Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Dr. Fleit Ernő egyetemi docens

Az előadások a következő témára: "Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Dr. Fleit Ernő egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Dr. Fleit Ernő egyetemi docens
Új hóbort vagy valós fenyegetés: az EDS anyagok a szennyvíztisztításban Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Dr. Fleit Ernő egyetemi docens

2 A probléma áttekintése „Late lessons from early warnings…”
Mik azok az EDS anyagok? Hogy kezdődött? Megfigyelések a természetes vízi környezetben Humán spermaszám és rákos megbetegedések Az ösztrogének „tengere” – ráfogható mindez a környezetbe jutó EDS anyagokra? Az ivóvízben megjelenő EDS anyagok és jelentőségük Szennyvizekben megjelenő EDS anyagok és kezelhetőségük

3 Mik azok az EDS anyagok? A hormonháztartást megzavaró anyagoknak azokat az exogén anyagokat nevezzük, amelyek megzavarják a szabályozásban és a növekedésben szerepet játszó természetes hormonok termelését, kibocsátását, transzportját, kötödését, reakcióját, vagy kiürülését. (US EPA)

4 Kémiailag… Alkilfenolok és származékaik Ftalátok
Biszfenol-A és hasonló fenolok PCB (poliklórozott-bifenilek) vegyületcsoport Halogénezett többgyűrűs égetési melléktermékek (dioxinok) Peszticidek Gyógyszerek Fémek és fémtartalmú vegyületek Természetes anyagok (fitoösztrogének)

5 Az EDS anyagok egy lehetséges csoportosítása
Iparban és fogyasztásban használt anyagok (ftalátok, egyes élelmiszeripari adalékok); Növényvédő szerek (lindán, DDT, atrazin); Hormon készítmények (orális fogamzásgátló tabletták, pajzsmirigy gyógyszerek); Ipari és fogyasztási melléktermékek (PAH, dioxin); Természetes hormonok (fitoösztrogének); Természetes hormonhatású anyagok (3-Ω-zsírsavak).

6 Hangsúlyeltolódások Kezdetben: szex hormonok (ösztrogének, androgének, antiösztrogének, stb.) - reprodukció Ma már: más endrokrin rendszerek is (mellékvese, pajzsmirigy) Más egyéb élettani rendszerek (immun, viselkedés, magzati fejlődés, stb.)

7 A vízi környezetben megfigyelt néhány „kedvezőtlen” hatás
Tojáshéj elvékonyodás és viselkedési zavarok madarakban ( ) Interszex, hermafroditizmus halakban, puhatestűekben és emlősökben (1970) Halak feminizációja

8 Feltételezett humán hatások
Sperma minőség (aktív, mozgékony spermaszám) Rejtett heréjűség Hererák Prosztatarák Mellrák (férfiakban)

9 Spermaszám – néhány adat és előzetes megállapítás
A hetvenes-nyolcvanas években publikált adatok szerint az elmúlt évben az iparosodott világban a spermaszám folyamatosan csökkent A sperma donorok elemzése szerint (Párizs) 2,2%-os éves csökkenés volt megfigyelhető ( )

10 Spermaszám (folytatás)
között jelentős csökkenés az USA-ban (évi 1,5%) Európában évi 3,12% ( ) Nincs csökkenés a nem-”nyugatosodott” országokban ( ) Finnországban pl. 56,4 %→26,9-re csökkent a normál spermatogenezis aránya ( között)

11 Hererákos megbetegedések
Az előfordulási gyakoriság az USA-ban megháromszorozódott (25-35 éves fehér férfiakban) között Hasonló növekedés az összes északi EU tagállamban (de pl. Dániában 5x olyan gyors a növekedés, mint Finnországban) Angliában és Wales-ben 35%-os növekedés között

12 Például Norvégia…

13 Tehát mi a teendő? (jelenlegi konklúziók)
Természetes és szintetikus (antropogén) ösztrogének és alkilfenolok bizonyítottan jelen vannak a tisztított szennyvizekben – a SZVT tehát kulcspontja a védelemnek (vízi ökoszisztémák + humán egészségügy) Ivóvizekben az „általános” detektálási tartomány: ng-pg/l (Németország)

14 További következtetések…
Erős bizonyítékok vannak a vízi ökoszisztémák károsodására az EDS anyagok kijutása következtében Számos „markerben” megfigyelhető a humán egészségügyi hatás, azonban rendkívül nehezen bizonyítható ok-okozati összefüggés

15 Water Research cikkek témái az elmúlt 12 hónapban

16 Az eleveniszapos eljárás
Előülepítő Utóülepítő EI reaktor Recirkulációs iszap Nyers iszap Fölösiszap Iszapkezelés

17 Az IWA keretében zajló kutatások (ACHSW)
Assessment and Control of Hazardous Substances in Water (spec. csoport) 1991 Otsu (Japán) 1995 Koppenhága EDC munkaülés (Melbourne) 2002 ECOHAZARD 1999 és 2003 (Aachen) IWA Leading Edge Technologies (NL, 2003)

18 Az EDS anyagok jelenlegi K+F helyzete az EU-ban
25 projekt (urban water cycle) 11 Millió euró (2,75 milliárd HUF) Analitikai módszerek fejlesztése Szennyvíz és ivóvíz projektek

19 EU POSEIDON projekt (Assessment of Technologies for the Removal of Pharmaceuticals and Personal Care Products in Sewage and Drinking Water Facilities to Improve the Indirect Potable Water Reuse)

20 Mi a jelenlegi helyzet a szennyvíztisztításban?
Nyolcvanas évek: Klórozott szénhidrogének Klórozott fenolok PCB, PAH, poláris vegyületek 2000-től: EDS, specifikus hormonok Gyógyszermaradványok Természetes toxinok

21 Gyógyszermaradványok eltávolítási hatásfoka (LA, SZVT 2002)
Vegyület Befolyó konc. (ng/l) % Nikotin 7560 96,4 Koffein 58400 99,3 Ösztron 108 64,4 Acetaminofen (paracetamol) 17700 ND Kokain 1230 91 Difenilhidramin 3860 77,8

22 Mi történhet az EDS anyagokkal a SZVT során?
Sztripping – ez a Henry konstanstól függ, ill. a levegőztetés intenzitásától, a legtöbb EDS-re nem jelentős (kivéve pl. a pézsmaszerű anyagokat, ott kb. 3%-os eltáv. hatásfok) Adszorpció az iszapon (elhelyezés) Biodegradáció (SRT, kometabolizmus) Direkt/indirekt fotolízis (elhanyagolható az SZVT-ben, jelentős a befogadó vízfolyásokban)

23 Szennyezés megelőzési és kezelési (csökkentési) alternatívák
Szelektív hulladékgyűjtés – szelektív szennyvízgyűjtés!!! Kiváltás (zéró tolerancia) Újrahasznosítás (visszaforgatás) Kezelés Nagyterhelésű BOI eltávolítás Tápanyag eltávolítás (harmadlagos kezelés) Új technológiák (UV, MBR, stb.)

24 Kapilláris membránok (MBR)

25 Csővégi technológiák MINDEZEK:
MBR rendszerek a hatékonyabb biodegradáció érdekében (magasabb SRT) A kezelt elfolyó (részleges) kezelése ózonnal Nanoszűrés, aktívszenes kezelés MINDEZEK: nem költséghatékonyak a kommunális SZVT-ben! (a mai tudásunk/technológiánk szerint)

26 A jövő néhány kérdése… Megfelelőek a tesztjeink/markereink?
Immissziós határértékek: megfelelő analitikai háttér??? (térbeli felbontás) Elfolyó (emissziós határértékek): tudunk-e mindent mérni??? Mire költsünk (kezelésre vs. monitoringra)? BAT – legyen az MBR és/vagy UV kezelés kötelező?? Fenntarthatók ezek a technológiák (energia, stb. költségek)??