanyarban Voronyezstől délre Jány Gusztáv 1943. január között az oroszok áttörték a gyenge ellenállást tanúsító doni magyar arcvonalat, ennek során odaveszett a 2. magyar hadsereg jelentős része: a 200 ezres seregből 120 ezren soha nem tértek haza.

20 Múlt-kor: A megfilmesíthetetlen borzalom
Márta Sándor ezredes memoárjában így próbálta meg visszaadni ezeknek a napoknak a hangulatát: “Nagy vesztesége hadtörténelmünknek, hogy [...] filmoperatőrök nem kísérték a széthullott III. hadtest maradványait Kocsatovkától Obojánig vezető kálváriás útján. Ezt a ‘dokumentációs’ filmet elszoruló szívvel, zokogva nézné a közönség. Láthatná a fergeteges, végtelen hómezőket, a hótorlaszos utakat, az utak mellett heverő halottakat és lótetemeket, a halottakon közönyösen, részvét nélkül keresztülgázoló szánkókat, lövegeket, gépkocsikat. Láthatná a kimerültségtől összeeső embereket, a tántorgó sebesülteket, és hallhatná azok segítségért könyörgő nyöszörgését. A lelke mélyéig megrendítené e film nézőit az a megrázó jelenet, amelyik a havon ülő vagy puskájára támaszkodó katonát vetíti, aki üvegesedő szemekkel bámul a semmibe, várja a fagyhalált, akinek már minden mindegy. [...] Pereg a film. A még menni tudók törtetnek a lázálmukban maguk elé képzelt ‘határ’ felé, könyörtelenül haladnak el a haldoklók mellett, senki, de senki sem hajol le összeesett ismerőséhez, hogy azt felemelje, vagy azért, hogy a halottaktól elvegye igazolványaikat! Sok ezren láttuk azokat a magyar, német és orosz halottakat, akiknek tetemeit a szánkók talpai, a járművek kerekei szétnyírták, s a keletkezett ‘résen’ zökkenőmentesen csúsztak át azok, de nem volt annyi fizikai és erkölcsi erőnk, hogy könyörületből, szánalomból elgördítettük volna az útról a halottakat. [...] De nincs az a film, amelyik érzékeltetni tudná a tartós koplalás marcangoló kínjait, vagy hogy mit jelent 40 fokos hidegben a szabad ég alatt éjjelezni, melynek hatása alatt a gyengébbeken kitör az őrület! Feljegyeztem annak idején, hogy voltak útszakaszok, ahol átlag minden száz lépésre egy-egy elhullott ló hevert, s combjaikból az emberek szuronyokkal, késekkel szaggatták ki az éhséget csillapító adagokat. És ami megrendítőbb volt, egy 4-5 km-es útrészen, egymástól méterre halott honvédek tetemei jelezték a nyugat felé vezető utat…” A szemtanúk és elemzők arról tudósítanak, hogy a magyar katonák tisztességgel megfeleltek minden elvárható követelménynek, azt azonban senki sem állítja, hogy lelkesedtek volna a hazájuktól elmondhatatlan távolságban kanyargó Don folyó birtokba vételéért. Arra pedig egyáltalán nem voltak készek, hogy nyitott szemmel meneteljenek a biztos és már katonai szempontból is értelmetlen halálba. Azt nem lehet megállapítani, hogy mennyire hatott vagy nem hatott a honvédek körében a bolsevizmustól való félelem. Sok jele van mindenesetre annak, hogy ha talán meg is volt a maguk elítélő véleménye a rendszerről, azt nem azonosították sem az orosz átlagkatonával, “Ivánnal”, sem – és még kevésbé – a lakossággal. Végül is összesen közel 150 ezer halott, sebesült, hadifogoly és eltűnt került a honvédség veszteségi listájára (ebből kb. 40 ezer halott és kb. 60 ezer hadifogoly), és több, mint 40 ezer munkaszolgálatos jutott ugyanerre a sorsra. A menekülőket utóbb összerendezték, egy részük hazatért, más részük – kisebb kiegészítéssel – továbbra is a Szovjetunióban maradt, de már csak megszállási, főleg vasút-biztosítási és partizán-elhárítási feladatokkal. Az utóbbit azonban feljegyzések és visszaemlékezések szerint a magyar egységek lanyhán látták el. Az ukrán nemzeti partizánalakulatokkal helyi megegyezések, majd, úgy tűnik, hogy általános jellegű, felső szintű megállapodás is született arról, hogy egymást igyekeznek elkerülni. A II. hadsereg pusztulása – bár a veszteségek valós mértékéről a hivatalos közleményekből nem, hanem csak a londoni és a moszkvai rádió adásából lehetett értesülni – az egész ország lakosságát megrázta. Szinte minden család gyászolta vagy aggódva várta vissza valakijét: apját, fiát, testvérét, rokonát, férjét vagy vőlegényét. A budapesti hivatalos értékelések általában optimisták voltak, és a fronton tapasztalt drasztikus eszközökre és szélsőséges megoldásokra nem tértek ki. Jány május 15-én érkezett meg a Keleti-pályaudvarra, ahol a miniszterelnök fogadta. Bár a németek kitüntették, hadseregparancsa miatt Horthy eljárást akart indíttatni ellen, nyugállományba vonult. A háború végén nyugatra menekült, ám 1946-ban hazatért, tudva, hogy perbe fogják. Erre sor is került: a fő vád ellen sváb származása volt, valós ügyeivel nem foglalkoztak, végül november 26-án végezték ki, 1991-ben pedig rehabilitálták. A II. hadsereg pusztulása – bár a veszteségek valós mértékéről a hivatalos közleményekből nem, hanem csak a londoni és a moszkvai rádió adásából lehetett értesülni – az egész ország lakosságát megrázta. Szinte minden család gyászolta vagy aggódva várta vissza valakijét: apját, fiát, testvérét, rokonát, férjét vagy vőlegényét.

21 Bajcsy-Zsilinszki Endrét
1944 márc.19 Tk 6-196 Német megszállás Sztójay Döme A polgári pártokat, a kisgazdapártot feloszlatták, a baloldali és demokratikus lapokat betiltották. Baloldali és ellenzéki politikusokat letartoztattak, köztük a fegyveres ellenállást tanúsító Bajcsy-Zsilinszki Endrét Adolf Eichmann 440000 deportálások Budapesti zsidóság deportálását 1944 június elején a kormányzó leállítatta

22 1944.okt.15 Kiugrási kísérlet Lakatos Géza Dálnoki Miklós Béla
1944. szept. már Magyarországon zajlottak a harcok 1944.okt.15 Kiugrási kísérlet A kormány és a tisztek többsége Németek hívei Lakatos Géza A városparancsnok, Horthy fia Elrabolják a németek Dálnoki Miklós Béla

23 Tk 6 -200. old) 1944 decemberének utolsó napjaiban a 2. és 3
Tk old) 1944 decemberének utolsó napjaiban a 2. és 3. Ukrán Front (Malinovszkij és Tolbuhin marsall) csapatai bezárták az ostromgyűrűt a fővárosban maradt 50 ezer német és 30 ezer magyar katona körül. Miután Hitler Budapestet „erőddé” (Budapest-Festung) nyilvánította, melyet „ háztól-házig” kell védeni, a második világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb, időben és térben is a legkiterjedtebb csatája zajlott le a következő hat hétben. A németek felmentő támadásai sorra kudarcot vallottak, és a szovjet csapatok január 18-ra elfoglalták Pestet. Február 10-én már csak a várat és a Citadellát tartották a németek, mikor – Hitler határozott tiltása ellenére- Pfeffer Wildenbruch tábornok a védseregéből megmaradt katonájával a kitörés mellett döntött, de csak kevesebb mint 800-an érték el közülük a német vonalakat. Február 13-án befejeződött a Budapestért vívott csata. Néhány hetes erőgyűjtés után március elején a Balaton és a Velencei-tó között a németek megindították a világháború utolsó jelentős ellentámadását (Frühlingserwachen- Tavaszi ébredés). Az offenzíva hamarosan elakadt, a 68 tonnás Királytigrisek megrekedtek a sárban, de arra is volt példa hogy üzemanyaghiány miatt leállt páncélosaikat maguk a németek robbantották fel, nehogy azok a szovjetek kezére kerüljenek. A német támadás tizedik napján Tolbuhin marsall megindította a nagy offenzíváját Bécs ellen. Április 4-én Nemesmedves elfoglalásakor a szovjetek bejelentették „ Magyarország fasiszta iga alóli felszabadítását”, bár az ország csak április 13-e és 15-e között jutott teljes egészében a Vörös Hadsereg kezére. Ekkor már Bécs fölött is vörös lobogót fújt a szél.

24 Ember veszteség Kb. 1 millió fő
A)Harci cselekmények (tk-143.old. T- - (1944.okt. 15, kiugrásikísérlet, nyilasuralom, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszki Endre Ország hadszíntér- Budapest körülzárása, ostroma, ostromgyűrű áttörésére tett sikertelen kísérletek, felszabadítás/megszállás, (tk/f-144, f-182old.) április B)Háborús veszteségek (tk old. Emberáldozatok és veszteségek, elesettek, deportáltak, kivégzettek, civiláldozatok, hadifoglyok, emigráltak Anyagi károk, nemzeti vagyon, ipari és közlekedési létesítmények, állatállomány 1944. Október 15 Szálasi Ferenc 1945. április Horthy Miklós SZEB Veszteségek Szovjet hadifogság emigráltak ANYAGI KÁROK Háborús pusztítás Hadsereg ellátása Ember veszteség Kb. 1 millió fő Katonák fosztogatásai Felszabadítás/megszállás Jóvátételi szállítások

25 Érettségi feladatok

26 Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a II. világháború utolsó szakaszának magyarországi eseményeit tárgyalja, elsősorban a szovjethadsereg tevékenységét értékeli katonai szempontból, megszálló funkcióiban és a civil lakossághoz való magatartását illetően. Ebben a keretben értelmezi a forrásokat. 8 Tájékozódás térben és időben M A témát elhelyezi térben és időben.F: A szovjet hadsereg magyarországi szerepét ben vizsgálja, elsősorban a jelenlegi ország területen. 4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a szovjet hadsereg magyarországi hadműveleteihez, valamint a megszálláshoz tartozó történelmi fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. hadművelet, felszabadítás, megszállás, nemzeti vagyon, civil lakosság; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. hadifogság, deportálás. 4 ∗ Források használata M A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. T Pl.: rögzíti, hogy a magyar lakosság egy része felszabadítóként várta a szovjet hadsereget, és megállapítja, hogy a visszavonuló német katonaság kifosztotta az országot. T Pl.: rögzíti a fontosabb hadműveletek lefolyását (történelmi atlasz), és megállapítja ezek szerepét a háború menetében. T Pl.: rögzíti a szovjet megszállás tényét, és utal a kiábrándultságra, amelyet az ország szervezett kifosztása és a katonák szervezetlen rablásai és erőszakcselekményei váltottak ki. 8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A válasz bemutatja, milyen körülmények miatt tekinthették a kortársak a szovjet jelenlétet egyszerre felszabadításnak és megszállásnak. T Pl.: rögzíti, hogy a hadműveletek során a szovjet hadsereg felszabadította az országot a német megszállástól, és megállapítja, hogy ezzel megszűnt a nyilas diktatúra és pl. a zsidók elhurcolása. T Pl.: rögzíti, hogy a Szovjetunió a szövetséges hatalmak döntése értelmében jogot kapott a megszállt Magyarország, mint legyőzött tengelyhatalom életének irányítására, és megállapítja, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány is csak a megszálló hatalom jóváhagyásával alakulhatott meg és működhetett. T Pl.: rögzíti, hogy bár a Szovjetunió segítséget nyújtott az ország életének újraindításához (pl. politikai pártok, 1945-ös választások), de megállapítja, hogy tevékenységének negatív hozadéka az ország intézményes kifosztása, civilek elhurcolása, a diktatúrára törekvő MKP támogatása. T Pl.: rögzíti a korszak néhány meghatározó politikai és katonai eseményét (nyilas diktatúra, Budapest ostroma, fegyverszünet), és megállapítja, hogy a magyar politikai vezetés nem tudott a problémákra hatékonyan reagálni. 10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. 2007/május 20. A feladat Magyarország II. világháborús történetéhez kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be Magyarország felszabadításának hadműveleteit és a szovjet megszállás körülményeit ben! Térjen ki a Vörös Hadsereg politikai szerepére, és mutassa be a lakossághoz való viszonyát! Használja a történelmi atlaszt!

27 „A németek valóban varázslók
„A németek valóban varázslók. Sikerült megvalósítaniuk a csodát, hogy minden tisztességes ember őszintén és forró reménykedéssel várja az oroszokat, a bolsevistákat, akik valóságosan mint felszabadítók érkeznek. Én is így vártam az oroszokat.” (Márai Sándor: Napló; október 17.)„ „A nyilas hatalomátvétel után és a visszavonulások során az országot a Wehrmacht szisztematikusan kifosztotta. Ennek során számos erőszakoskodás és egyéni rablás is történt. A magyar államvasutak guruló állományának 70%-a, az iparkészleteinek és gépparkjának jelentős része a Birodalomba került [...]. A háború utolsó hat hónapjában a szarvasmarha-állomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a juhállomány 80%-a és a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg vagy került elhurcolásra.” (Ungváry Krisztián történész)

28 A Magyarország területén szembenálló szovjet és német erők 1944 végén
Élő erők és eszközök Szovjet csapatok Német-magyar csapatok (Wehrmacht és Magyar Királyi Honvédség Arány Személyi állomány 4 : 1 Lövegek 10 867 2 800 3 : 1 Aknavetők 3 974 880 9 : 2 Harckocsik 565 kb 140

29 „A három csatorna, melyeken át a magyar nemzeti vagyon nagy része ezekben az
években elszivárgott a Szovjetunióba – a harcokat követő helyi zsákmányolás, aztán a jóvátétel és a potsdami határozat alapján »közös« német-magyar javakból a szovjetnek juttatott gyárak, kisajátított iparvállalatok, ez volt a három csatorna -, azokban a hetekben még szervezetlen volt, csak a »zabra«, a zsákmányolás ipara működött tökéletesen… Mindent vittek, amit láttak. A szomszédos villaházat szemem láttára, fényes nappal ürítették ki; elvitték, teherautóra rakták a bútorokat, a berendezési tárgyakat, még a parkettát is felszedték és a Bergmann-csöveket is kiszakították a falakból: csak a könyveket hagyták a polcokon… A falu, a környék lakóhelyei hamarosan hangos, siránkozó panaszkodástól visszhangzottak. A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta; elásták a búzát, a bort, a burgonyát, erdőbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát, »stary babá«-nak, öregasszonynak álcázták, kendőzték a fiatalabb, szemrevaló személyeket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt növesztettek, »stary papá«-nak, öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik és elviszik a fiatalabb férfiakat. [...] A parasztok […] hamarosan észrevették, hogy a legtöbb orosz nemcsak kapzsi és harácsoló martalóc, hanem korrupt is: tehát trafikálni kezdettek velük. Az orosz elvitte a lovakat, de másnap új karaván érkezett, zsákmányolt lovak ezreit hajtották pálinkára szomjas muszkák, és a parasztok egy liter pálinkáért – ez volt az ára – vásároltak egy másik lovat.” (Márai Sándor: Föld, föld!...)

30 A budai Alagút bejárata 1945 februárjában

31 Egyéb

32 Werth Henrik és Szombathelyi Ferenc
( Szakály A Werth Henrik vezette honvéd vezérkar azon a véleményen volt, hogy a keleti hadjáratban minél több katonával kell részt venni, így biztosítva az ország helyzetét Románia és Szlovákia előtt a németek szemében. A politika azonban más állásponton volt: minél több erőt kell épségben megőrizni Magyarországon, hogy később, a győzelem után felkészülten várjunk egy esetleges román vagy szlovák támadást. Nem ismétlődhet meg az első világháború utáni helyzet, amikor a kivérzett országgal a szomszédok és a nagyhatalmak gyakorlatilag azt tettek, amit akartak. Ne felejtsük el, hogy hazánk ekkor közel 160 ezer négyzetkilométeres területével európai középhatalomnak számított. Az első időkben győzött a „politikusi” álláspont, a Szovjetunió ellen csupán néhány 10 ezer magyar katona vonult fel, ők is többségében megszállt területek biztosításában vettek részt. Szeptember 6-án a kormányzó a németbarát Werth Henrik Werth Henrik és Szombathelyi Ferenc

33 Dombrády Lóránd (2007) könyve a háborús bűnösként bíróság elé citált, majd elítélt egykori vezérkari főnök, Szombathelyi Ferenc elleni eljárást veszi górcső alá. Megvizsgálja egyebek mellett azt, mennyire volt törvényszerű, hogy Szombathelyi legyen az egyik „bűnbakja” a magyar tisztikarnak. Különösen érdekes áttekinteni az eljárást annak ismeretében, hogy 1994-ben a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, és felmentette a vádlottat. Szintén figyelemre méltó a délvidéki magyar háborús bűncselekmények és Szombathelyi viszonya, hiszen az ez ügyben képviselt bírósági álláspont (is) vezetett kiadatásához és kivégzéséhez.

34 Jány Gusztáv A hadszíntéren gyakran látogatta a csapatokat, egy szemléje során, augusztus 25-én egy aknavető lövedék szilánkjától megsebesült. Budapesti gyógykezelése alatt, augusztus 28. és október 7. között Csatay Lajos altábornagy helyettesítette. Az nyári, Don melletti hídfőcsatában súlyos anyagi és személyi veszteségeket szenvedett el hadserege, az utánpótlás helyzete miatt pedig lőszerben, élelmiszerben és üzemanyagban súlyos hiány mutatkozott. A mindössze ezer fő által védett arcvonal irreálisan széles volt, a személyi állomány hangulata pedig katasztrofális őszén – a hadszíntérre látogató Nagy Vilmos honvédelmi miniszter közbenjárásával – felmentését kérte Horthy Miklós kormányzótól, tiltakozásul a német hadvezetés által a magyar hadseregtől megkövetelt, végrehajthatatlanul nehéz feladatokra, amelyek mellé a kért támogatást a hadsereg nem kapta meg a német vezetéstől a hadsereg fegyverzetének és felszerelésének megerősítésére, arcvonal mögötti kiképzésére. Kérelmét Horthy elutasította. A Honvéd Vezérkar főnöke Adolf Hitler követelésére december 27-én elrendelte a doni hídfőállások feltétlen tartását, ami kivihetetlen feladatnak bizonyult a gyengén kiépített védőállásokban, hiányos felszereléssel rendelkező hadseregnek a kemény télre felkészített orosz haderővel szemben január 14-én, az arcvonal kettős áttörését követően a hadsereget már a bekerítés fenyegette január 24-én, hadseregének felbomlása után kiadta „A 2. magyar hds. elvesztette becsületét…” kezdetű hírhedt parancsát, amely egyrészt a kilátástalanul küzdő magyar honvédek számára megalázó volt, másrészt hivatkozási alapot adott a németeknek. Idézet Jány Gusztáv Hadparancsából HADPARANCS [...] 2. Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit. Azon a területen, hol gyülekezésünket elrendelték, hol az újjászervezést végrehajtjuk, ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul. 3. A rendet és a vas fegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyobbítsa. [...] Ezt a parancsát később hatályon kívül helyezte.

35 harmadik zsidótörvények
Revízió 1938.nov.2 Kállay Miklós Teleki Pál „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Fegyveres semlegesség 1939. Március 15 Kárpátalja 1943. január 1940.aug.30. Erdély Voronyezstől Don-kanyarban Második zsidótörvény 1944 márc.19 német megszállás Háborúba sodródás (Tk. (Sz)-132.old Adolf Eichmann Bárdossy László gettó Tk (Sz) -Revízió- első bécsi döntés Tk (Sz)- 104.old/ Teleki-132.old - Háborúba sodrodás -132.old -Kállay hintapolitikája -139.old - Német megszállás- 143.old Kassa Sztójay Döme deportálás 1941. Június 26 Lakatos Géza harmadik zsidótörvények kiugrási kísérlet 1944.okt.15 nyilas uralom Dálnoki Miklós Béla

36 Magyarország háborúba sodródása Bel és külpolitikai okai
24. lecke: Magyarország háborúba sodródása Teleki Pál kísérlete a fegyveres semlegesség fenntartására, a német befolyás ellensúlyozására, és a revízió sikeres folytatására. Magyarország háborúba sodródásának bel- és külpolitikai okai, körülményei. F: Berlin–Róma tengely, fegyveres semlegesség, örökbarátsági szerződés, N: Bárdossy László É: március, aug. 30., ápr., T: Kárpátalja, Észak-Erdély, Székelyföld, Muraköz, Baranyai háromszög, Bácska Tudjon magyar történelmi eseményekhez egyetemes, egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseményeket rendelni, időbeli közelség alapján. Legyen képes források segítségével történelmi személyeknek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból bemutatni. Magyarország háborúba sodródása Bel és külpolitikai okai