A XIX. század uralkodó eszméi

Az előadások a következő témára: "A XIX. század uralkodó eszméi"— Előadás másolata:

1 A XIX. század uralkodó eszméi

2 A XIX. század uralkodó eszméi
Liberalizmus Konzervativizmus Nacionalizmus Szocializmus Anarchizmus

3 A liberalizmus A liber= szabad szóból ered
A felvilágosodásban gyökerezik => a szabadságjogokat (szólás,- sajtó, - gyülekezési, vallásszabadság, stb.) A társadalom alapegysége az EGYÉN, aki szabadsága addig tart, míg másokat nem korlátoz ebben! gazdaságban a szabad-versenyt hirdeti => „győzzön a jobb, az ügyesebb.” Állam szerepe minimális => a lehető legkevesebb dologba szóljon bele => az állam szolgáltasson és segítse az állampolgárokat, ne korlátozza azokat!  a túlzott bürokráciát elutasítja. Így kevesebb adó => állampolgárok „bölcsebbek” Ideális államformának a demokráciát tartja alapérték a tolerancia Képviselői: John Stuart Mill, Alexis de Tocquille ma Magyarországon például SZDSZ

4 A konzervativizmus A francia forradalomból és Napóleon uralmából kiábrándultak alapítják meg => alternatívát kínál konzerválni =megőrizni, tartósítani eszme célja, hogy a korábbi korokból való pozitív értékeket megőrizze => a gyors és radikális változásokat elutasítja Nem utasítja el a fejlődést, de a reformoknak megfontoltnak, átgondoltnak kell lennie. A társadalom alapegységének a családot tartja. Alapértékei: vallásosság, tekintély. befolyásos államot képzel el = felelős állam, amely az állampolgárok jogait védi. Ideális államforma: Demokrácia, alkotmányos monarchia. Képviselője: Edmund Burke ma Magyarországon az MDF vagy a FiDESZ-MPSZ

5 A nacionalizmus natio = nemzet szóból származik.
Napóleon idején felerősödik a francia nagyságtudat = nemzeti büszkeség. Fontosság vált a nemzeti összetartozás = identitás (azonosságtudat); a közös nyelv, kultúra és a történelem. irodalmi, történelmi művekben jelenik meg: himnuszok (1823- Kölcsey), nemzeti eposzok (Vörösmarty: Zalán futása) cél: a nemzeti függetlenség kivívása (pl.:Itália, Magyarország) vagy egy nem létező állam létrehozása (pl: Románia, Szlovákia) erős államot képzel el, mely megvalósítja a nemzet céljait, egy karizmatikus vezetővel az élén (tekintélyuralmi rendszer) A társadalom alapegysége: a közösségek, nemzet. Túlzott nacionalizmus = etnocentrizmus Képviselője: Arndt, Mód Aladár ma Magyarországon: MIÉP

6 A szocializmus I. Az ipari forradalom káros társadalmi következményeinek hatására alakul ki. (munkás nyomornegyedek => a munkások között a legnépszerűbb!). Angliában jelenik meg először. Célja: egy igazságosabb társadalmi újraelosztás = „érdemes” (önhibáján kívül kerül ilyen helyzetbe) szegények támogatása, az esélyegyenlőség megteremtése. Erős (atyáskodó= paternalista )államot képzel el, mely védelmet nyújt) a szegényebb társadalmi csoportoknak => megoldja helyettük a problémát! Pl.: az állam beavatkozik a gazdaságba. (szociálpolitika- ingyenes szolgáltatások, támogatások) Közösségben gondolkodik. irányzatai: A, utópisták: egy ideális világot képzelnek el – falanszter: Owen B, szociáldemokraták: a demokrácia keretei között valósítják meg: Bernstein C, forradalmi szocialisták: Kommunista kiáltvány, London - Marx, Engels – később a legjelentősebb irányzat.

7 A szocializmus II. történelmi materializmus= a történelem osztályharcok sorozata. A gyakorlatban proletárdiktatúra, terror. Pl.: Lenin. ma Magyarországon Munkáspárt – kommunista ma Magyarországon szociáldemokrata az MSZP

8 Anarchizmus Anarchia = állam (uralom) nélküliség
elutasít mindenféle hatalmat, az államot és a szabályokat károsnak tartja => mindenki csinálja azt, amihez kedve tartja KÁOSZ! képviselője Bakunyin. Ebből az eszméből nőtte ki magát a terrorizmus.