Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia

Az előadások a következő témára: "Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia"— Előadás másolata:

1 Világgazdasági perifériák: Trópusi-Afrika és Dél-Ázsia
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező 2013/2014, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 A perifériák helyzete a világgazdaság történetében

3 Világgazdaság fejlődéstörténete
Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai 1450–1640: „hosszú XVI. század” 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora 1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora 1880–1945: A monopolkapitalizmus kora 1945-től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság 1945–1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság 1990-től: egytípusú világgazdaság 3

4 1. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása
Világkereskedelem „nagy háromszöge” Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak, de selyemút helyett tengeren Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit  ezt Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta Világkereskedelem „kis háromszöge” Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia helyett Afrika  Újvilág: rabszolgák Újvilág  Európa: arany-, ezüst- és gyarmatáruk Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért 4

5 Periféria-típusok a merkantilizmus idején
Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező Periféria természeti adottságai, a társadalmak fejlettsége, szervezettsége Centrum hatalmak érdeke, céljai Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere  külső erőforrás az európai fejlődés számára Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem Közös: Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása 5

6 2. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája
Két irányú nemzetközi tőkeáramlás (háromszög helyett centrum–periféria viszonyban) Periféria gazdaságokból  centrumba: olcsó munkaerővel nyersanyag, élelmiszer  periféria: primer szektor átalakul (élelmezési válság) Centrum gazdaságokból  perifériákba: gyáripari termékek  periféria: meglévő kézműipar és manufaktúrák tönkremegy, szekunder szektor kialakulása akadályozott Periféria paradoxonja Miközben erőforráshiánnyal küszködött Mégis külső erőforrásként táplálta a centrum tőkefelhalmozását Ilyen munkamegosztási rendszer a centrum országok erőfölényét biztosította 6 6

7 Ipari kapitalizmus a perifériákon
Trópusi Afrika Rabszolga-kereskedelem korábban egyetlen bevételi forrás volt a nyugat-afrikai part menti térségben, betiltása (1807)  összetört a világkereskedelem „kis háromszöge” Angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) gyarmatosítják Merkantil világkereskedelem időszakában kialakult centrum-periféria viszony erősödik Szoros függés az európai iparcikkektől, ellentételezésül primer szektor centrum országoknak megfelelő termékei Dél-Ázsia Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása A földadó, az angol gyáripar termékei  virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele 7 7

8 3. A monopolkapitalizmus kora
XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok: tőkekoncentráció, centralizáció fejlődése  kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak  imperialista gyarmatbir 8 8

9 Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben
NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2, 450 mió fő)  de „elkényelmesedik” 9 9

10 XX. század eleje: Periféria viszonylag jobb helyzete a világválság idején
1929–1933: világgazdasági válság (túltermelési válság) 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Országonként eltérő válaszok a válságra Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%) Közepes helyzet: Eu alig csökkent a súlya (–0,9%) Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia nőtt a súlya (+0,4–2,1%) 10 10

11 4. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában
Gyarmatok: politikai függetlenség  gyarmati rsz. összeomlása 1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött be) Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája Nemzetközi szervezetek a Periférián is 11 11 11

12 Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől
1970-es évek: 2 olajárrobbanás  strukturális válság (nem konjunkturális) Fejletlen országok (3. világ), „Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok) Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai É–D: csak gazdasági Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is) Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában Adatforrás: Világbank 12 12 12

13 A Periféria gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai
Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás Kétarcú gazdaság és társadalom Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság Duális jellegű, heterogén társadalom 13 13 13

14 XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián
Periféria fejlődése koncentrált jellegű Modern szektor Korszerű technika Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése Tőkekivitel  társ-gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a társadalom hagyományos talapzatát Tradicionális szektor Nem tudja felvenni a modern szektor termékeit Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű)  duális szerkezet Függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés 14 14

15 W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete
Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ  átmenet  nekilendülés (take-off)  érettség  modern fogyasztói társ De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek 15 15 15

16 Szegénység ördögi köre
G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok: Szegénység  nem jut a beruházásokra  nincs növekedés  szegénység Szegénység  iskolázatlanság  demográfiai robbanás  nyílt és lappangó munkanélküliség  szegénység Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök  forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás  szegénység Szegénység  nyersanyagexport  romló cserearányok  szegénység 16 16 16

17 Perifériák egyéb földrajzi elnevezései
Elnevezések „Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan lassabb növekedés mint a fejletteké 3. világ – hidegháború 17 17 17

18 A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika

19 Trópusi Afrika fogalma
Trópusi-Afrika egyéb elnevezései Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de sértő) Szubszaharai Afrika (Subsaharan Africa) Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika nélkül) Jellemzői Szahara elválasztó szerepe Negrid lakosság többsége Inkább keresztény (nem mindenhol) Északi határa vitatott: Mauritániától (Ny) Szudánig (K) 17 mó km2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika 19 19 19

20 Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság
Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia De: D-Ázs: komoly fejlődés Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést term szaporodással)  egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5%) Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő  élelmiszer/fő csökken, túlzott legeltetés  elsivatagosodás Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3) Egy-két exporttermék (ásványi nyersanyag vagy mezőg-i termék)  függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása Belső területek: elzártság Túlnépesedés Belpolitika: békés v. konfliktusok 20 20 20

21 Sajátos, elsősorban Trópusi-Afrikára jellemző térségspecifikus okok

22 1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége”
Trópusi környezet bőkezűsége  nem kedvezett a társ-gazd, termelőerők fejlődésnek Nem volt szükség ruházkodásra Tartós hajlékra Termények raktározására I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése 22 22 22

23 2. Külső kapcsolatok hiánya
Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a külvilágtól Felfedezés XV–XVI. sz.: partvidék XIX. sz. vége: belső területek Sokáig tartó elszigeteltség okai: Szahara (max. néhány karavánút) Tagolatlan tengerpart (partok mögött magas peremküszöbök) Esőerdők, folyókon vízesések, zuhatagok Forró, párás égh., trópusi betegségek Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek  több mint ezer nyelv 23 23 23

24 3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya
Eke helyett kapa, szúróbot Cecelégyfertőzés  fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen  eke helyett kapa, szúróbot Csak nemzetiségi, törzsi kötelékek Hagyományos kapás égető-vándorló gazdálkodás  csekély terméktöbblet  nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom Eu-nál alacsonyabb társ-gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is 24 24 24

25 4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai
XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki erődökben Eleinte (portugál) felfedezőutazók Első eu-i erődök célja: Indiába vezető hajóút biztosítása Később rabszolga-kereskedők, gyarmatosítók XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba  több tíz milliós emberveszteség  hatalmas területek elnéptelenedése XIX. sz.: Gyarmati háborúk  termelőerők pusztulása 25 25 25

26 4. Gyarmatosítók pusztításai
XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia) Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok, világhatalmi pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak  később: bányászat, ültetvényes mezőgazdaság Világgazdaság: Trópusi Afrika függő helyzete 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer felbomlása, de még rosszabb helyzet 26 26 26

27 5. Ésszerűtlen államhatárok
1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 állam), de még rosszabb helyzet Függetlenség illúziói helyett realitás: Függőség Sorozatos gazdaságpolitikai hibák (szocialista kísérletek néhány országban) Mesterséges határok  vallási, nyelvi és törzsi viszályok Fegyveres konfliktusok Gazdasági elnyomorodás Háborús menekültek 27 27 27

28 Nem jut a termelés bővítésére
Bevétel: alacsony nemzeti jöv Kiadás: nem a termelés bővítésére költenek, helyette: Elemi szükségletekre, közvetlen fogyasztásra (élelmiszer, ruházkodás) fordítják (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások) Társadalmi feszültségek  erős hadsereg, fegyverkezés Állami adósságok törlesztése Alapvető infrastruktúra megteremtése Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák, kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére: Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra)  új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól) 28 28 28

29 Alulurbanizált kultúrrégió
Legnépesebb ország: Nigéria Városlakók aránya kicsi (<40%) Óriási falu–város különbség Nagyvárosok főleg tengerparton Legnépesebb város: Lagos (Nigéria): WR11 (~10,4 mó) Kinshasa (Kongó): WR15 (9,4) 29 29 29

30 A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia

31 Dél-Ázsia lehatárolása
Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib-térség) Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet-Ázsia) Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Csak Ny-i irányba nyitottabb  tágabb (angolszász) értelmezés: Gyakran Pakisztán is CIA The World Factbook: Afganisztán is Legtágabb értelmezés  ENSZ: még Irán is Nepál Bhután Banglades India Maldív-szigetek Srí Lanka 31

32 Dél-Ázsia népességföldrajzi képe
Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km2 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: India túlsúlya 1,2 mrd (85%)  VR2, Banglades 150 mió (11%)  VR8 De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km2 Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75) 32

33 Alacsony városodottság, óriásvárosokkal
Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) 505 db 100 ezer feletti 84 db félmilliós 37 db milliós Legnépesebb városok: Mumbai (Bombay) 14 mó VR2. Dhakka 11,6 VR5. Delhi 11,2 VR8. Bangalore 6,3 (Chennai) Madras 4,7 Kolkata (Kalkutta) 4,4 33 33 33

34 Vallási sokszínűség Hindu többség 72% Muszlim 20% (szunnita ág)
Nepál és India 80% körül Többi országban is a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) Banglades (Pakisztán) leválásának alapja Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet 34

35 Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség
India soknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) Banglades 95 % bengáli bengáli Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol Nepál soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha Maldív-szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) 35

36 Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Európával
Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) Indus középső folyásánál Sakktáblás alaprajz Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) Világkereskedelem nagy háromszöge Szufficit Európával szemben 36

37 Lemaradás India-specifikus okai
Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák Érinthetetlenek (páriák, dalitok) Kaszton kívüliek (külföldiek) Ipari forr. elmaradása Angol gyarmati uralom 37

38 Két évszázados angol gyarmati uralom
Gyarmatosítás hátrányai: Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei: Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer Vasutat, utakat építettek Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba 38

39 Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első évtizedekben
Gyarmatosítás következményei India-Pakisztán kettéválása (1947)  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődés Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv  értékterm/fő: nincs növ. 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv)  de értékterm/fő: csak 1,3% Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése átlagban duplája volt) Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia 39

40 Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet
1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett India az ezredfordulón a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított GDP) GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának bővülésén alapult  jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: Belső piactól (mint exporttól) Fogyasztástól (mint a beruházástól) Szolgáltatásoktól (mint az ipartól) High-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől) 40

41 Gazdasági fellendülés motorja
Alapja: „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English) Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek Könyvelés Eü. szolgáltatások Újságírói munka Telefonos ügyfélszolgálat Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re 41

42 Világpiaci nyitás (1991-től)
Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok: Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése Adókulcsok csökkentése Verseny ösztönzése Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős Még mindig akadozó energiaellátás, városi közszolgáltatás 42

43 Indiai modell hatása Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből 43

44 Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában

45 Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára
Pozitív India: ter. fele szántóföld Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” Negatív: Elaprózott parcellák Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Következmények: Földéhség Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége  mezőgazdaság fejlődésének gátja Trópusi monszun hatása Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták 45 45 45

46 Mezőgazdaság túlzott súlya
India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepe India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelés Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró Gyapot, juta Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja) 46 46 46

47 Vidéki szegények felemelése
Második zöld forradalom  mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel Beruházások az öntözés elősegítésére Birtokviszonyok átalakítása 47

48 A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya Indiában (2001)
48

49 A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában
Analfabétizmus (47%) Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét Lányok oktatásai helyzetét meghatározza: Alapvető diszkrimináció Szegénység Vallási háttér Országtípusok Már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott (Nepál) Megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás (Banglades, India) Csak a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon hátrány (Srí Lanka, Maldív-szigetek) 49

50 Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002
Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett % % 74 % alatt 50 50 50

51 Gazdasági fejlődési különbségek 1994–2002
GDP/fő növekedése 1994=100% 160 % felett % % 124 % alatt 51 51 51

52 A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiában
r = 0,54 52

53 Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001)
53

54 Dél-Ázsia szegényebb országai
Nepál Egyik legszegényebb ország Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik Bhután Egyik legelzártabb ország Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása Bangladesi gazdaság gondjai: Humán- és pénztőke hiánya Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély a felhalmozás és beruházás Évről-évre ismétlődő természeti csapások 54

55 Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok
Srí Lanka jobb helyzetű Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat Egyik legkisebb ország (300 km2) Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km2<) Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták Magas születéskor várható élettartam 55

56 Ipar, turizmus Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:
Nyersanyag-, energia- és tőkehiány Fogyatékos infrastruktúra Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátok Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítmények 56

57 Jelentős különbségek Népesség (mió fő, 2007) Népsűrűség (fő/km2) 2007
Természetes szaporodás (‰) 2005 15 év alattiak aránya (%) 2005 Születéskor várható élettartam (év) 2005 Városi lakosság aránya (%) 2006 India 1130 344 15 32 69 29 Banglades 150 1045 18 35 64 25 Srí Lanka 21 320 10 24 75 Nepál 197 39 63 16 Bhután 0,7 13 38 11 Maldív-szigetek 0,35 1166 41 68 30 57

58 HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006
Egy főre jutó GNI (USD, 2006) Export értéke (Mrd USD) 2006 Import értéke HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 India 820 102,73 133,42 126 Banglades 450 9,26 13,84 137 Srí Lanka 1160 6,37 8,90 93 Nepál 320 0,75 1,85 138 Bhután 1430 0,25 0,40 135 Maldív-szigetek 2320 1,33 9,50 98 58

59 A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 I. II. III. India 22/60 27/12 51/28 Banglades 20/52 27/14 53/34 Srí Lanka 17/35 26/25 57/40 Nepál 38/93 21/- 41/- Bhután 25/94 37/- 38/- Maldív-szigetek 9/- 16/- 75/50 59