Logika 3. Logikai műveletek Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék 2011. február 24.

Az előadások a következő témára: "Logika 3. Logikai műveletek Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék 2011. február 24."— Előadás másolata:

1 Logika 3. Logikai műveletek Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék 2011. február 24.

2 Igazságfüggvény Egy vagy több állításból (a bemeneti értékekből) képez összetett állítást oly módon, hogy az eredmény (a kimenet) igazságértékét a komponensek (a bemeneti értékek) igazságértékei egyértelműen meghatározzák – számuk elviekben végtelen – a logika nevesít közülük néhányat, pl. negáció, konjunkció, alternáció stb. ← logikai műveletek – ezek kombinációjával bármely logikai összefüggés leképezhető – ezek képezik a logikai mondatok logikai alkatrészeit (logikai szavak, logikai jelek vagy logikai konstansok) – ezek rendezik a mondat nem-logikai alkatrészeit logikai struktúrába

3 Negáció p pp 10 01 Természetes nyelvi megfelelői: ‘nem’, ‘nem igaz, hogy’ o Igazságfüggvényként az igazságértékeket fordítja meg o Egyargumentumú funktor o Monadikus logikai művelet = egyetlen logikai mondathoz kapcsolódik (a továbbiak diadikus műveletek lesznek) o Szimmetrikus: a kétszeres negáció az eredeti igazságértékeket adja vissza: p pp(  p) 101 010

4 Negáció – Mi az, ami nem igaz? Bernadett jegyzetel. Nem Bernadett jegyzetel. Bernadett nem jegyzetel. Nem igaz, hogy Bernadett jegyzetel. Márton szeretne sokat tanulni, és szeretne jó eredményekkel vizsgázni. (Nem igaz, hogy Márton szeretne sokat tanulni), és szeretne jó eredményekkel vizsgázni. = Nem igaz, hogy Márton sokat szeretne tanulni, viszont szeretne jó eredményekkel vizsgázni. Márton szeretne sokat tanulni, és (nem igaz, hogy szeretne jó eredményekkel vizsgázni). = Márton szeretne sokat tanulni, viszont nem igaz, hogy jó eredményekkel szeretne vizsgázni. Nem igaz, hogy (Márton szeretne sokat tanulni, és szeretne jó eredményekkel vizsgázni). = Nem igaz, hogy Márton egyszerre szeretne sokat tanulni és jó eredményekkel vizsgázni.

5 Konjunkció pqp & q 111 100 010 000 &10 110 000 o Természetes nyelvi megfelelője: ‘és’ o Kétargumentumú mondatfunktor: két mondatból állít elő egy újat (= diadikus logikai művelet) o Igazságfüggvényként az igazságértékeket kapcsolja össze o Kimenetének igazságértéke abban az esetben igaz, ha mindkét bemenete igaz; minden más esetben pedig hamis:  p &  q   (p & q) o Kommutatív: p & q  q & p o Asszociatív: (p & q) & r  (p & r) & q  p & (q & r)  p & q & r

6 ‘&’ versus ‘és’ Az ‘&’ és az ‘és’ megfeleltetése két esetben pontatlan: 1.A természetes nyelvben az ‘és’-nek a konjunkciótól eltérő jelentése is lehet: pl. az időben egymásra következés: Megebédeltünk és elmentünk kirándulni. Elmentünk kirándulni és megebédeltünk. Az időben egymásra következés nem kommutatív, nem érvényes a p & q  q & p ekvivalencia, nem feleltethető meg a konjunkcióval (mint logikai művelettel) 2.A természetes nyelvben a konjunkció más nyelvi eszközökkel, formákkal is kifejezhető: Ettünk is, ittunk is. Bár csodállak, ámde nem szeretlek.

7 Sheffer-funktor (negált konjunkció) pqp | q 110 101 011 001 |10 101 011 o Természetes nyelvi jelentése: összeférhetetlenség o definíciója: p | q   (p & q) o Kétargumentumú mondatfunktor: két mondatból állít elő egy újat (= diadikus logikai művelet) o Igazságfüggvényként az igazságértékeket kapcsolja össze o Kimenetének igazságértéke abban az esetben hamis, ha mindkét bemenete igaz; minden más esetben pedig igaz o pl. Katira és Péterre mondva: „Legfeljebb egyikük van otthon.”

8 Alternáció (megengedő diszjunkció) pqp V q 111 101 011 000 V10 111 010 o Természetes nyelvi megfelelője: ‘vagy’, ‘és/vagy’; latinul: ‘vel’ o Megengedő vagy, megengedő diszjunkció o Kétargumentumú mondatfunktor: két mondatból állít elő egy újat (= diadikus logikai művelet) o Igazságfüggvényként az igazságértékeket kapcsolja össze o Kimenetének igazságértéke abban az esetben hamis, ha mindkét bemenete hamis; minden más esetben pedig igaz

9 Alternáció Tulajdonságok: 1.  p   (p V q)  q   (p V q) 2.  p &  (p V q)   q  q &  (p V q)   p 3.Kommutatív: p V q  q V p 4.Asszociatív: (p V q) V r  (p V r) V q  p V (q V r)  p V q V r Bármely tagjának igazságából érvényesen következtethetünk az alternáció igazságára Egyik tagjának hamisságából – igaz alternáció esetén – szükségszerűen következik másik tagjának igazsága V10 111 010

10 A konjunkció és az alternáció egymás duálisai Két igazságfüggvény akkor duálisa egymásnak, ha az egyik igazságfeltételében az igaz szavakat hamis szavakkal fölcserélve a másik igazságfeltételeit kapjuk. Konjunkció: kimenetének igazságértéke abban az esetben igaz, ha mindkét bemenete igaz; minden más esetben pedig hamis Alternáció: kimenetének igazságértéke abban az esetben hamis, ha mindkét bemenete hamis; minden más esetben pedig igaz V10 111 010 &10 110 000

11 A konjunkció és az alternáció egymás duálisai p V q   (  p &  q) Esik az eső vagy süt a nap.  Nem igaz, hogy (nem esik az eső, és nem süt a Nap).  (p V q)   p &  q Nem igaz, hogy (esik az eső, vagy süt a Nap).  Sem az eső nem esik, sem a Nap nem süt.  p V  q   (p & q) Nem esik az eső, vagy nem süt a Nap.  Nem igaz, hogy (esik az eső és süt a Nap).  (  p V  q)  p & q Nem igaz, hogy (nem esik az eső, vagy nem süt a Nap).  Esik az eső és süt a Nap.

12 A konjunkció és az alternáció egymás duálisai  p V  q   (p & q) Nem esik az eső, vagy nem süt a Nap.  Nem igaz, hogy (esik az eső és süt a Nap). Bizonyítás (csak példaképpen!): pq pp qq  p V  q p & q  (p & q) 1100010 1001101 0110101 0011101

13 Sem—sem-funktor (negált alternáció) pqp║qp║q 110 100 010 001 ║ 10 100 001 o Természetes nyelvi jelentése: ‘sem… sem…’ o definíciója: p ║ q   (p V q)   p &  q o Kétargumentumú mondatfunktor: két mondatból állít elő egy újat (= diadikus logikai művelet) o Igazságfüggvényként az igazságértékeket kapcsolja össze o Kimenetének igazságértéke abban az esetben igaz, ha mindkét bemenete hamis; minden más esetben pedig hamis o pl.: Sem időm, sem energiám.

14 Kizárólagos vagylagosság (kizáró diszjunkció) pq pqpq 110 101 011 000  10 101 010 o Természetes nyelvi megfelelője: ‘vagy’; latinul: ‘aut’ o p  q  (p &  q) V (  p & q) o Kétargumentumú mondatfunktor: két mondatból állít elő egy újat (= diadikus logikai művelet) o Igazságfüggvényként az igazságértékeket kapcsolja össze o Kimenetének igazságértéke abban az esetben igaz, ha bemenetei eltérő igazságértékkel rendelkeznek

15 Vagy-típusok 1.Sheffer-funktor (negált konjunkció) VAGY az egyik, VAGY a másik, VAGY egyik sem 2.Alternáció (megengedő diszjunkció) VAGY az egyik, VAGY a másik, VAGY mindkettő 3.Kizárólagos vagylagosság (kizáró diszjunkció) VAGY az egyik, VAGY a másik

16 Kondicionális  10 110 011 esik az esővizes az utca esik az esőnem vizes az utca nem esik az esővizes az utca nem esik az esőnem vizes az utca o Természetes nyelvi megfelelője: ‘ha …, akkor …’ o p  q   (p &  q) o Kétargumentumú mondatfunktor: két mondatból állít elő egy újat (= diadikus logikai művelet) o Igazságfüggvényként az igazságértékeket kapcsolja össze o Kimenetének igazságértéke abban az esetben igaz, ha a feltételes állítás előtagja és utótagja is igaz

17 Kondicionális pqp  q 111 100 011 001 1. Nem kommutatív Ha ég a villany, akkor otthon vannak. Ha otthon vannak, akkor ég a villany. 2. p  q kontraponáltja:  q   p kontrapozíció törvénye:  (p  q)   (  q   p) Ha jó az idő, akkor süt a nap. Ha nem süt a nap, akkor nem jó az idő. 3. Nem asszociatív p: Esik az eső.  nem igaz q : Sáros a föld.  igaz r : Esernyő van nálam.  nem igaz (p  q)  r  nem igaz p  (q  r)  igaz

18 Kondicionális 4.Leválasztási szabály: modus ponens: ha igaz kondicionális előtagja igaz, akkor utótagjának is igaznak kell lennie modus tollens: ha igaz kondicionális utótagja hamis, akkor előtagjának is hamisnak kell lennie ha igaz: Ha ég a villany, otthon vannak. modus ponens: ég a villany  otthon vannak modus tollens: nincsenek otthon  nem ég a villany 5.Láncszabály (tranzitív tulajdonság):  (p  q) &  (q  r)   (p  r)  (Ha ég a villany, otthon vannak.) &  (Ha otthon vannak, vendégül látnak.)   (Ha ég a villany, vendégül látnak.)  10 110 011

19 Bikondicionális pqp  q 111 100 010 001  10 110 001 o Természetes nyelvi megfelelője: ‘ha …, akkor, és csak akkor …’ o p  q  (p  q) & (q  p) o Kétargumentumú mondatfunktor: két mondatból állít elő egy újat (= diadikus logikai művelet) o Igazságfüggvényként az igazságértékeket kapcsolja össze o Kimenetének igazságértéke abban az esetben igaz, ha bemenetei egyező igazságértékkel rendelkeznek

20 Bikondicionális  (p  q) esetén: o (  p   q) & (  q   p) o (  p   q) & (  q   p) kommutatív és asszociatív  (p  q)  p  q  (p &  q) V (  p & q)  10 110 001

21 Példák Btk. 16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűn- cselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (Kísérlet) = (IGAZ, hogy egy szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi) ugyanakkor/ÉS (NEM IGAZ, hogy ezt a szándékos bűncselekményt befejezi) p  p &  q  xF &  (xG)

22 Példák Kuruzslás : Btk. 285. § (1) Aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki […] (Kuruzslás) = (jogosulatlanul ÉS ellenszolgáltatásért) VAGY (jogosulatlanul ÉS rendszeresen) fejt ki az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet p  (q 1 & q 2 ) V (q 1 & q 3 )

23 Példák Btk. 11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség. (bűncselekmény)  (bűntett) VAGY (vétség) p  q  r Ptk. 11. § (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. (cselekvőképes) = akinek cselekvőképességét törvény (NEM IGAZ, hogy korlátozza) VAGY (NEM IGAZ, hogy kizárja) p   q   r   (xF)   (xG)

24 Példák Btk. 166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el […] HA valaki mást megöl, AKKOR bűntettet követ el. p  q  xF  xG Ptk. 624. § (2) Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet […] Korlátozottan cselekvőképes személy (végrendelete érvényes,) AKKOR, ÉS CSAK AKKOR, (ha végrendelete közvégrendelet). p  q  xF  xG