Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
A posztfordista termelési rendszer
Dr. Bernek Ágnes 2008.
2
1982 – Az elektronika forradalma
1982-től napjainkig - posztfordista termelési rendszer 1981 augusztus 12. – az első PC 1990-től az internet „forradalma” révén a posztfordista termelési rendszer globális szinten szerveződik.
3
Posztfordizmus – világ gazdasági tevékenységének összefoglaló elnevezése
Posztfordista termelési rendszer: 1982-től napjainkig A vezető gazdasági ágazat: a szolgáltatás és a K+F iparágak A legfőbb telepítő-tényező: PIAC
4
1980-as évektől – az elektronika forradalma
1960-as, 1970-es évektől – integrált áramkörök gyártása Integrált áramkör: a tranzisztorok és az ezeket összekötő vezetékek olyan mértékben vannak lekicsinyítve, hogy elférnek egy négyzetcentiméternél kisebb területen, egy szilíciumlapon.
5
Mikroprocesszor – az 1980-as évektől
Egyetlen szilíciumcsipen található olyan speciális integrált áramkör, amely számítógép központi feldolgozó egységének tekinthető. Minden elektronikus eszközhöz a processzor révén rendelhetünk vezérlést és memóriát.
6
1980-as évektől - mikroprocesszor
7
Az Intel – a világ vezető processzorgyártó vállalata
8
Intel – IBM – Microsoft stratégiai szövetség
1981 augusztus 12. IBM bemutatja a legelső PC számítógépet 1982 – az első PC-ék igazi sikere – a PC-ék hatása a gazdasági életre, az információs társadalom kezdete 1982 – Microsoft – DOS 1.0 1985 – Microsoft - Windows Ma Bill Gates a világ leggazdagabb embere – vagyona 2005-ben 53 milliárd USD (Magyarország évi GNI értéke – 85 milliárd USD)
9
Az új operációs rendszer – a Windows
10
Tömegtermelés helyett terméktípusok a Vernon-féle termék-életciklus elve (1966)
11
Az automatizált termelési rendszer
12
Az autógyártás ma
13
Az ipari termelési folyamatok átalakulása
Az elektronikus vezérlésű termelési rendszerek – flexibilis termelési rendszerek Az ipari robotok széles körű alkalmazása – intelligens robotok – biotechnológia – „Szép, új világ”? Az ipari termékek szállításával, raktározásával és értékesítésével kapcsolatos elektronikus rendszerek
15
A K+F tevékenység térbeli szerveződése
Területi koncentráció! Technológiai övezetek Telepítő-tényezők – innovatív légkör Európa ipari K+F övezetei USA – Szilícium-völgy Japán - technopoliszok
16
A világ K+F tevékenységének fellegvára – a Szilícium-völgy
San Francisco – San Jose 2,5 millió fő Az itt előállított GDP – 80 milliárd USD Kiemelkedő munkabérek Hewlett-Packard – Palo Alto (a világ 28. legnagyobb vállalata) Intel – Santa Clara – összes jövedelmének 22%-a a profit
21
A posztfordista termelési rendszer főbb jellemzői
Világgazdaság - Szolgáltatás A piac mindenek előtt Piaci eladhatóság Kis szériájú termelés Terméktípusok - Vonalkód Ellenőrzés mindenkor Logisztika Vertikális integráció Virtuális tér
22
A 21. század vállalata Szervezet: Háló Fókusz: Kifelé
Stílus: Flexibilis Fő erősség: Változás Források: Információk Felépítés: Virtuális integráció Gyártás: Tömeges testre szabás Hatókör: Globális piac Stratégiaépítés: Lentről felfelé Javulások: Forradalmi mértékben
23
1970-es évek: nyersanyag-intenzív világgazdaság
től: tőke- és technológia-intenzív világgazdaság
25
A világ legfontosabb pénzügyi központjai
26
Twenty-four-hour financial trading
27
A világ off-shore területei 2002
28
Hálózat a globális világgazdaság térszerveződése
A hálózat csomópontjai a valós térben (HQ-ek, üzleti központok) Csomópontok közötti áramlások a valós és a virtuális térben
29
A hálózat csomópontjai
Hálózatszervezés a magas jövedelmű országokból a HQ-ken keresztül. A magas és/vagy közepes jövedelmű országok mely települései lehetnek regionális HQ-ek? A HQ-ek és a regionális HQ-ek elhelyezkedése a valós térben.
30
Hálózatépítés a virtuális térben
A virtuális tér léte, jelentősége, szerveződése a gazdasági fejlettség függvényében alakul. Közepes fejlettségi szinten a virtuális tér szerveződésének alapja a biztonság és a stabilitás. A virtuális tér révén hogyan változhat egy nemzetgazdaság területe (?) vagy egy vállalat üzleti tere?
Hasonló előadás
