Newton

Az előadások a következő témára: "Newton"— Előadás másolata:

1 Newton http://hps.elte.hu/oktaeder/KuSzeZe/newton.htm

2 Tematika 1. A tudományos forradalom 1. 2. A tudományos forradalom 2. 3. Korai optikai írások 4. Korai filozófiai-teológiai kérdések 5. Korai matematikai eredmények 6. Késői optikai írások 1. 7. Késői optikai írások 2.

3 Tematika folytatás 8. Alkímia, közgazdaság és teológia 9. A Principia 1. 10. A Principia 2. 11. Newton hatása 1. 12. Newton hatása 2. 13. Vizsgazárthelyi (már a vizsgaidőszakban)

4 Eredeti irodalom Newton: A Principiából és az Optikából. Levelek Bentleyhez (Kriterion, Bukarest 1981) Newton: A Principiából és az Optikából. Levelek Bentleyhez (Kriterion, Bukarest 1981) Newton: A világ rendszeréről (Magyar Helikon, Budapest 1977) Newton: A világ rendszeréről (Magyar Helikon, Budapest 1977) Newton: Válogatott írásai (Typotex, Budapest 2003) - válogatás az előző két kötetből Newton: Válogatott írásai (Typotex, Budapest 2003) - válogatás az előző két kötetből

5 Másodlagos irodalom Sz. I. Vavilov: Newton (Szikra, Budapest 1948) Sz. I. Vavilov: Newton (Szikra, Budapest 1948) Vekerdi L.: Így élt Newton (Móra, Budapest 1977) Vekerdi L.: Így élt Newton (Móra, Budapest 1977) P. Strathern: Newton (Elektra, Budapest 2001) P. Strathern: Newton (Elektra, Budapest 2001) J. Gleick: Isaac Newton (Pantheon, New York 2003) J. Gleick: Isaac Newton (Pantheon, New York 2003)

6 Korai filozófiai-teológiai kérdések I. Newton élete és munkássága – áttekintés II. A Newton-kéziratok III. Newton kora – történeti kronológia IV. Vallási mozgalmak Newton korában V. Newton teológiai nézetei VI. Newton filozófiai feljegyzései

7 I. Newton élete és munkássága

8 II.1. Egy késői kéziratlap közegellenállásos mozgás (a Principia 2. kiadásához?) közegellenállásos mozgás (a Principia 2. kiadásához?) feljegyzés valutákról feljegyzés valutákról teológiai megjegyzések a Logoszról (Λόγος) teológiai megjegyzések a Logoszról (Λόγος)

9 II.2.a. A kéziratlapok sorsa 1785-ig 1717 – Newton unokahúga, Catherine Barton férjhez megy John Conduitthoz (aki Newtont követi a Pénzverde élén, és aki őrzi a kéziratokat Newton halála után) 1717 – Newton unokahúga, Catherine Barton férjhez megy John Conduitthoz (aki Newtont követi a Pénzverde élén, és aki őrzi a kéziratokat Newton halála után) 1740 – egyetlen lányuk, Catherine férjhez megy John Wallophoz (a későbbi Earl of Portsmouth) 1740 – egyetlen lányuk, Catherine férjhez megy John Wallophoz (a későbbi Earl of Portsmouth) 1779-85 – Samuel Horsley megvizsgálja az iratokat (miközben Newton munkáit sajtó alá készíti) 1779-85 – Samuel Horsley megvizsgálja az iratokat (miközben Newton munkáit sajtó alá készíti)

10 II.2.b. A kéziratlapok sorsa 1855-88 1855 – David Brewster betekinthet a kéziratokba (miközben könyvet ír Newtonról) 1855 – David Brewster betekinthet a kéziratokba (miközben könyvet ír Newtonról) 1872-1888 – Portsmouth grófja átadja a kéziratokat katalogizálásra a Cambridge-i Egyetemnek (a matematikai, kémiai, csillagászati tárgyúak és a levelezés egy része ott is marad, a többi visszakerül) 1872-1888 – Portsmouth grófja átadja a kéziratokat katalogizálásra a Cambridge-i Egyetemnek (a matematikai, kémiai, csillagászati tárgyúak és a levelezés egy része ott is marad, a többi visszakerül)

11 II.2.c. A kéziratlapok sorsa 1936-tól 1936 – a Sotheby’s aukcióra bocsátja a maradék alkímiai, teológiai, pénzverdei és személyes feljegyzést 1936 – a Sotheby’s aukcióra bocsátja a maradék alkímiai, teológiai, pénzverdei és személyes feljegyzést Wiscount Wakefield a Pénzverdének adja az adminisztratív feljegyzéseket Wiscount Wakefield a Pénzverdének adja az adminisztratív feljegyzéseket John Maynard Keynes a Cambridge-i Egyetemnek adja az alkímiai iratokat John Maynard Keynes a Cambridge-i Egyetemnek adja az alkímiai iratokat Abraham Yahuda a Zsidó Nemzeti és Egyetemi Könyvtárnak (Jeruzsálem) adja a teológiai írások egy részét Abraham Yahuda a Zsidó Nemzeti és Egyetemi Könyvtárnak (Jeruzsálem) adja a teológiai írások egy részét

12 III.1. Newton kora 1642-1649 1642 – polgárháború a király és a parlament között 1642 – polgárháború a király és a parlament között 1646 – I. Károly megadja magát a skótoknak, az első polgárháború vége 1646 – I. Károly megadja magát a skótoknak, az első polgárháború vége 1648 – presbiteriánus képviselőket (140) távolítanak el a parlamentből 1648 – presbiteriánus képviselőket (140) távolítanak el a parlamentből 1649 – I. Károlyt lefejezik; a köztársaság 1649 – I. Károlyt lefejezik; a köztársaság

13 III.1. Newton kora 1651-61 1651 – a skótok megtámadják Angliát, de vereséget szenvednek; Hobbes: Leviathan 1651 – a skótok megtámadják Angliát, de vereséget szenvednek; Hobbes: Leviathan 1652-4 – az első angol-holland háború 1652-4 – az első angol-holland háború 1653- – Cromwell diktatúrája 1653- – Cromwell diktatúrája 1658 – Cromwell halála 1658 – Cromwell halála 1660 – II. Károly király 1660 – II. Károly király 1661 – Boyle: The Sceptical Chemist 1661 – Boyle: The Sceptical Chemist

14 III.2. Newton kora 1661-65 1662 – a Royal Society megalapítása 1662 – a Royal Society megalapítása 1665 – pestisjárvány (London 460.000 lakosából 75.000 hal bele); Hooke: Micrographia 1665 – pestisjárvány (London 460.000 lakosából 75.000 hal bele); Hooke: Micrographia 1665-7 – a második angol-holland háború 1665-7 – a második angol-holland háború 1666 – a nagy londoni tűzvész 1666 – a nagy londoni tűzvész 1667 – Milton: Elveszett paradicsom 1667 – Milton: Elveszett paradicsom

15 III.3. Newton kora 1666-85 1672-4 – a harmadik angol-holland háború 1672-4 – a harmadik angol-holland háború 1673 – intézkedések a katolikusok és a protestáns másként gondolkodók ellen 1673 – intézkedések a katolikusok és a protestáns másként gondolkodók ellen 1675 – a Greenwich-i Obszervatórium 1675 – a Greenwich-i Obszervatórium 1679 – a Habeas Corpus törvény; Papin 1679 – a Habeas Corpus törvény; Papin 1680 körül – Barbon létrehozza a tűzkár elleni biztosítást 1680 körül – Barbon létrehozza a tűzkár elleni biztosítást 1685 – II. Károly halála; II. Jakab király; sikertelen lázadás DNy-Angliában 1685 – II. Károly halála; II. Jakab király; sikertelen lázadás DNy-Angliában

16 III.4. Newton kora 1687- 1702 1687 – Newton: Principia Mathematica 1687 – Newton: Principia Mathematica 1688 – a dicsőséges forradalom; Vilmos és Mária 1688 – a dicsőséges forradalom; Vilmos és Mária 1689 – türelmi rendelet 1689 – türelmi rendelet 1694 – Mária halála; a Bank of England alapítása 1694 – Mária halála; a Bank of England alapítása 1698 – Savery első eladott gőzgépe 1698 – Savery első eladott gőzgépe 1701 – Jetro Tull sorvetőgépe 1701 – Jetro Tull sorvetőgépe 1702 – Vilmos meghal; Anna királynő 1702 – Vilmos meghal; Anna királynő

17 III.5. Newton kora 1704-15 1704-9 – csatanyerések a franciák ellen; Gibraltár elfoglalása; Newton: Optika 1704-9 – csatanyerések a franciák ellen; Gibraltár elfoglalása; Newton: Optika 1707 – Anglia és Skócia egyesülése 1707 – Anglia és Skócia egyesülése 1708-9 – Abraham Darby kokszot használ vasolvasztáshoz 1708-9 – Abraham Darby kokszot használ vasolvasztáshoz

18 III. 6. Newton kora 1719- 1712 – Newcomen gőzgépe 1712 – Newcomen gőzgépe 1714 – Anna halála; I. György király 1714 – Anna halála; I. György király 1715 – az első jakobita felkelés 1715 – az első jakobita felkelés 1719 – Defoe: Robinson Crusoe 1719 – Defoe: Robinson Crusoe 1723 – Wren halála 1723 – Wren halála 1726 – Swift: Gulliver utazásai 1726 – Swift: Gulliver utazásai 1727 – I. György halála; II. György király; Newton halála 1727 – I. György halála; II. György király; Newton halála 1733 – John Kay feltalálja a repülő vetélőt 1733 – John Kay feltalálja a repülő vetélőt

19 IV.1.a. Vallási mozgalmak 1. Az anglikán egyház Az anglikán egyház 1534 – szakítás Rómával (VIII. Henrik) 1534 – szakítás Rómával (VIII. Henrik) az anglikán egyház feje Anglia uralkodója az anglikán egyház feje Anglia uralkodója a kolostorok visszaszorítása a kolostorok visszaszorítása protestáns reformok (VI. Edward) protestáns reformok (VI. Edward) 1553 – rekatolicizálási kísérlet (Mária) 1553 – rekatolicizálási kísérlet (Mária) 1558 – a függetlenség visszaállítása (I. Erzsébet) 1558 – a függetlenség visszaállítása (I. Erzsébet) A puritán mozgalom A puritán mozgalom 1642-51 – polgárháborúk 1642-51 – polgárháborúk 1649-60 – a köztársaság 1649-60 – a köztársaság

20 IV.1.b. Vallási mozgalmak 2. A presbiteriánus mozgalom A presbiteriánus mozgalom 1640- – befolyásuk csúcspontja 1640- – befolyásuk csúcspontja 1648 – vereséget szenvednek Cromwelltől 1648 – vereséget szenvednek Cromwelltől 1658 – a párt újjáalakul, de hatalmát sosem nyeri vissza 1658 – a párt újjáalakul, de hatalmát sosem nyeri vissza A kongregacionalisták (függetlenek) A kongregacionalisták (függetlenek) befolyásuk csúcspontja a köztársaság idején (Cromwell) befolyásuk csúcspontja a köztársaság idején (Cromwell)

21 IV.2. A puritán erkölcs Isten dicsőségének hirdetése Isten dicsőségének hirdetése A közjó szolgálata A közjó szolgálata Rendszeres, módszeres, szorgalmas munka Rendszeres, módszeres, szorgalmas munka A tétlenség kerülése (bűnös gondolatok stb. ellen) A tétlenség kerülése (bűnös gondolatok stb. ellen)

22 IV.3. A tudósok és a puritán erkölcs F. Bacon: a tudományos tevékenység célja „a Teremtő dicsősége és az emberi sors könnyítése”. F. Bacon: a tudományos tevékenység célja „a Teremtő dicsősége és az emberi sors könnyítése”. Boyle: a tudomány „a Természetet Isten nagyobb dicsőségére és az Emberiség Javára tanulmányozza”. Boyle: a tudomány „a Természetet Isten nagyobb dicsőségére és az Emberiség Javára tanulmányozza”. Ray: „ha a természet az Ő hatalmának kinyilvánítása, akkor a természetben semmi sem lehet túl alantas a tanulmányozáshoz”. Ray: „ha a természet az Ő hatalmának kinyilvánítása, akkor a természetben semmi sem lehet túl alantas a tanulmányozáshoz”.

23 V.1. Newton teológiai nézetei 1656- – Dániel könyve (a próféciák), Jelenések könyve 1656- – Dániel könyve (a próféciák), Jelenések könyve 1662- – Istennel és Krisztussal kapcsolatos nézetei 1662- – Istennel és Krisztussal kapcsolatos nézetei A kereszténység Jézus eredeti tanításaiból származik A kereszténység Jézus eredeti tanításaiból származik a Szentháromság tagadása a Szentháromság tagadása 1675 – II. Károly felmenti a papi szentség felvétele alól 1675 – II. Károly felmenti a papi szentség felvétele alól

24 V.2.a. A Szentháromság A Szentháromság-tan A Szentháromság-tan „Tehát hárman tanúskodnak: a mennyben: az Atya, az Ige és a Szentlélek; és ez a három egy. És hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földön a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy.” (János 1. levele 5:7-8) „Tehát hárman tanúskodnak: a mennyben: az Atya, az Ige és a Szentlélek; és ez a három egy. És hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földön a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy.” (János 1. levele 5:7-8) A Fiú maradéktalanul emberi és maradéktalanul isteni egy személyben, egylényegű (homoúsziosz) az Atyával. Egy Isten: Atya, Fiú, Szentlélek. A Fiú maradéktalanul emberi és maradéktalanul isteni egy személyben, egylényegű (homoúsziosz) az Atyával. Egy Isten: Atya, Fiú, Szentlélek.

25 V.2.b. Az arianizmus 318, Alexandria – Areiosz (Arius) 318, Alexandria – Areiosz (Arius) Órigenész (185-254) – Isten fia (a Logosz) Isten és a világ között foglal helyett Órigenész (185-254) – Isten fia (a Logosz) Isten és a világ között foglal helyett A Fiú az Atya (habár isteni) teremtménye, nem egylényegű vele (homoiúsziosz) A Fiú az Atya (habár isteni) teremtménye, nem egylényegű vele (homoiúsziosz) Mária nem istenanya Mária nem istenanya Krisztus nem megváltó (és tulajdonképpen nincs is emberi lelke, mert ő a Logosz) Krisztus nem megváltó (és tulajdonképpen nincs is emberi lelke, mert ő a Logosz) 325 – nikaiai (niceai) zsinat; utána Areioszt kiközösítik, száműzik 325 – nikaiai (niceai) zsinat; utána Areioszt kiközösítik, száműzik Szent Atanáz (kb. 295-373) kemény fellépése Alexandriában Szent Atanáz (kb. 295-373) kemény fellépése Alexandriában 381 – konstantinápolyi zsinat 381 – konstantinápolyi zsinat

26 V.3.a. Newton Istene 1. Isten az örök és végtelen, abszolút tökéletes, mindenható és mindentudó, élő és hatalmas Úr(alkodó); a Teremtő Isten az örök és végtelen, abszolút tökéletes, mindenható és mindentudó, élő és hatalmas Úr(alkodó); a Teremtő mindig és mindenütt jelen van (a testekben is, és kitölti az űrt) → gravitáció mindig és mindenütt jelen van (a testekben is, és kitölti az űrt) → gravitáció „Az Atya mozdulatlan, mivel a természet örök szükségszerűségéből semmilyen helyen nem lehet kevésbé vagy jobban, mint ahogy van: minden más dolog helyről helyre mozoghat.” → abszolút tér „Az Atya mozdulatlan, mivel a természet örök szükségszerűségéből semmilyen helyen nem lehet kevésbé vagy jobban, mint ahogy van: minden más dolog helyről helyre mozoghat.” → abszolút tér

27 V.3.b. Newton Istene 2. Isten hozta létre a világegyetem törvényeit Isten hozta létre a világegyetem törvényeit A Szentháromság-tan a Biblia meghamisítása, istenkáromlás és bálványimádás A Szentháromság-tan a Biblia meghamisítása, istenkáromlás és bálványimádás

28 VI.1. „Némely filozófiai kérdések” 1. Egyetemi olvasmányai: Arisztotelész (Organon, Nikomakhoszi etika, Fizika?), Descartes (latin válogatás), Galilei (másodkézből), Charleton (Physiologia Epicuro-Gassendo-Charltoniana), More (The Immortality of the Soul), Boyle Egyetemi olvasmányai: Arisztotelész (Organon, Nikomakhoszi etika, Fizika?), Descartes (latin válogatás), Galilei (másodkézből), Charleton (Physiologia Epicuro-Gassendo-Charltoniana), More (The Immortality of the Soul), Boyle Questiones quædam philosophicæ Questiones quædam philosophicæ az anyag oszthatóságáról az anyag oszthatóságáról az atomokról az atomokról

29 VI.2. „Némely filozófiai kérdések” 2. reális tulajdonságok reális tulajdonságok Galilei: határ, alak, nagyság, tér- és időbeli hely, mozgásállapot, érintkezés, szám (de nem a szín, íz, szag stb.) – matematikailag kezelhető Galilei: határ, alak, nagyság, tér- és időbeli hely, mozgásállapot, érintkezés, szám (de nem a szín, íz, szag stb.) – matematikailag kezelhető Descartes: alak (vagy inkább kiterjedés), méret, mozgás (de nem a szín, súly, keménység stb.) – a változatlan tulajdonságok Descartes: alak (vagy inkább kiterjedés), méret, mozgás (de nem a szín, súly, keménység stb.) – a változatlan tulajdonságok Boyle: mozgásállapot, terjedelem, alak, helyzet, állag – tapasztalati kérdés Boyle: mozgásállapot, terjedelem, alak, helyzet, állag – tapasztalati kérdés Locke: szilárdság, kiterjedés, alak, mozgásállapot, szám – a (nem megfigyelhető) atomok tulajdonságai = a megfigyelhető testeknek a változások (különösen osztás) során megmaradó tulajdonságai Locke: szilárdság, kiterjedés, alak, mozgásállapot, szám – a (nem megfigyelhető) atomok tulajdonságai = a megfigyelhető testeknek a változások (különösen osztás) során megmaradó tulajdonságai

30 VI.3. „Némely filozófiai kérdések” 3. Newton: kiterjedés, keménység, áthatolhatatlanság, mozgás, tehetetlenség – „A testek azon tulajdonságai, amelyek nem mutatnak fokozati növekedést [intension] vagy csökkenést [remission], és amelyek a tapasztalataink körébe eső minden dologhoz hozzátartozni látszanak, mindennemű test univerzális tulajdonságainak tekintendők. Minthogy ugyanis a testek tulajdonságait csakis a tapasztalatból ismerjük, mindazt univerzálisnak kell tartanunk, ami általánosan tapasztalható; és ami nem csökkenhet, az nem is tűnhet el teljesen. Természetesen nem mondhatunk le a tapasztalati evidenciákról álmok vagy hiú ábrándok kedvéért; és nem adhatjuk fel a Természet analógiáját, mert a Természet mindig egyszerű és összhangban van magával.” Newton: kiterjedés, keménység, áthatolhatatlanság, mozgás, tehetetlenség – „A testek azon tulajdonságai, amelyek nem mutatnak fokozati növekedést [intension] vagy csökkenést [remission], és amelyek a tapasztalataink körébe eső minden dologhoz hozzátartozni látszanak, mindennemű test univerzális tulajdonságainak tekintendők. Minthogy ugyanis a testek tulajdonságait csakis a tapasztalatból ismerjük, mindazt univerzálisnak kell tartanunk, ami általánosan tapasztalható; és ami nem csökkenhet, az nem is tűnhet el teljesen. Természetesen nem mondhatunk le a tapasztalati evidenciákról álmok vagy hiú ábrándok kedvéért; és nem adhatjuk fel a Természet analógiáját, mert a Természet mindig egyszerű és összhangban van magával.”

31 VI.4. „Némely filozófiai kérdések” 4. vákuum vákuum mennyiség, hely mennyiség, hely idő és örökkévalóság idő és örökkévalóság mozgás, égi anyag és pályák, Nap, csillagok, bolygók, üstökösök mozgás, égi anyag és pályák, Nap, csillagok, bolygók, üstökösök gravitáció és levitáció gravitáció és levitáció kényszermozgás kényszermozgás mágneses és elektromos vonzás mágneses és elektromos vonzás növények, ásványok növények, ásványok

32 VI.5. „Némely filozófiai kérdések” 5. érzékelés, fény, látás, színek, hangok érzékelés, fény, látás, színek, hangok emlékezés, képzelet, fantázia emlékezés, képzelet, fantázia a tenger áramlása és visszaáramlása a tenger áramlása és visszaáramlása a teremtés, a lélek a teremtés, a lélek alvás és álom alvás és álom