KÖRNYEZETIELEMEK VÉDELME III. TALAJVÉDELEM

Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETIELEMEK VÉDELME III. TALAJVÉDELEM"— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETIELEMEK VÉDELME III. TALAJVÉDELEM
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN

2 RMKKE3KTNB Előadás ideje: páratlan hét, szerda , (D.1.EA. II.) Kredit: 2, aláíráspotló vizsga (írásbeli, teszt) Előadás óraszám: 2/hét Konzultáció: Kedd óra, 255. szoba Jegy: Zárthelyi Szintetikus vegyészek, farmakokinetikus kutatók, igényeinek kielégítése, környezeti lebontásból eredet kor meghatározás. Új állófázisok (GC,SFC), királis adalékok (CE) bevezetése, jellemzése, alkalmazhatósági körüknek megállapítása. Térhálósítási kísérletek, a szelektornak megfelelő akirális származékok megtalálása, Összegyűjtött tapasztalatok alapján állófázis tervezési, és terhelhetőségi megállapítások .

3 Tervezett tematika A tananyag jelentősége és felépítése. Talaj fogalma, talaj összetevői. Talajok fajtái és veszélyezettségük Szél hatása Víz hatása Talajművelés mechanikai hatásai Talajművelés kémiai hatása Talajszennyezések hatásai Talajszennyezések felderítése Talajszennyezések felszámolása I. Talajszennyezések felszámolása II. Remediáció Jogszabályi környezet

4 AJÁNLOTT IRODALOM Németh T., Stefanovics P., Várallyay Gy. Talajvédelem ISBN x, htt:// kiadvanyok/talaj_tajekoztato/index.htm Stefanovics P., Filep Gy., Füleky Gy., Talajtan ISBN Stefanovics P., Micheli E. szerk., A talajok jelentősége a 21. században, ISBN Talajvedelem: Előadás képei, vázlata az intézet honlapján

5

6 Talaj meghatározása A A talaj háromfázisú polidiszperz rendszer.
A talaj nagyrészt szilárd fázisból áll, de a szilárd részecskék közti hézagokban, pórusokban a talajoldat (cseppfolyós fázis) és talajlevegő (légnemű fázis) fontos szerepet játszik. Azért polidiszperz (sokféle megoszlású) rendszer, mert éppúgy megtalálhatók benne a 0,2 mm nagyságú durva homokszemcsék, mint a százszor kisebb kolloid agyagszemcsék. Tehát a talajban a legkülönbözőbb méretű szilárd szemcsék, folyadékcseppek és légbuborékok vannak szétosztva (diszpergálva). (Lévai Kálmán)

7 Talaj összetétele Szilárd fázis kb. 50% Víz (optimális esetben kb.40%)
35% ásványi rész 15% szerves anyag Víz (optimális esetben kb.40%) Levegő (opt.kb.10%)

8 Talaj meghatározása B A talaj a földkéreg felső felszínének ·rideg burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenység, vagyis az a képessége, hogy kellő időben és szükséges mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal. (Stefenovics)

9 Talaj meghatározása C A talaj a kémia és fizikai mállás, valamint a szervesanyagok humuszképző biogén átalakulásának az alapkőzeten létrejött laza fedőrétege, mely veritkális profiljában szemcseösszetétel, porozitás, szín és vastagság szerint egymástól eltérő szintekre tagolódik. Dinamikai rendszer, amely az exogén hatásokkal szemben egyensúlyra törekszik. A lito-, hidro- és atmoszféra határán jött létre. (Ganssen)

10 Talaj meghatározása D Egyrészt a talaj a vízzel, a levegővel és az élővilággal együtt a természeti környezetnek fontos és a szárazföldnek elengedhetetlen alkotóeleme, másrészt az emberi társadalom ősi és ma is fontos termelőeszköze. Eza két funkció esetenként egymással ellentétbe kerülhet, és ennek az ellentétnek értelmezése és feloldása ugyanúgy a környezetvédelem feladata, mint a víz a levegő tisztaságának megőrzése, vagy az élővilág fennmaradásának biztosítása. (Stefanovics)

11 A rövid gazdasági szempontú talajhasználat veszélye
A talaj korlátozott erőforrás, amely nem lehet kizárólagos tulajdonban a közjó, a közösségi érdekek megsértése nélkül. A talajhasználatot – a birtokpolitikán keresztül – nem határozhatja meg a kizárólagos termelési hatékonyság és a tőkemegtérülés. A talaj nem lehet az ingatlanspekuláció tárgya, az ezzel kapcsolatos jogos társadalmi aggodalmakat fel kell tárni és értelmezni. Ha az elérhető profit határozza meg a földtulajdon változási tendenciáit, az katasztrofális következményekkel járhat a helyben keletkező, nem importálható közjavakra, a talaj társadalmi és biológiai élettér funkcióira, a környezetre, az élővilágra, a tájra és a helyi közösségekre.

12 Talajvédelem környezetvédelmi értelmezése
A környezetvédelemben a talajvédelmen azt értjük, hogy a talajnak olyan állapotát kell kialakítani és megőrizni, melyben mindkét funkciójának, vagyis a természetes ökoszisztémákban, valamint az emberi irányítás alatt ökoszisztémákban játszott szerepének eleget tud tenni.

13 Talajvédelem helye a fenntartható fejlődésben
A fenntartható fejlődés három fontos alapeleme Magyarországon a talajkészleteinkkel történő észszerű gazdálkodás; a biodiverzitás védelme, fejlesztése; valamint a felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének és mennyiségének megóvása. Mindhárom mezőgazdaságunk, környezetvédelmünk, vidékfejlesztésünk közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. Magyarország legfontosabb – feltételesen megújuló (megújítható) – természeti erőforrásait talajkészleteink jelentik, amelyek ésszerű hasznosítása, védelme, állagának megóvása kiemelt jelentőségű és az agrár-környezetgazdálkodás legfontosabb feladata.

14 Talajvédelem komplexicitása
A talajt nem lehet önállóan egymagában védeni, . Csak a többi közeggel (víz levegő, hulladékgazdálkodás stb.) összehangoltan eredményes a talajvédelem. Talajvédelemnél figyelembe kell venni a mezőgazdaság, ipartermelés, közszolgáltatás szempontjait is. Az életminőség három eleme: a megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz, a kellemes környezet mind szoros kapcsolatban van a talajjal és annak használatával.

15 Szén körforgása a természetben

16 Nitrogén megkötése a pillangósvirágúak gyökerén lévő baktériumokkal

17 Talaj kapcsolata különböző tényezőkkel
Összefüg-gések jelölése + erős | gyenge –nincs

18 Talaj befolyása más közegekre
Talaj vízraktározó közeg Talaj tápanyag-raktározó közeg Talaj a természetes szűrő és detoxikáló rendszer Talaj a bioszféra jelentős génbankja Talaj „hordozza” a Föld, az élővilág és az emberiség történelmének számos emlékét

19 Talajvédelmi feladatok a környezetvédelemben
Megelőzés (pl. teraszok kialakítása, agrokemikálik használatának ellenörzése, védőövezetek kialakítása) Kárelhárítás (pl. lokalizáció, semlegesítés, talajmosás, talajcsere) Remediáció (pl. új talajjal borítás, megfelelő növényfajok ültetése)

20 Talajromlás okai Degradáció
Természetes öregedés (pl. vízmosás, defláció) Túlhasználat (pl. szikesedés, nitrátosodás) Rossz makró környezet ( pl. erdősávok hiánya, úthálózat) Szennyezés (pl. olaj kiömlés, kihulló pernye, szennyvíziszap káros összetevői)

21

22 Talajvédelem stratégiája
A talaj közösségi érték, védelme össztársadalmi érdek. A talajvédelem hosszú távú stratégiai alapelve a fenntartható erőforrás-gazdálkodás megvalósítása valamennyi talajhasználat esetében a multifunkcionális védelem érdekében A talaj korlátozott, feltételesen megújítható természeti erőforrás. Minden talajhasználat a talaj ökológiai védelmének figyelembe vételével kell, hogy történjen. A talajvédelemnek az ágazati politikákba kell integrálódnia, különösen a mezőgazdasági, az erdészeti, a bányászati, az ipari, a turisztikai, a közlekedési, a városfejlesztési és a területrendezési politikák esetében. A sürgős beavatkozást, kárfelszámolást igénylő talajkárosodások, szennyezett területek, illetve az új beruházások esetében az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.

23 Diffúz szennyezések elleni védelem
A levegő immissziós állapotának javítása. Növényvédő-szerek felhasználásának szigorítása. Termésnövelő anyagok felhasználásának szigorítása, a komposztálással kapcsolatos végrehajtási jogszabály kidolgozása. A trágyaszerek környezetkímélő alkalmazása. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának javítása. A jó mezőgazdasági gyakorlat bevezetése. A talajok radioaktív izotóp terhelésének országos felmérése. A talajeróziós helyzetkép/felmérés elvégzése, az eredmények alapján a szükséges talajvédelmi intézkedések kidolgozása.

24 Pontszerű szennyezések elleni védelem
A szennyezett területek országos számbavételének folytatása, a környezeti kockázat felmérések elvégzése, az indokolt kármentesítések elvégzése, az in-situ eljárások előtérbe helyezése. A talajtisztítási technológiák kutatás-fejlesztésének és minősítési rendszerének kidolgozását célzó támogatások. A szennyezett területek környezeti monitoringjának fejlesztése.

25 Talajok sokféleségének megőrzése
A lápos területek, vizes élőhelyek védelme Az adott területre vonatkozó talajképző tényezők és folyamatok védelme A talajképződési folyamatok jobb megismerése Magyarország talajtani értékeinek tudatossá tétele a közvéleményben, ezzel kapcsolatos tudatformálás, oktatásfejlesztés

26 Talajok kialakulását befolyásoló tényezők
Földtani (aktív, passzív), Éghajlati, Domborzati Biológiai Talajok kora, Ember talajalakító tevékenysége (antropogén hatás)

27 Talajok keletkezése A talajképződés nyersanyagát a talajképző kőzet, az anyakőzet szolgáltatja, amelynek ásványtani összetétele, az ásványok fizikai és kémiai tulajdonsága nagyban befolyásolják a talajképző folyamatok jellegét. Az anyakőzet megszabja a málláskor képződő anyagok minőségét, az egyes elemek arányát, ezzel a keletkező talaj tápanyagkészletét. Minél savanyúbb a kőzet (minél több kovasavat tartalmaz), annál szegényebb tápanyagban a belőle képződött talaj.

28 Metamorf kőzetek: gneisz, pala
Magmás közetek Metamorf kőzetek: gneisz, pala

29 Üledékes kőzetek

30 Kőzetek mállása A kőzetek mállása eredményezi a talajokat.
Fizikai mállás, aprózódás (víz, jég), Kémiai mállás (víz, kioldás, oxidáció) Biológiai mállás (élő szervezetek bomlási maradéka, humin savak, komplexképzők)

31 Talaj szerkezetének kifejezései
Talaj szövete (textura): mechanikai összetétele kavics: 10-2 mm homok: 2- 0,02mm iszap: 0,02- 0,002 mm= 2 mikron agyag: < 0,002 mm Talaj szerkezete (kötöttség, részecskék kapcsolódása): morzsás, rögös, szemcsés, oszlopos, lemezes

32 Talaj színe sötét magas szerves anyag tartalom
kékes-szürke anaerob viszonyok Vöröses sok O2, sok vasoxid, jól szellőzik Világos-fehér- meszes v.szilikátos (SiO2)

33 Talaj energia felvétele
Közvetlen energia felvétel sötét >> világos > hó a visszaverődés miatt. Az energia felvétel túlnyomó részt növényeken keresztül történik.

34 Talaj kémhatásai Talaj pH: < 4,5 erősen savanyú 4,5-5,5 savanyú
5,5-6,5 enyhén savanyú, PO4felvét 6,5-7,5 semleges 7,5-8,2 gyengén lúgos 8, lúgos 9 < erősen lúgos Jól felvehető: Zn, Mn Rosszul felvehető: Ca, S, Mg, N Acidofil (savanyúság kedvelő) hidrogén talajok- gombák, mohák élettere Jól felvehető: Mo(molibdén) Rosszul: Fe, Mn, Cu, sok baktérium-nitrofil, bazofil talaj