10. 5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl

Az előadások a következő témára: "10. 5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl"— Előadás másolata:

1 10. 5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl
10.5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, sza­badságjogok, függetlenség)‏ Magyarország a kilencvenes években (pl. rendszer­váltó jogalkotás, társadalmi változások – vesztesek és győztesek). Középszint A szocializmus válsága: megoldhatatlan gazdasági problémák, a társadalmi elégedetlenség növekedése, a Szovjetunió nagyhatalmi helyzetének megroppanása, az MSZMP válsága, a politikai ellenzéki mozgalmak szerveződése és fellépése. A III. Köztársaság megszületése: az állampárton belüli reformerők aktivizálódása, az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, a hatalom és az ellenzék közötti tárgyalások eredményei, a Köztársaság kikiáltása, az évi parlamenti választás, a szovjet csapatok távozása.

2 a Nemzetközi Valutaalaphoz
Tk old.) Legalizálták a „második gazdaságot” is, kimondták, hogy itt hasznos, hiánypótló tevékenység folyik, s új formaként engedélyezték a vállalati gazdasági munkaközösségek (vgmk) alakulást. Ezek az adott üzemen belül működtek, és a vállalat gépein- legtöbbször munkaidő után-folytatták tevékenységüket. A világgazdaságtól való egyre nagyobb lemaradást, az egyre mélyülő válságot az évtized folyamán a magángazdálkodás és a vállalkozások megerősítésével akarták leküzdeni, melyek a nyolcvanas évek második felére a nemzeti jövedelem több mint 30%-át adták. Ez azonban éreztette hatását a pénzügyi szférában is ahol jelentős változások történtek. Már ben Közép- európai Nemzetközi Bank alakult Budapesten, az évtized közepén pedig önnállósult Budapesti Hitelbank, az Inovációs Alap és a Vállakozási Alap is ban létrejött a kétszintű bankrendszer (jegybank és kereskedelmi bankok szintjei). Bevezették az általános forgalmi és jövedelmadót. Megjelentek a kötvények, s Magyarország csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz. Ezek az intézkedések azonban csak toldozták-foldozták a gazdaságot, igazi megoldást nem adtak. A gazdasági nehézségek egyre kézzelfoghatóbbá váltak, a nemzeti jövedelem növekedése megállt, megjelent az infláció, s mivel folyamatosan romlottak a világgazdasági feltételek, nem sikerült megállítani az eladósodási folyamatot.. Magyarország 1982-ben – a nemzetközi hitelválság hatására- kis híján fizetésképtelenné vált, az átütemezés csak az import radikális korlátozásával és a reálbérek csökkenésével lehetett elkerülni. A VI. ötéves terv alatt ( ) a válság tartossá vált, a reformmegakadt, nem sikerült versenyképes ágazatokat kialakítani 1980-as évek vége A kádárizmus minden pillére megingott Megjelent Második gazdaság gmk Pénzügyi szféra Budapesti Hitelbank, Inovációs Alap Vállakozási Alap Magyarország csatlakozott a Világbankhoz Kötvények Kétszíntű bankrendszer a Nemzetközi Valutaalaphoz Ezek az intézkedések azonban csak toldozták-foldozták a gazdaságot, igazi megoldást nem adtak.

3 Nemzetközi Valutaalap
1980-as évek vége Tk old.) Ezek az intézkedések azonban csak toldozták-foldozták a gazdaságot, igazi megoldást nem adtak. A gazdasági nehézségek egyre kézzelfoghatóbbá váltak, a nemzeti jövedelem növekedése megállt, megjelent az infláció, s mivel folyamatosan romlottak a világgazdasági feltételek, nem sikerült megállítani az eladósodási folyamatot.. Magyarország 1982-ben – a nemzetközi hitelválság hatására- kis híján fizetésképtelenné vált, az átütemezés csak az import radikális korlátozásával és a reálbérek csökkenésével lehetett elkerülni. A VI. ötéves terv alatt ( ) a válság tartóssá vált, a reformmegakadt, nem sikerült versenyképes ágazatokat kialakítani. A vezetés mindemellett nem adott fel korábbi elhibázott nagyberuházásokat. A bős-nagymarosi vízlépcső így válhatott gazdasági kérdésből politikai üggyé, de a vízi erőműhöz hasonló elhibázott beruházás volt az eocén-program és a tengizi földgázberuházás is vagy a petrokémiai program és arecski rézbánya beindítása. Nemzeti jövedelem növekedése megállt infláció folyamatosan romlottak a világgazdasági feltételek A válság tartóssá vált VI. Ötéves terv ( ) nem sikerült megállítani az eladósodási folyamatot Nemzetközi Valutaalap

4 minden pillére megingott
Tk old.) Legalizálták a „második gazdaságot” is, kimondták, hogy itt hasznos, hiánypótló tevékenység folyik, s új formaként engedélyezték a vállalati gazdasági munkaközösségek (vgmk) alakulást. Ezek az adott üzemen belül működtek, és a vállalat gépein- legtöbbször munkaidő után-folytatták tevékenységüket. A világgazdaságtól való egyre nagyobb lemaradást, az egyre mélyülő válságot az évtized folyamán a magángazdálkodás és a vállalkozások megerősítésével akarták leküzdeni, melyek a nyolcvanas évek második felére a nemzeti jövedelem több mint 30%-át adták. Ez azonban éreztette hatását a pénzügyi szférában is ahol jelentős változások történtek. Már ben Közép- európai Nemzetközi Bank alakult Budapesten, az évtized közepén pedig önnállósult Budapesti Hitelbank, az Inovációs Alap és a Vállakozási Alap is ban létrejött a kétszintű bankrendszer (jegybank és kereskedelmi bankok szintjei). Bevezették az általános forgalmi és jövedelmadót. Megjelentek a kötvények, s Magyarország cstlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz. 1980-as évek vége A kádárizmus minden pillére megingott adóságcsapda Gulyáskommunizmus vége Nagyhatalmi kényszerre való hivatkozás megszűnt

5 1987 Társadalmi Szerződés Beszélő á é Jalta (1945.feb.)‏
Háború utáni rendezés Nem kötnek különbékét, a háborút Németország teljes vereségéig folytatják é Jalta (1945.feb.)‏ Körvonalazódtak a háború utáni európai határok, befolyási övezetek Megállapodtak Európa keleti határairól, az ország megszállásáról

6 Elõttem az utódom - Kádár János és Grósz Károly a Parlamentben, 1988

7 1987 Társadalmi Szerződés Beszélő á é Jalta (1945.feb.)‏
Háború utáni rendezés Nem kötnek különbékét, a háborút Németország teljes vereségéig folytatják é Jalta (1945.feb.)‏ Körvonalazódtak a háború utáni európai határok, befolyási övezetek Megállapodtak Európa keleti határairól, az ország megszállásáról

8 Renszerváltás Első szakasz 1987-88 Bihari Mihály Beszélő
Három társadalmi kritikai tanulmány FORDUALT ÉS REFORM REFORM ÉS DEMOKRÁCIA TÁRSADALMI SZERZŐDÉS N t. Program követelések bekerültek a es pártok programajiba Tk MDF

9 á Renszerváltás Első szakasz 1987-88 Bihari Mihály LAKITELEK
1987. szept MDF é N Lakiteleki nyilatkozat A magyar szellemi élet több mint másfélszáz tagja baráti eszmecserére gyűlt össze szeptember 27-én, vasárnap Lakiteleken. Erre a találkozóra meghívták Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront főtitkárát. A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe. Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. Az ország és a magyarság sorsáért érzett felelősségtől áthatva az egybegyűltek szükségesnek és Időszerűnek érzik olyan keretek létrehozását, amelyek arra szolgálnak, hogy a társadalom tagjai valódi partnerként vehessenek részt a közmegegyezés kialakításában. Viták után a résztvevők egyetértettek abban, hogy egy ilyen közmegegyezés csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával teremthető meg. Az a véleményük, hogy csak a társadalom részvételével lehet megoldani a válságot, mégpedig mind a társadalom, mind az ország politikai vezetőinek részvételével. A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasolják a Magyar Demokrata Fórum létrehozását, amely a folyamatos és nyilvános párbeszéd színtere lehetne. Ez a fórum alkalmas lenne súlyos gondjaink megvitatására, egy-egy témakör elemzésére, alternatív megoldási javaslatok elkészítésére. A fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek. Munkájában különböző világnézetű és pártállású emberek együttműködésére számítanak. Fontosnak tartanák, hogy ezeknek az eszmecseréknek és elemzéseknek az anyagát megismerhesse az ország közvéleménye. Ezért szükségesnek érzik alkotmányos keretek között működő, független sajtóorgánumok létrehozását. Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széleskörű összefogásával kijuthatunk a válságból. Lakitelek, szeptember 27. á á Tk

10 Szellemi és politikai műhely
Nyers Rezső 1960-ban kinevezték pénzügyminiszterré, majd 1962-ben az MSZMP KB titkárává nevezték ki és vált a PB póttagjává, melynek 1966-ban lett tagja ban Fock Jenővel, a Minisztertanács akkori elnökével dolgozták ki a korabeli gazdasági reformcsomagot, az új gazdasági mechanizmust, melyet aztán a párt Komócsin Zoltán-féle konzervatív szárnyának térnyerése folytán leállítottak. Ekkor egy időre politikai parkolópályára került. A párton belüli reformmozgalmak erősödése idején (melynek ő is tagja volt), 1987-ben először az Országgyűlés reformbizottságának elnökévé választották, majd 1988-ban újra az MSZMP PB tagja és államminiszter lett. Emellett az Új Márciusi Front (ÚMF) alapítója is volt. Az MSZMP utolsó, 1989-es kongresszusán a párt elnökévé, ill. a Politikai Intéző Bizottság tagjává választották. Új Márciusi Front 1987 vége Szellemi és politikai műhely Egyensúlyozni próbál Grósz Károly Technokrata reformereket hozta helyzetbe (?)‏ Politikai rendszer stabiltásának megőrzése Gazdasági reformok sikere érdekében

11 főtitkár 1988. május A konzervatív rendpárti vezetők teljes veresége
MSZMP PÁRTÉRTEKEZLET A konzervatív rendpárti vezetők teljes veresége Radikális reformerek Grosz -féle új rend pártja átmeneti szövetség Pozsgai, Nyers nem vettek részt ők a megegyezés tárgyai (bekerülnek a PB-ba)‏ KÁDÁR JÁNOS Párt elnök Grósz Károly főtitkár t. P

12 Szociális piacgazdaság
Rendszerváltás igéretei Szociális piacgazdaság Felzárkózást biztósító: Jog államot á t. űő é P