Hagyományos szemléltető eszközök

Az előadások a következő témára: "Hagyományos szemléltető eszközök"— Előadás másolata:

1 Hagyományos szemléltető eszközök
A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

2 Taneszköz információhordozó, médium, oktatási (segéd)eszköz,
szemléltetőeszköz, tanítási eszköz, tanszer, Az oktatás folyamatában felhasználható, Az oktatás céljainak elérését segítő tárgy A taneszköz, információhordozó, médium, oktatási eszköz, oktatási médium, oktatási segédeszköz, szemléltetőeszköz, tanítási eszköz, tanszer, tanulási forrás: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy, a pedagógiai munka fontos része. A taneszköz megfelelő kiválasztása segíti a tanulói munkát, a kész információhordozó a tanári magyarázatot szemlélteti, továbbá a hatékony tanítás, az eredményes tanulás elengedhetetlen kelléke. Az iskolai tanítás-tanulás a tanteremben, az előadóteremben, a tornateremben, stb. folyik, s az akusztika, a megvilágítás, a bútorok, a technikai felszereltség, a taneszközökkel való ellátottság befolyásolják a munkát.

3 Taneszközök Számos taneszköz létezik
Didaktikailag eltérő hatékonyságúak Használatához ismerni kell azok működését Melyiket? Mikor? Hol? Nem mindegy, hogy az egyes didaktikai feladat megvalósításához melyik a legalkalmasabb, a legjobb eredményt szolgáltató eszköz. Persze az eszköz önmagában még nem hatékony, a pedagógus szakértelme fontos tényező. Az eszközök helyes használatához ismerni kell azok működését. Továbbá választ kell kapni a Melyiket? Mikor? Hogyan alkalmazzam? kérdésekre.

4 A tanítás-tanulás folyamata
1. 2. 3. A taneszköz oktatástechnológiai alkalmazásakor - akárcsak a tanár a direkt tanítás folyamán – mindig valamilyen információt közvetít, hogy a tanuló elérje a tananyag-feldolgozás során kitűzött célokat. A tanítás információ-átadás, a tanulás információ-felvétel, a folyamat maga, kommunikáció. Legáltalánosabban a kommunikációt úgy határozhatjuk meg, mint információk átvitelét egy feladótól (forrás, maga a világ) a címzettig (diák). Bármely kommunikációnak négy fontos eleme van a feladó (KITŐL-MITŐL), aki kódolja az üzenetet (MIT), amit egy csatornán, közegen (HOGYAN) keresztül eljuttat a vevőhöz (KINEK), aki dekódolja az üzenetet. Majd sokszor - ez a tanítás folyamatában szinte elengedhetetlen – a vevő visszajelzést ad (visszacsatolás), válaszol, kérdez - nem feltétlenül verbálisan. A kommunikációt ezek tulajdonságai, maga a helyzet, körülmények – a valóság – erősen befolyásolják. A tanóra információs közeg, a taneszközök pedig információhordozók, melyek eszközei a cél elérésének. A taneszközök olyan információhordozók, melyek különféle jelrendszerekre leképezik a megismerés tárgyát, a világot. A tanulás folyamatában kell visszafejteni ezeket az információkat. A tanulás folyamata speciális közegben megy végbe, beleértjük mindazon tényezők összességét, melyek között a tanulás folyamata létrejön. Szűkebb értelemben ez maga a tanulás-tanítás helye, a tanterem, továbbá ide tartoznak a tanulás tárgyi feltételei is, a tanulás környezete. Az információ leképezése többféle eszközre történhet. Az információ forrása lehet a tanár (nyelvi – írott, vagy beszélt - , metanyelvi),egy taneszköz (technikai információ forrás) avagy implicit módon maga a megismerni kívánt világ. Az oktatástechnológia taneszközei a technikai információforrások közé tartoznak. Előállításuk valamiféle technikai eszközzel (nyomdagép, kép, -hang,- kép-hang felvevő berendezés stb.), meghatározott technológiával történik. Az információ rögzítésére és közvetítésére vagy külön-külön berendezés szolgál, vagy a felvételre alkalmazott eszközzel lehetséges a közvetítés is, gyakran azonban egy közbülső berendezéssel át kell alakítani a felvett anyagot. Az eszközök működésének, használatának megértése nélkülözhetetlen, mind azok kiválasztásához, mind pedig saját taneszközök készítéséhez. A tanóra információs közeg, a taneszközök pedig információhordozók, melyek eszközei a cél elérésének.

5 Taneszközök csoportosítása
Generatív csoportosítás, megjelenésük ideje szerint Érzékszeri felosztás Információ hordozó szerinti csoportosítás Magyar Kerettantervi felosztás Teljes felosztás Az oktatástechnológiai eszközök, taneszközök osztályozása különböző kritériumok szerint lehetséges, például az egyes érzékszervek információ-felvevő kapacitása, műszaki vagy didaktikai szempontból, felhasználási módjuk, generációk szerint, valamint a kommunikációs lehetőségeik szerint. A taneszközök a tanítási-tanulási folyamatban változatos funkciókat láthatnak el: motiválás, ismeretnyújtás, szemléltetés, rendszerezés, gyakorlás, ismétlés, rögzítés, ellenőrzés, a tanulás irányítása. A taneszköz használat a pedagógus oktató-nevelő munkáját segítheti, kiegészítheti, fokozhatja, szimulálhatja, helyettesítheti, új dimenzióba helyezi. A taneszközök a tanulót aktivizálják, motiválják, tevékenységét segítik. Szűcs Pál egyik vizsgálatában azt tapasztalta, hogy hosszú időn keresztül intenzíven alkalmazott audiovizuális taneszközök a tanulók teljesítményének növekedését nem, de a megtanult ismeretek hosszú távú megőrzését jelentősen segítette.

6 I. generáció Wilbur Schramm a tanítási eszközök négy nemzedékét különböztette meg. Az első nemzedék: Ezek az eszközök egyidősek az oktatással, bemutatásuk nem igényel semmi segédeszközt. térképek, képek, falitáblák, kréta, tárgyak, makettek, grafikák, kéziratok, modellek.

7 II. generáció A második nemzedék: az ide tartozó eszközök előállítása, sokszorosítása már gépekkel történik, de a rajtuk megjelenő információk közvetítéséhez egyéb eszközre nincs szükség. A nyomtatás megjelenésével kerültek be az oktatásba, lehetővé téve az írástudatlanság felszámolását. tankönyvek, nyomdai termékek

8 A harmadik nemzedék: A XIX: és a XX
A harmadik nemzedék: A XIX: és a XX. században fejlődésnek indult a technika. A vetítés-, a hang- és a híradástechnika fejlődésének eredményeinek hatására jelentek meg az oktatásban. fényképek, diapozitívok, írásvetítő, filmek, televízió, videó, hangfelvételek, magnó, rádió

9 IV. generáció A negyedik nemzedék: Azokat a taneszközöket soroljuk ide, amelyek már a tanulás irányítását is képesek ellátni. Az oktatás az ember és a gép között történik. Ezek a berendezések interaktív kapcsolatra is képesek. A negyedig generációs eszközök pedagógiai minőségükben különböznek az előző nemzedékektől. Nyelvi laboratóriumok, számítógépek, programozott tanulás, multimédia, CD, Internet

10 Érzékszervi hatás alapján
Vizuális eszközök. falikép. táblázatok, diakép, írásvetítő Szöveges (írásos) taneszközök: tankönyvek, jegyzetek Auditív eszközök: hanglemez, magnószalag Audiovizuális eszközök: filmek, hangosított dia, számítógépes programok Taktilis eszközök (tapintásos eszközök): modellek, makettek Komplex eszközök: szimulátorok A taneszközöket más szempontból is osztályozhatjuk. A taneszközök bizonyos érzékszervi csatornákra is hatnak. A szenzoros hatás szerinti megközelítésben kettős alapot veszünk figyelembe, azt, hogy melyik érzékszervre, és egyidejűleg hány érzékszervre képesek hatni. Auditív eszközök: hanglemez, magnószalag Vizuális eszközök. falikép. táblázatok, diakép, írásvetítő Szöveges (írásos) taneszközök: tankönyvek, jegyzetek Audiovizuális eszközök: filmek, hangosított dia, számítógépes programok Taktilis eszközök (tapintásos eszközök): modellek, makettek Komplex eszközök: szimulátorok

11 A fenti diagramból látszik, hogy a mindennapi életben az információk több, mint 80%-át látás útján szerezzük, ezen kívül még a hallásunkon keresztül tudunk meg ismeretet a külvilágból nagyobb mértékben. Ezek javításában még sokat segítenek az audiovizuális eszközök.

12 Az információ megőrzése
3 órával később 3 nappal később Audio/vizuális 85% 68% Csak vizuális 72% 20% Csak audio 70% 10% Azaz hosszútávon az audiovizuális (A/V) eszközök a leghatékonyabbak, a felejtés mértéke itt a legalacsonyabb, míg a többi eszköz esetén ez nagyon magas. Milyen további előnyökkel rendelkeznek az A/V eszközök? Felgyorsítják a megismerést azzal, hogy: felkeltik és fenntartják a tanulók figyelmét motiválló hatásúak a figyelmet a lényegre irányítják kiemelnek rendszereznek alátámasztnak

13 Képezhetjük a taneszközök ún
Képezhetjük a taneszközök ún. teljes felosztását is, melyben az összes taneszköz megtalálható, a technikai fejlődésnek köszönhetően az esetleges új taneszközök is elhelyezhetők a struktúrában.

14 Hagyományos taneszközök
Szöveges (írásos, nyomtatott): tankönyvek, jegyzetek, stb. Háromdimenziós és egyéb nyomtatott: makettek, modellek, kísérleti eszközök, faliképek, képek, ábrák, fotók A hagyományos taneszközök közé soroljuk az 1. és a 2. nemzedékbe tartozó taneszközöket, illetve a teljes taneszköz felosztás szerint a háromdimenziós és a nyomtatott taneszközöket. Felosztásuk: Szöveges (írásos, nyomtatott) taneszközök: tankönyvek, segédkönyvek, jegyzetek, stb. Háromdimenziós és egyéb nyomtatott taneszközök: azaz az első generációs vizuális eszközök (pl.: faliképek, poszterek, tablók, képek, ábrák, fotók), szemléltető és demonstrációs eszközök, tanulókísérleti és munkaeszközök

15 Szöveges taneszközök Tankönyvek fajtái: Tankönyvsorozat Tankönyvcsalád
Modul tankönyvek Elektronikus tankönyvek Tanári, tanulói tankönyvek Tartós könyv Korosztályos tankönyvek Noha nem a legrégebbi, de évszázadok óta a leggyakrabban használt taneszközök a szöveges (írásos) taneszközök. Használatuk elengedhetetlen az oktatásban, kiegészítik, segítik azt. Némely szöveges taneszközök önálló tanulásra is alkalmasak. Tankönyvek A legnagyobb jelentőségű nyomtatott taneszköz a tankönyv, mely az oktatáshoz/tanításhoz, tanuláshoz, önképzéshez szervesen kapcsolódik. Elsősorban a tanulók számára készül, fejlettségi szintjüknek megfelelő kommunikációval rendelkezik, a tantárgyak tananyagaiban, a tantervekben meghatározott ismeretanyagot közvetíti, fejleszti a képességeket és a készségeket, nevelési feladatot is ellát. Ugyanakkor a pedagógusok számára is fontos segédeszköz. Hosszabb időre szóló - általában egy tanévre - tantervi anyagot tartalmaz. Egy-egy tantárgy tankönyve tankönyvcsaládból is állhat, gyakori az audiovizuális vagy elektronikus ismerethordozóval ellátott tankönyv. A hagyományos tankönyv napjainkra sokat változott, de a legtöbb tankönyv ma is nyomtatott, azonban a hagyományostól eltérő formában például cserélhető lapokon, audiovizuális eszközökkel kiegészítve (kazetta, film) vagy internetes formában is megjelenhet. Fontos követelmény, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen, ezzel is biztosítva az esélyegyenlőséget. Jogi értelemben a könyv szerzői jogi védelem alá esik. A tankönyvek fajtái: Tankönyvsorozat: egy-egy iskolatípus, tantárgy tananyagát tartalmazza több évre. Gyakran a szerzők is ugyanazok. A tankönyvek egymáshoz illeszkednek, tartalmi és formai szempontból is egységesek. A tankönyvsorozatok lehetővé teszik a tananyag fokozatosan bővülő ismeretközlését. Megszokott jeleket használnak, így teszik könnyebbé a következő években a tananyag megértését. A tankönyveket kiegészíthetik munkafüzetek, feladatlapok. A tankönyvsorozat tagjai önállóan is használhatók egy-egy évfolyamra. Tankönyvcsalád: több, egymással szorosan összetartozó tagból áll, s tagjai között feladatmegosztás van. Maga az alaptankönyv, magtankönyv (a tankönyvcsalád "feje") elsősorban a megtanulandó ismeretanyag rögzítésére, közlésére, magyarázatára vállalkozik. Hozzá csatlakoznak az olyan forrás-jellegű kiadványok, mint például az irodalmi szöveggyűjtemény, a matematika, fizikai példatár, idegen nyelvi szótár, a földrajzi és történelmi atlasz, továbbá a tananyag feldolgozásához, begyakorlásához, a készség- és képességfejlesztéshez szükséges, illetve visszacsatolásához használható munkafüzet, feladatlap, forrás-szemelvény gyűjtemény, példatár. Tankönyv-modulok, modul tankönyvek: A tananyagot kisebb részekre bontják, amelyek választható részeket is tartalmaznak. A tankönyvcsaládhoz hasonlóan egy tankönyv körül csoportosulnak a modulok. Nem szükséges valamennyi modult használni, hanem csak a szükségeset. Választani lehet az eltérő tartalmú modulok közül. Esetenként nehézségi fok szerint is csoportosítják a tananyagot. Elektronikus tankönyvek: a tananyag közvetítését elektronikus információhordozók közvetítik A tankönyvek tartalma számítógépes floppylemezen, interneten,videofilmen CD-ROM –on jelenik meg. Hazánkban a tankönyvjóváhagyás új szabályzata ezeket tankönyvvé nyilvánítja. Tanári, tanulói tankönyvek: Gyakran az oktató tanárnak külön, a tanulói könyvhöz kapcsolódó könyve van, melyben didaktikai tanácsok, tanári kérdések, magyarázatok, a tanulói könyvben szereplő feladatok megoldásai is szerepelhetnek. Tartós tankönyv: alkalmas arra, hogy több tanuló, több éven keresztül használja. Elsősorban takarékossági okokból került elő ez a fogalom. A tartósság a tartalomra és a könyv külső formájára is vonatkozik. A tartós tankönyv feltétele a tartós tanmenet, valamint az a tény, hogy a tankönyvkiadók ne adják ki minden évben némi tartalmi változtatással a tankönyveket, kényszerítve a tanulót, tanárokat, az iskolai könyvtárat arra, hogy minden évben megvegyék a tankönyvet. A tartós tankönyvek nagy példányszámban állnak egész évben a könyvtárakban a tanulók rendelkezésére. A formai tartósság kritériuma a kemény fedél, a jó könyvfűzés. Az oktatási célok és lehetőségek továbbá az iskolatípusok eltérése miatt jellegzetes tankönyvek alakultak ki: Alsó tagozatos tankönyvek: Nagyobb betűmérettel rendelkeznek, színes képekkel, egyszerűen megfogalmazott olvasmányokkal. Külsőre is felkelti a tanulók érdeklődését. Felső tagozatos tankönyvek: A külsőre kevésbé szembe tűnők. Több önálló munkát igényelnek, a lényeget különféle módon emelik ki. A megértést szolgálják a tananyag után következő rövidebb, hosszabb magyarázatok. Kérdések, feladatok segítik a szövegértést, az ismétlést szolgálják a témakört követő összefoglaló feladatok. A gyakorlatok egymásra épülnek. Középiskolai tankönyvek: Információs gazdagsága, magasabb szintű, elvontabb tárgyalásmódja, "tudományosabb", szakszerűbb jellege a szembetűnő, de nagy különbség észlelhető az ún. közismereti és a szakképzési tankönyvek között. Felsőoktatási tankönyvek: A magasabb és bonyolultabb szint, tudományos jelleg mellett - jellemzők az alternatív megoldások, a hipotézisek gyarapodása, a formai elemek teljes alárendelése a tartalmi követelményeknek. Felnőttek (esti, levelező tagozatos, újabban tanfolyami) tankönyvei: Jellegzetességei közé sorolják többek között a feldolgozás tanmenetének (tantervi hátterének, követelményrendszerének stb.) közlését, a tananyag gyakorlatias megközelítését, a gyakorlati alkalmazás kiemelését, az egyszerűbb megfogalmazást, a formai tekintetben is kiemelt közlemények, összefoglalások nagyobb mennyiségét. Középiskolákban a felnőttoktatás a nappali tagozat tankönyveit használja. A szakemberek szerint ajánlatos lenne a felnőttoktatás számára egy sajátos tankönyvcsalád.

16 Segédkönyvek Munkafüzetek Példatárak, feladatgyűjtemények
Feladatlapok, tesztek Atlasz Szótárak, lexikonok Szöveggyűjtemények Albumok Ajánlott és kötelező olvasmányok Képlet- és táblázatgyűjtemény Kották és koreográfiák Tanári segédkönyvek AV és elektronkius segédanyagok A nyomtatott vagy elektronikus szakkönyvekhez tartozhat segédkönyv, vagy „szatellit”, kiegészítve azt. A segédkönyvek formára, tartalomra, módszerre, szerkezetre különfélék. Segédkönyvként szerepelnek a következők: Munkafüzetek: a tankönyvekhez kapcsolódó gyakorlati és elméleti feladatokkal szolgálják a készség- és képességfejlesztést. Példatárak, feladatgyűjtemények: Elsősorban a reáltárgyak (fizika, matematika, kémia) és a szakoktatás tankönyvei mellet használatosak, kiegészítve azt. A feladatok mellett megoldásokat és értékeléseket, mintapéldákat találhatunk. Feladatlapok, tesztek: A teljesítmények mérését, gyakorlást, önellenőrzést szolgálják. Kérdéseket, megoldandó feladatot, kísérletet tartalmaznak. Atlasz: Történelem és földrajz tanulásához készült, adatokat is tartalmaznak, amelyeket állandóan frissíteni kell, így gyakran CD melléklettel vagy hálózati eléréssel forgalmazzák. Igen fontos a színek és más jelek, jelzések következetes, pontos alkalmazása. Szótárak, lexikonok: Lehetnek egynyelvűek: pl: Magyar értelmező kéziszótár, Helyesírási szabályzat, Szinonimaszótár stb. általában a szókincset bővíti, illetve segíti a helyesírást vagy többnyelvűek: az idegen szavakat és magyar jelentésüket tartalmazzák. Szinte kivétel nélkül CD-ROM formátumban vagy elektronikus formátumban is hozzáférhetők, segítve a gyorsabb keresést. Szöveggyűjtemények és forrásszemelvények: Elsősorban az irodalom és történelem tanításához, a tankönyvek mellett használjuk, eredeti szövegeket tartalmaznak. A legfontosabb forrásmunkákat kell kiválasztani, és minimális adatokat közölni: a mű keletkezésének évszáma, a forrásmunka eredete. Természetesen ezek csak kiegészítik a tananyagot, és nem ez áll a tananyag középpontjában. Albumok: Ábrákat, jelenségeket, képgyűjteményeket tartalmaznak, kevés magyarázó szöveggel, elsősorban a biológia, rajz tantárgyhoz szükséges. Ajánlott és kötelező olvasmányok: Az irodalomtantárgyhoz kötődik legfőbbképpen. A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodik. Az olvasmányok teljes szövege tudja visszaadni a remekművek művészi eszközrendszerét. Az eredeti szövegből készített rövid kivonat nem helyettesíti azt. Képlet-és táblázatgyűjtemény: Reáltantárgyak segédeszköze, a szükséges képleteket, mintaszámításokat, eredményeit tartalmazzák. Esetenként számítógépes formában jelenik meg. Kották és koreográfiák: A készségfejlesztést, gyakorlást szolgálják, a zeneművészeti tárgyak - ének-zene, tánc - oktatásánál. Szakköri füzetek, egyéb tanulói kiadványok: A tehetségnevelést, érdeklődést szolgálják, a tantervi követelményeken túlmutatnak. Tanári segédkönyvek, kézikönyvek, módszertani ajánlások, tematikus tervek, óravázlatok Audiovizuális és elektronikus szatelitek: DVD, CD-ROM, hálózati tananyagok, adatbázisok. Hangkazetták, diafilm, videofilm, floppylemezek. Egyes segédkönyvek többféle tankönyv mellett is használhatók, nem kötődnek egy bizonyos tankönyvhöz. Önállóak, a tanuló otthoni könyvtárának fontos része kell legyen. Ilyenek: a szótárak, a függvénytáblázat, atlaszok, lexikonok, enciklopédiák, stb. Ha az iskolai könyvtár több példányt is beszerzett, jól kihasználható a csoportmunkában, a differenciált foglalkozásokon.

17 3D-s és egyéb nyomtatott taneszközök
3D demonstrációs és kísérleti eszközök: vizuális és taktilis információhordozók. Modell Makett Metszet Kísérleti eszköz Nyomtatott (nem szöveges), grafikus taneszközök: vizuális információhordozók Táblai rajz, szöveg Térkép Falikép Fénykép, Ábra, Rajz, Album Háromdimenziós és egyéb nyomtatott taneszközök Ezek az eszközök a szemléltetést és demonstrálást hivatottak elősegíteni. A csoport tovább osztható. 3D demonstrációs és kísérleti eszközök: vizuális és taktilis információhordozók. Nyomtatott (nem szöveges), grafikus taneszközök: vizuális információhordozók. 3D demonstrációs és kísérleti eszközök A valóságos, térbeli tárgyak, az emberi megismerést nagyban segítik, könnyítik, gyorsítják. Az oktatásban ezek segítségével közvetlenül szerezhetnek ismereteket a tanulók. Természetesen egy kirándulás, állatkerti, múzeumi látogatás is ezt a célt szolgálja, azonban elengedhetetlen, hogy a tanulók az iskolában is találkozzanak a reális világ tárgyaival. Ennek azonban korlátai vannak. Ha a valóságos eszköz: túl nagy, túl kicsi, drága, romlékony, veszélyes, működése, felépítése bonyolult. Ezért az oktatásban ezek helyett szemléltető eszközöket használunk. A térbeli tárgyak kategóriába az olyan háromdimenziós eszközök tartoznak, amelyeknek alakja, szerkezete, működési elve, információtartalma, működésének eredménye stb. képezi a tanítás tárgyát, vagy ezen tulajdonságok révén biztosítják a gyakorlati életből származó információkat a tananyaghoz. Alkalmazásuk minden korosztály tanításában, tanulásában lényeges szerepet játszanak. A csoportba az alábbi taneszközök tartoznak: Modellek Makettek Metszetek Kísérleti eszközök

18 Modellek A modell információt adó rendszer, melynek célja az emberi megismerési folyamat elősegítése, újabb ismeretek szerzése. A modell az értelmi elsajátítást oly módon segíti, hogy az egyébként bonyolult, láthatatlan folyamatokat leegyszerűsíti, szemléltethető állapotba hozza. Az analízist megkönnyíti a modell háromdimenziós volta. Az ismeretek gyakorlása, rögzítése a modell, a makett tanulmányozása során hatékonyan valósulhat meg. A valóságos tárgyak méretarányosan lekicsinyített vagy felnagyított változatai. Bizonyos mértékig működő berendezések, a fontosabb tulajdonságokat meghatározott keretek között képesek bemutatni. Ebbe a csoportba tartoznak többek között a földgömbök, növény- és állat preparátumok, növény-, és kőzetgyűjtemények is.

19 Makettek Megjelenési formát szemléltető tárgyak. A valóságos tárgy kicsinyített, nagyított, stilizált formájú, a lényeges jegyeket kiemelő megjelenése. Az alaki tulajdonságokat és azok egymáshoz viszonyait szemléltetik. A maketteket általában akkor használjuk, ha az eredeti tárgy vagy alakzat nem mutatható be, vagy bonyolultsága miatt nem érdemes bemutatni. Egyszerűbb maketteket készíthetünk a tanórán vagy szakkör keretében is.

20 Metszetek Valóságos tárgyak, alakzatok, képződmények megfelelő síkokkal való elmetszése során keletkezik. Szinte nélkülözhetetlen tanítási segédeszköz számos biológiai, földrajzi, fizikai stb. témakör feldolgozása során. Egy adott tárgy belső szerkezetének bemutatását, elemzését segíti.

21 Kísérleti eszközök Azokat a tanításhoz kapcsolódó technikai eszközöket soroljuk ide, amelyek egy témakör elsajátításához kapcsolódó tényanyag tudományos feltárásához szükségesek. A mérőeszközök a kísérleti eszközök egyik fajtája, olyan egyszerű eszköz vagy bonyolultabb felépítésű műszer, amelynek segítségével valamely tulajdonság mennyiségileg jellemezhető. Típusai: Demonstrációs célú kísérleti eszközök: A frontális osztálymunkát egészítik ki. Alkalmazásának célja, hogy a tanulók maguk is legyenek részesei a demonstrált jelenség látványának. Alkalmazásakor biztosítani kell a zökkenőmentes bemutatást, figyelembe véve a balesetvédelmi szabályokat. Kiscsoportos és egyéni ismeretszerzést segítő kísérleti eszközök: Hatékony felhasználásuk egyik fontos kritériuma az, hogy a készülék működési elve és a velük végzett praktikus tevékenység a tanulók számára jól ismert legyen. Azaz először a kísérleti technika megismerése a cél, és ez követi a szóban forgó jelenség vizsgálata. Előnyös a hosszabb tanítási egységeket úgy szervezni, hogy lehetőleg azonos vagy hasonló berendezésekkel dolgozzanak a tanulók mindvégig.

22 Táblai rajz A frontális oktatásban nap, mint nap alkalmazott, alkalmazandó eszköz. Az információk vizuális közlését és a memóriában való gyors elraktározását segíti. A legegyszerűbb eszköz, amely a tanár szavait, mondatait grafikai, szöveges úton alátámasztja. Kezelése egyszerű, bármikor használható. Az adott tananyag feldolgozásához kapcsolódik és a tanítási folyamattal egy időben készül. A vázlat a tananyag lényegét tartalmazza logikailag rendezett módon. A rajzos illusztrációkkal, nyilakkal, alakzatokkal, szimbólumokkal kiegészített táblai vázlatok hatékonyabban segítik a megértést, a tömör, lényegre törő megfogalmazást. A vázlatolás, jegyzetelés gyakori használata arra serkenti a tanulókat, hogy ők is hasonló kép- vázlatokat készítsenek. Táblafajták: Hagyományos iskolatábla: fekete (újabban zöld), használatához fehér és színes kréták állnak rendelkezésre. A legelterjedtebb táblatípus, minden iskolában megtalálható. Tapadó tábla: posztó, nemez vagy egyéb textil anyaggal borított tábla, melyeken a szemléltetőanyag rögzíthető. Ezekre írni nem lehet, de az applikációs táblai eszközök ezeken használhatók a legjobban. White board: fényes, fehér felületű tábla. Az egészségre, érzékeny elektronikai eszközökre káros krétapor elkerülésére használják leginkább. Felületére speciális filctollal lehet írni. Több fajtája létezik. Vannak vízbázisú és ronggyal törölhető táblafilcek. Egyes táblák anyaga vas, így ezekre mágneses szemléltetőeszközöket is el lehet helyezni. Flipchart: általában külön állványon áll, a rá rögzített (feltűzött) papírra ír egy vastag filctollal a tanár. Előnye, hogy az elkészített vázlatok megmaradnak.

23 Faliképek Elterjedt, házilag is könnyen elkészíthető szemléltető eszközök. Egyszerűbb faliképeket a diákok is készíthetnek, dekoratív célzattal. Rendszerint egy-egy nagyobb tanítási egység lényeges momentumait tartalmazzák. Szemléltetésként rakhatjuk ki falra, táblára előadás közben. Fajtái: Egyszerű szemléltető képek: Egy témakörhöz kapcsolódva az aktuális tananyag feldolgozását segítik, vagy például a gyakorlati alkalmazását mutatják be. Összefoglaló-, összehasonlító faliképek, táblázatok: Nagy információtartalmú szemléltető képek. Több tanóra, vagy egy nagyobb tananyag lényeges elemeit előre meghatározott rendező elv szerint egymás mellé szerkesztve tartalmazzák. Poszterek: Olyan faliképek, amelyek egy tananyag teljes körű tematikus feldolgozását adják. Térképek: Számos tantárgy tanítása (történelem, földrajz stb.) során nélkülözhetetlen a falitérkép használata. Egyszerűbb faliképeket a diákok is készíthetnek, dekoratív célzattal. Ilyenkor a tanárnak kontrolláló szerepe van, a képek átnézésében, ellenőrzésében.

24 Képek, ábrák A tanítási anyaghoz aktuálisan kapcsolódó, kisméretű nyomtatott szemléltető anyagok. Tartalmi szempontból a legkülönfélébbek lehetnek: grafikonok, táblázatok, képzőművészeti alkotások. Frontális bemutatásuk episzkóppal történhet, ha a kép területe nem haladja meg a 20 cm-szer 20 cm-t. Ha ennél nagyobbak, a felmutatáshoz, körbeadáshoz kell folyamodni. Frontális használata nem szerencsés.

25 Applikációs készlet Papírból, fából, fémből, textíliából készült alakzatok, amelyek formájukkal, szerkezetükkel, színükkel valamilyen általánosításra alkalmas információt hordoznak. Különösen az alsófokú (óvoda, általános iskola alsó tagozata) tematikájához kapcsolódnak. Az applikációs ábrák bemutatásához applikációs táblára (vas alapú, vagy ún. tapadó táblára) vagy írásvetítőre van szükség.