Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában

Az előadások a következő témára: "Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában"— Előadás másolata:

1 Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára
Pozitív India: ter. fele szántóföld Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” Negatív: Elaprózott parcellák Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Következmények: Földéhség Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége  mezőgazdaság fejlődésének gátja Trópusi monszun hatása Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták 2 2 2

3 Mezőgazdaság túlzott súlya
India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepe India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelés Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró Gyapot, juta Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja) 3 3 3

4 Vidéki szegények felemelése
Második zöld forradalom  mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel Beruházások az öntözés elősegítésére Birtokviszonyok átalakítása 4

5 A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya Indiában (2001)
5

6 A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában
Analfabétizmus (47%) Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét Lányok oktatásai helyzetét meghatározza: Alapvető diszkrimináció Szegénység Vallási háttér Országtípusok Már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott (Nepál) Megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás (Banglades, India) Csak a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon hátrány (Srí Lanka, Maldív-szigetek) 6

7 Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002
Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett % % 74 % alatt 7 7 7

8 Gazdasági fejlődési különbségek 1994–2002
GDP/fő növekedése 1994=100% 160 % felett % % 124 % alatt 8 8 8

9 A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiában
r = 0,54 9

10 Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)
10

11 Dél-Ázsia szegényebb országai
Nepál Egyik legszegényebb ország Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik Bhután Egyik legelzártabb ország Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása Bangladesi gazdaság gondjai: Humán- és pénztőke hiánya Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély a felhalmozás és beruházás Évről-évre ismétlődő természeti csapások 11

12 Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok
Srí Lanka jobb helyzetű Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat Egyik legkisebb ország (300 km2) Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km2<) Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták Magas születéskor várható élettartam 12

13 Ipar, turizmus Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:
Nyersanyag-, energia- és tőkehiány Fogyatékos infrastruktúra Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátok Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítmények 13

14 Jelentős különbségek Népesség (mió fő, 2007) Népsűrűség (fő/km2) 2007
Természetes szaporodás (‰) 2005 15 év alattiak aránya (%) 2005 Születéskor várható élettartam (év) 2005 Városi lakosság aránya (%) 2006 India 1130 344 15 32 69 29 Banglades 150 1045 18 35 64 25 Srí Lanka 21 320 10 24 75 Nepál 197 39 63 16 Bhután 0,7 13 38 11 Maldív-szigetek 0,35 1166 41 68 30 14

15 HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006
Egy főre jutó GNI (USD, 2006) Export értéke (Mrd USD) 2006 Import értéke HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 India 820 102,73 133,42 126 Banglades 450 9,26 13,84 137 Srí Lanka 1160 6,37 8,90 93 Nepál 320 0,75 1,85 138 Bhután 1430 0,25 0,40 135 Maldív-szigetek 2320 1,33 9,50 98 15

16 A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 I. II. III. India 22/60 27/12 51/28 Banglades 20/52 27/14 53/34 Srí Lanka 17/35 26/25 57/40 Nepál 38/93 21/- 41/- Bhután 25/94 37/- 38/- Maldív-szigetek 9/- 16/- 75/50 16