A SZOCIÁLGEOGRÁFIA IRÁNYZATAI

Az előadások a következő témára: "A SZOCIÁLGEOGRÁFIA IRÁNYZATAI"— Előadás másolata:

1 A SZOCIÁLGEOGRÁFIA IRÁNYZATAI
Győrfi András: Babilon, 2004.

2 Escher, M. C.: Rajzoló kezek, 1948.
A szociálgeográfia két fő irányzata BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14. o. „európai” „... individuum felől építkező” egyéni & csoportérdekek megvalósulása társadalmi cselekvésre koncentráló „angolszász – amerikai” társadalmi „együttélés” sajátosságai & következményei társadalmi csoportok belső mechanizmusai – működésük → nem földrajzi elkülönülésről van szó → a különbségek: „hangsúlyeltolódások” Escher, M. C.: Rajzoló kezek, 1948.

3 Az európai szociálgeográfia
Canaletto, G. A.: A kőfaragók utcája, 1728, The National Gallery at London.

4 A német szociálgeográfia
Gaertner, E.: Unter den Linden. 1853, Oskar Reinhart Foundation, Winterthur.

5 A német szociálgeográfia I
A német szociálgeográfia I BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. ► A „müncheni iskola”  1960 – 1980 dinamizmus, vitalitás kísérlet a francia szociálgeográfia & (angolszász) funkcionális földrajz módszertani eredményeinek szintézisére kiemeli a jelenségek csoportspecifikus jellegét interdiszciplinaritás (társadalom- & természettudományok) → „A szociálgeográfiai koncepció … a társadalomtudományi szemléletű funkcionális emberföldrajzból alakult ki, mint a társadalom és a társadalmi csoportok létfunkcióival összefüggő térképző folyamatok és területi szervezeti formák tudománya.” → a társadalom térformáló szerepére koncentrál […a táj abiotikus; biotikus & társadalmi alrendszereinek feltárása helyett]

6 A német szociálgeográfia II
A német szociálgeográfia II BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. ► A „müncheni iskola” „Tisztázandó kérdéskörök” [BOBEK, H.] I. A társadalomszerkezet sajátosságainak feltárása → a területi fejlődés szempontjából aktív csoportok meghatározása II. A terület funkcionális szerkezetének megismerése → az általános tendenciák rögzítése III. Társadalmi térszerkezeti típusok elkülönítése  A szociálgeográfiai kutatás két fő komponense: struktúra-; folyamat-elemzés integráló szerep

7 A német szociálgeográfia III
A német szociálgeográfia III BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. ► A „müncheni iskola” szociálgeográfiai térszerkezet [RUPERT, K.,1970]

8 A német szociálgeográfia IV
A német szociálgeográfia IV BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. ► A „müncheni iskola” ellentétek az „angolszász irányzatokkal”  társadalompszichológiai összetevők a társadalmi magatartáscsoportok meghatározásában [DOWNS, R. M. – STEA, D. (1973); HAMELIN, D. (1974)]  a motivációk szerepe [BARTELS, D. (1970)]  települések attraktivitása → „image”  „mental map” → „A müncheni iskola a tájban létező struktúrák elemzésére összpontosít, s nem a » mental map« -pel megfogott, eléggé szubjektívnek ítélhető információkra.”  közelebb áll a tervezési gyakorlathoz → a tájban létező struktúrák elemzésére összpontosít [BARTELS, D. (1970)]  [BOBEK, H. (1948 &1962); HARTKE, W. (1953 & 1959)]: „… a földrajz fő feladata… a térben létező struktúrák kialakulásának kutatása, s a szociálgeográfia mindezt csoportspecifikus szempontból végzi.” → az új irányzatok ezt felfogást túlságosan tradicionálisnak tartják → merev ragaszkodás a „tárgyiasult” társadalmi valóság kutatásához

9 A német szociálgeográfia V
A német szociálgeográfia V BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. ► A „müncheni iskola” A szociálgeográfia tartalma  az alapfunkciók térszerkezete átalakulásának csoportspecifikus értékelése  a térszerkezet sajátos térbeli rendje; mérete & minősége  társadalmi elvárások & aktivitás lakás: korábban → morfológia; funkcionális településszerkezet; újabban → a lakással kapcsolatos társadalmi magatartás munka & ellátás-szolgáltatás: szoros kölcsönkapcsolat → tercier szektor: közösségi létet kiszolgáló funkció képzés & kultúra: „magatartás-befolyásoló” funkció → képzettségi szint → innovatív képességek üdülés & idegenforgalom: korábban → tájformáló szerep; területhasználat; újabban → helyi fogadókészség, & elvárások különbözősége közlekedés & kommunikáció: az alapfunkciók működésének feltétele → személyek; javak; információk cseréje közösségi élet: az egyéni- & csoport-aktivitást befolyásoló tényezők feltárása → közösségen belüli [lokalitás] & -kívüli hatások [„tágabb” társadalmi környezet]

10 A német szociálgeográfia VI
A német szociálgeográfia VI BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. ► A „müncheni iskola” kritikája I. ► A „kölni iskola” gazdaságföldrajzi szemlélet KRAUS, T. H. [1957] OTREMBA, E.[1969]  gazdaságföldrajz: gazdaság – ember kapcsolatrendszer → „…a társadalmi tevékenység csoportspecifikus jellege csak részletkérdés…” HOTTES, K. H. [1970]  a szociálgeográfia az emberföldrajz részdiszciplinája; bizonyos szintetizáló feladatokkal (antropogén faktorok társadalmi fejlődési folyamata) WEIGT, E. [1972]  szociálgeográfia: kultúrtáj kialakulása „…a társadalmi viszonyok térformáló hatása alapján

11 A német szociálgeográfia VII
A német szociálgeográfia VII BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o. ► A „müncheni iskola” kritikája II. ► A „bochumi iskola” szigorú ragaszkodás a „bobeki” koncepcióhoz → „…a szociálgeográfia olyan társadalmi ismeretanyag, amely kereteket ad a gazdaság, közlekedés, település stb. helyzetének megítéléséhez.” SCHÖLLER, P. [1968]  a szociálgeográfia a kultúrföldrajz része  kultúrföldrajz: szociálgeográfia + politikai- + gazdaság- + vallásföldrajz; kultúrtáj-kutatás BARTELS, H.[1970]  nincs különbség a szociálgeográfia & a gazdaságföldrajz között UHLIG, H. [1971]  a szociálgeográfia: „…azon társadalmi erők tudománya, amelyek az emberföldrajz részterületein – népesség-; gazdaság- & településföldrajz – hatnak.”

12 A francia szociálgeográfia
Pisarro, Camille: Le Boulevard Montmartre

13 A francia szociálgeográfia BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 20 – 21. o. VIDAL de la BLACHE individuum problemaorientált elemzések: falukutatás DEMANGEON, A. [1947] SORRE, M. [1952] GEORGE, P. [1964] a társadalmi tervezés gyakorlatának megkérdőjelezése empirikus mikroregionális elemzések  tértípusok a csoport- vagy szubjektum és a tér kapcsolatának szorossága alapján: → „megélt tér” → funkcionális tér → humanizált tér → „kapcsolattér” „idő-tér” kapcsolat elválaszthatatlansága

14 A magyar szociálgeográfia Szinyei Merse Pál: Léghajó. 1882, MNG

15 A hazai szociálgeográfia I
A hazai szociálgeográfia I BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o. Három forrás szociológia szociográfia néprajz falukutatás „… a településkörnyezetben lejátszódó emberi tevékenységgel összefüggő jelenségek& a lokális életforma sajátosságai.” SZABÓ, Z. [1936] FÉJA, G. [1937] ERDEI, F. [1940] MENDÖL, T. (1905 – 1966) [1928] Szarvas földrajza. TITE, Debrecen. → „…a lokalitások belső tértagozódására helyezte a hangsúlyt…”

16 A hazai szociálgeográfia II
A hazai szociálgeográfia II BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o. 1970-es évek társadalomkritikai szemlélet erősödése a regionális feldolgozásokban megnő a kisléptékű, empirikus módszerekre építő kutatások száma kedvezőtlen politikai-hatalmi környezet KONRÁD GY., SZELÉNYI I., FERGE ZS. a földrajzi gondolkodás egészében lezajló változás fő vonásai: a társadalmi tér konfliktusainak kutatása  ENYEDI Gy. körüli csoport; szociálgeográfiai kutatások kontinuitása  MENDÖL – WALLNER – LETTRICH

17 A hazai szociálgeográfia III
A hazai szociálgeográfia III BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o. 1980-as évek három fő vonulat „településszerkezet”  települések belső társadalmi tértagozódása KÉRI A. [1983] Társadalomföldrajzi szemléletű vizsgálatok Egerben. Területi kutatások 6. FKI, Bp. BECSEI J.[1988] A településen belüli társadalom és morfológia. Alföldi Tanulmányok XII. Békéscsaba. „empirikus” statisztikai elemző & empririkus társadalomkutatási módszerek kombinációi SÁRFALVI B. [1964] A mezőgazdasági népesség elvándorlásának gazdaságföldrajzi kérdései. FK 12. (88.) SÜLI-ZAKAR I. [1980] A Hegyköz faluföldrajzi vizsgálata. Studia Geographica 3., Debrecen. MÉSZÁROS R. [1982] A falusi átalakulás alapvető térfolyamatai az Alföldön. Akadémiai, Budapest. DÖVÉNYI Z. [1985] AT A munkaerőmozgás területi jellemzőinek alakulása az Alföldön. IX. Békéscsaba. „szociológiai” intenzív empirikus társadalomkutatás & szoros együttműködés a szociológiával BERÉNYI I. – SIMÓ T. [1979] Egy falu társadalmának átalakulása (Tard). Területi kutatások 2. FKI, Bp. CSÉFALVAY Z. [1985] „Szocialista summások” Nagyvisnyón. Területi kutatások 7. FKI, Bp. TÍMÁR J. [1985] Társadalomföldrajzi vizsgálatok Orosháza tanyavilágában. (szerk. Tóth, J.), Orosháza.