A fenntartható fejlődés fogalma és filozófiája

Az előadások a következő témára: "A fenntartható fejlődés fogalma és filozófiája"— Előadás másolata:

1 A fenntartható fejlődés fogalma és filozófiája
ELTE TTK Földtudomány BSc Klímaváltozás kiselőadás : Dencs Zoltán A fenntartható fejlődés fogalma és filozófiája

2 Filozófia „Nem lehet természettudományos gondolkodással gépet építeni, azután szentimentalizmussal - olyan primitív érzésekkel, mint önzés, kapzsiság, uralomvágy - vezetni. Ebből katasztrófa lesz, katasztrófa kell, hogy legyen. Ha emellett kitartunk, a helyzet olyan arányban válik fokozódóan veszélyessé, amilyen mértékben a természettudomány tovább építi az ő gépezetét és állítja a természet erőit a szolgálatába…” Szent-Györgyi Albert Filozófiai háttér, idézetek nagy gondolkodóktól. Szent-Györgyi Albert ( ): Nobel-díjas magyar biológus, orvos.

3 Filozófia „Ha a földönkívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének azt a törekvést tartják, hogy miképpen lehet a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokból minél gyorsabban hulladékot előállítani.” James Lovelock James Lovelocktól egy idézet arról, hogy mennyire tévúton halad az emberiség. James Lovelock (1919- ): Gaia-elmélet újszerű felfogásának megalkotója.

4 A fogalom „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Our Common Future „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, ami úgy biztosít alapvető környezeti, gazdasági és társadalmi szolgáltatásokat, hogy közben nem veszélyezteti azoknak a rendszereknek az életképességét, amin ezek a szolgáltatások alapulnak.” Local Agenda 21 Több hasonló meghatározás. Ez a definíció szerepel a Közös Jövőnk Jelentésben (Our Common Future); ENSZ Környezetvédelmi Bizottsága határozta meg, elnök: Gro Harlem Brundtland (1939- ), egykori norvég miniszterelnöknő, 1987. Local Agenda 21: elmozdulás a fenntarthatóság lokális szintjei felé, a szubszidiaritás elvére törekvés a cél. Problémák helyi szintű kezelése, megoldása. ENSZ szervezete, Rio de Janeiro, (~helyi napirend)

5 A fogalom „A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló mennyiségi változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti.” Herman Daly Hasonló definíciók a fenntartható fejlődésre, amelyeket konferenciákon vitattak meg. Herman Daly (1938- ): Marylandi Egyetem professzora, az ökológia és a gazdaság kapcsolatát kutatja.

6 A fogalom „A fenntartható fejlődés társadalmi és gazdasági viszonyok rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékei számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.” Riói Nyilatkozat „A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” A világ tudományos akadémiáinak deklarációja Riói Nyilatkozat: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia 1992. A világ tudományos akadémiáinak deklarációja: Tokió Széleskörűen ez a legelfogadottabb definíció. A fenntartható fejlődés legfőbb tényezői.

7 Alappillérek KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM
Célkitűzések a fejlődés fenntarthatóságáért: A folyamatos szociális jobblét megvalósítása Az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése az erőforrásokból származó haszon igazságos elosztása, az egyenlő lehetőségek biztosítása A teljességre törekvő gondolkodásmód, a szektorok közötti integráció Az erőforrások fenntartható és az eltartó képesség szerinti használata A környezetminőség biztosítása A fenntartható fejlődés alappillérei egy Venn-diagramon láthatóak: a környezet, a gazdaság és a társadalom harmonikus egyensúlyát szimbolizálja az ábra, a fő cél az erre való törekvés, de nem könnyű ezt megtalálni (az egyensúlyt). Hogyan érhetjük ezt el? A következő célok véghezvitelén keresztül. A fenti definíciókból szűrhetőek ki ezek a célok. / Az alábbi célok tűzhetők ki az előbbi definíciók alapján, azokból kiszedve felsorolásszerűen láthatók.

8 Követelmények A megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező mértékű legyen a természetes vagy irányított regenerálódó megújuló képességük mértékével A hulladék kezelésének mértéke kisebb legyen a környezetszennyezés befogadóképességének mértékénél, amelyet a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg A kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási ütemezése, amelyet részben a kimerülő erőforrások megújulókkal való helyettesítése és részben a technológiai haladás határoz meg A high-tech-ökológia, amely a problémák megoldását a technikai, technológiai fejlődésben látja Követelmények az eljárásokkal szemben, egyben ezek megvalósítása jelenti a legnagyobb problémát is napjaink rendszerében. Megújuló energiaforrásokra való átállás a fosszilis energiahordozók felhasználása helyett. Ez a káros anyag emisszió és a fosszilis energiahordozók egyre korlátozottabb hozzáférhetősége miatt is előnyösebb. Bár a megfelelő technikai fejlettség hiánya és a drága eszközök miatt lassú az átállás (lásd gazdasági problémák). Hulladék újrahasznosítás, vagy kevesebb fogyasztás, ezáltal kevesebb elpazarolt, elhasznált anyag kerülne hulladékgyűjtőkbe (gazdasági problémákhoz vezet a fogyasztás visszaesése). Ezek megvalósítása, betartása révén válhat a fejlődés fenntarthatóvá.

9 A probléma háttere Miért nehéz kialakítani a fenntartható fejlődést?
Ökológiai lábnyom: mérőeszköz egy adott népesség, gazdaság, háztartás erőforrás felhasználási és hulladékfeldolgozási szükségleteinek becslésére, ökológiailag aktív földterületben (ha/fő/év) mérve Lábnyom számító program: Világátlag 2,2 ha/év; élen az USA: 9,57 ha/év Miért is van szükség arra, hogy a fejlődés fenntartható legyen? Milyen nagy problémák, válságok sújtják most a világot, mi vár ránk a jövőben? Egy ember ökológiai lábnyoma. Mi az, ami felboríthatja a természetes egyensúlyt, vagy amiért nem könnyű megtalálni az egyensúlyt az említett 3 alappillér között? A fejlett országokban az egy főre jutó ökológiai lábnyom nagyon magas a világátlaghoz képest, a Föld népességének nagy részének ökológiai lábnyoma alacsonyabb jóval, de ide főleg a fejlődő országok lakossága tartozik, és itt is növekszik a lábnyom mérete. Amennyiben ők is el akarják érni a fejlett országokban egy főre jutó lábnyom méretét, sokkal több Föld-golyóra lenne szükségünk a jövőben. A fejlődő országoknak nő leggyorsabban az energiaigénye, ráadásul a lélekszáma is.

10 A probléma háttere Az emberi populáció gyarapodása
A grafikonon az emberi populáció gyarapodása figyelhető meg. A lélekszám az idő függvényében. A Föld lakossága rohamos ütemben növekedni kezdett az elmúlt száz évben, ráadásul éppen a fejlődő országokban leggyorsabb a növekedés, míg a fejlett országokban a népességszám stagnál vagy csökken. A fejlett országoknak kell először visszafogniuk az energiafelhasználásukat, mivel itt választás kérdése a takarékoskodás és nem létkérdés, ezen kívül példa értékű cselekedet lehet.

11 Következmények Ma még csak távoli cél a fenntarthatóság:
A fogyasztás visszafogása gazdasági válsághoz vezet A hatékonyság növelése fogyasztásnövekedést okoz CO2 emisszió növekedése globális klímaváltozáshoz vezet Természetes szén-ciklus felborítása Ökológiai válság Társadalmi feszültségek (szegények/gazdagok) Néhány megoldási kísérlet a pazarlás, vagy túlfogyasztás ellen szintén problémát okozhat, milyen következménnyel járhatnak ezek, az a kérdés. Tehát nem könnyű megtalálni a már említett egyensúlyt. Az üvegházhatású gázok megnövekedése a légkörben globális felmelegedéshez vezet. Az üvegházhatású gázok közül a CO2 légköri megnövekedéséért 90%-os valószínűséggel az ember a felelős a fosszilis tüzelőanyagok égetése révén az IPPC jelentések szerint. Tény, hogy a légköri folyamatok természetes egyensúlya felborult (következő ábrán glaciális időszakok is látszanak a holocénben).

12 Következmények ppm Hőmérséklet és légköri CO2 szint alakulása °C
Egyes vélemények szerint nem lehet megmondani, hogy a szén-dioxid légköri megnövekedése okozza-e a felmelegedést, vagy egyébként is egy melegedő interglaciális időszakban vagyunk, ami a légköri CO2 megnövekedéséért felelős (a tyúk és a tojás esete). Némelyek a fokozódó naptevékenységgel magyarázzák a melegedést. évvel ezelőtt

13 Következmények „Bolygónk mindig erősebb volt és lesz, mint mi, nem tudjuk elpusztítani. De, ha átlépünk egy bizonyos határt, ő söpör le minket a felszínéről és nélkülünk létezik tovább. Nem őt kell megmentenünk, inkább felismerni korlátolt képességeinket és alkalmazkodni hozzá.” Paulo Coelho Paulo Coelho (1947- ): brazil író, az ENSZ béke nagykövete.

14 Alternatív megoldás „Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem fenntartható visszavonulásról, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk. A Föld ilyen civilizációs elvárások mellett képtelen eltartani hét milliárd embert. Az elkerülhetetlennek látszó összeomlást túlélők kicsiny tábora visszalép a technikának a bioszféra által még tolerálható szintjére, vagy egy mindennél ökologikusabb társadalmat hoz létre…” James Lovelock

15 Magyar vonatkozások Brundtland bizottságának tagja: Láng István
Magyarország az egy főre eső éves szeméttermelés világranglistáján 7. (463 kg/fő/év) Magyarországon az évente egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom-méret 3,7 ha Láng István akadémikus (1931- ): agrokémikus, a mezőgazdaság fenntartható fejlődésével foglalkozik, jelentős műve „A környezetvédelem nemzetközi körképe” 1980. Top 10 Rubbish Producers of the World: 1. USA (721 kg/fő/év)

16 Összefoglalás Ráeszmélés a válságra Fenntartható fejlődés
Fenntartható visszavonulás Föld űrhajó modell, amelyben az egyensúlynak meg kell valósulnia. Ez egy önellátó rendszer, a ciklusai révén. Zárt anyag, energia és hulladék kezelő rendszer modellje. Ráeszméltünk, hogy milyen válságban vagyunk. Elkezdtünk terveket kidolgozni a jövőre. Megoldás lehet a kilábalásra a fenntartható fejlődés. A kivitelezés még várat magára. Fenntartható fejlődés: meglévő modell fenntartása hatékony, takarékos, megújuló energiaforrásokkal és a gazdasági növekedés erőltetésével (tüneti kezelés) Fenntartható visszavonulás: mai modell átalakítása, új világkép, melyben a természetnek és az embernek is helye van. Kis közösségek létrehozása alacsonyabb technikai szinten Érdekes a Földre mint űrhajó tekinteni.

17 Források Lányi Erzsébet: Fenntartható fejlődés, fenntartható építés, alapfogalmak előadás(BME Épszerk. Tsz.) Kósi Kálmán: A környezetmenedzsment rendszerek Zalavári József: A fenntartható fejlődés előadás (BME GSZI) J. E. Lovelock: Gaia