Záridő Blende Fénymérés

Az előadások a következő témára: "Záridő Blende Fénymérés"— Előadás másolata:

1 Záridő Blende Fénymérés
Alapok Záridő Blende Fénymérés

2 Záridő A záridő adja meg, hogy mennyi ideig jut a fény a képérzékelőre/filmre Reciprok szabály: a záridőt mindig tartsuk az objektív fókusztávolságának reciproka felett. Pl.: 300mm-es objektívnél a záridő mindenképpen rövidebb legyen 1/300 másodpercnél.

3 Záridő Záridők ½ fokozat léptékkel: ½ sec 1/3 sec 1/4 sec 1/6 sec

4 Záridő 1/1000 sec

5 Záridő 1/6 sec

6 Záridő Melyik záridőt mikor használjuk?
Hosszú záridő: 1/30sec-nál több Használjuk ezt éjszaka, amikor a felvételhez hosszú exponálás szükséges. Használjuk nappal kis nyílással, így a mozgó tárgyak elmosódottabbnak tűnnek. Mindenképpen állvány használat! Közepes záridő: 1/60-1/2000 sec Általános fotózáshoz ideális. Használjuk kézben tartott fényképezőgépnél szabvány objektívvel, hogy elkerüljük a kamera bemozdulását. Alkalmas lassan mozgó tárgyak, például kocogó alak fényképezésére. Rövid záridő: 1/200 sec és annál rövidebb Gyorsan mozgó tárgyak – ügető lovak, versenymotorok – kimerevítésénél használható

7 Blende A fényképezőgép hasonlóan felépített az emberi szemhez. Tehát a fény egy kis lyukon keresztül vetül a filmre. A blende ennek a lyuknak a méretét jelöli. Nagyobb fényben kisebb lyukon (tehát kevesebb fény) jut át a képérzékelőre/filmre. A blendét számokkal jelöljük, de vigyázat! – itt a nagyobb számok kisebb blendét jelentik.

8 Blende Rekeszértékek: f/1 f/1.2 f/1.4 f/1.8 f/2 f/2.4 f/2.8 f/4 f/4.5

9 Blende f/36

10 Blende f/5.6

11 Blende f/1.8

12 Blende Mélységélesség:
A szem sokkal precízebb műszer, mint a gépeink. Amikor egy képet készítünk, általában vannak rajta éles, és homályos részek. Megfelelő esetben a téma éles, és a háttér vagy az előtér homályos. A mélységélesség a fotóstól mért sáv ahonnan a kép már éles, és tart addig, amíg éles. Ez a sáv különböző blendeállásoknál más és más. általában igaz a szabály, hogy a fókuszban levő tárgy előtt és mögött a mélységélesség 1/3 2/3 arányban oszlik meg. A mélységélességről később még lesz szó részletesen.

13 Fénymérési rendszerek
Többzónás fénymérés Szelektív fénymérés Spotmérés Középsúlyozott fénymérés

14 Fénymérési rendszerek
Többzónás fénymérés A fénymérési módszerek legelterjedtebb típusa. Ez a módszer hozza a legmagasabb sikereredményt. Több zónára ossza a képet, melyek mindegyikéről egyedi mérést készít. Egyes zónáknak magasabb a prioritása, a végső exponáláshoz a kamera processzora határozza meg az értékeket. A mérőzónák száma gépről gépre változik.

15 Fénymérési rendszerek
Szelektív fénymérés Ez a fajta fénymérés a képmező kiválasztott részeiről, általában a képmező 7-9 százalékából gyűjti be az adatokat. Trükkös fényviszonyok, például erős háttérfény esetén érdemes alkalmazni, amikor a fotós úgy gondolja, a többzónás fénymérés nem elég hatékony.

16 Fénymérési rendszerek
Spotmérés A spotmérés szükségképpen a szelektív fénymérés kifinomultabb változata, a képmezőnek csupán egészen kis darabjáról(1-3%) végez leolvasást. Helyes használat esetén különösen pontos.

17 Fénymérési rendszerek
Középsúlyozott fénymérés A legrégibb fénymérési módszer. Ez a fajta rendszer a képmező középső 70 százalékának átlagát számolja. Meglehetősen egyszerű, gyakran alulexponált, főként ha a képmezőben sok az ég vagy erős a háttérfény. Ezt találjuk a legtöbb fényképezőgépen, főleg az SLR-eken.

18 Kézi irányítású expozíció
Annak ellenére, hogy a fényképezőgépek automata exponáló rendszere igen megbízható, vannak esetek amikor a fényképet készítőnek át kell vennie az ellenőrzést a végső exponálás felett. Valamilyen formában szinte minden kamera biztosítja ezt a lehetőséget. Erről a későbbiekben lesz szó!

19 Amiről szó lesz a következő diasorban
Mélységélesség Kézi irányítású expozíció Érzékenység Képérzékelők Fájlformátumok

20 ˝Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.˝ - Robert Capa