A főnév-főnévi összetételek feldolgozásának dekompozíciós és integrációs folyamatai Ladányi Enikő Kognitív tanulmányok MA II. évfolyam.

Az előadások a következő témára: "A főnév-főnévi összetételek feldolgozásának dekompozíciós és integrációs folyamatai Ladányi Enikő Kognitív tanulmányok MA II. évfolyam."— Előadás másolata:

1 A főnév-főnévi összetételek feldolgozásának dekompozíciós és integrációs folyamatai Ladányi Enikő Kognitív tanulmányok MA II. évfolyam

2 A morfológiailag komplex alakok feldolgozási folyamatai Egészleges vs. analitikus feldolgozás Dekompozíció → Kompozíció/Integráció hintaló hinta ló hintaló hinta

3 Az összetett szavak morfológiai folyamatainak kísérleti vizsgálata Dekompozíció  Morfológiai dekompozíció: minden esetben  Szemantikai dekompozíció: ritka, transzparens alakoknál Ablakkilincs: ABLAK és KILINCS jelentések aktiválódása Madártej: nem aktiválódnak a MADÁR és TEJ jelentések

4 Az összetett szavak morfológiai folyamatainak kísérleti vizsgálata Kompozíció/Integráció  Morfológiai kompozíció: minden esetben  Szemantikai kompozíció/integráció Ritka transzparens alakoknál Egyéb alakoknál jelentésreprezentáció Integrációhoz szükséges információk a két szó jelentésén túl  Reláció  Világról való tudás

5 Magyar nyelvű főnév-főnévi összetételek Típusok  deverbális utótagú Igéből képzett utótag Pl.: ruhaszárító  nem deverbális utótagú Képzetlen utótag Pl.: burgonyatelep

6 A főnév-főnévi összetételek a feldolgozási folyamatok szempontjából - teljes dekompozíció (ruha+szárít+ó és burgonya+telep) és szemantikai integráció esetén Deverbális utótagú összetételek Nem deverbális utótagú összetételek Morfológiai dekompozíció - 3 összetevő (ruha+szárít+ó) - ige a második tag -2 összetevő (burgonya+telep) - főnév a második tag Szemantikai integráció - argumentumszerkezet aktiválódása → meghatározott jelentésviszony - többféle viszony lehetséges

7 A kísérlet 2 kísérlet  Lexikális döntési kísérlet  Priming feltétellel kiegészített lexikális döntési kísérlet Az összetétel második tagja mint előfeszítő inger A két típus összehasonlítása ismert és új összetételeknél  Ismert deverbális vs. nem deverbális  Új deverbális vs. nem deverbális

8 Hipotézisek Ismert deverbális vs. nem deverbális  I/1. hipotézis: Deverbális utótagú típusnál hosszabb reakcióidők a lexikális döntési kísérletben  II/1. hipotézis: Mindkét típusnál lesz priming hatás és nem lesz különbség a priming mértékében Deverbális utótagú összetételek Nem deverbális utótagú összetételek Morfológiai dekompozíció - 3 összetevő - ige a második tag - 2 összetevő - főnév a második tag Szemantikai integráció - argumentum szerkezet aktiválódása →meghatározott jelentésviszony - többféle viszony lehetséges

9 Hipotézisek Új deverbális vs. nem deverbális alakok  I/2. hipotézis: Azonos reakcióidők a két típusra a lexikális döntési kísérletben.  II/2. hipotézis: Mindkét típusnál megjelenik priming hatás, de a deverbális utótagú főneveknél nagyobb. Deverbális utótagú összetételek Nem deverbális utótagú összetételek Morfológiai dekompozíció - 3 összetevő - ige a második tag - 2 összetevő - főnév a második tag Szemantikai integráció - argumentum szerkezet aktiválódása →meghatározott jelentésviszony - többféle viszony lehetséges

10 Módszerek – 1. kísérlet Vizsgálati személyek  22 BME-s hallgató (átlag életkor: 20.8 év) Ingeranyag  Összesen 120 szó  Ismert alakok gyakorisága és új alakok alkotóelemeinek lemma gyakorisága egyeztetve Ismert összetételek Új összetételekJelentéssel nem fel- ruházható szavak Deverbális utótagú n=20 pl.: ruhaszárító n=20 pl.: felhőbámuló n=20 pl.: betonreszelő Nem deverbális utótagú n=20 pl.: postaforgalom n=20 pl.: burgonyatelep n=20 pl.: szövegkatona

11 Módszerek – 1. kísérlet Eljárás  Instrukció  120 szó randomizált sorrendben  Egy szó addig látható, amíg nincs válasz

12 Módszerek – 2. kísérlet Vizsgálati személyek  20 BME-s hallgató (átlag életkor: 20 év) Ingeranyag Ismert összetételekÚj összetételekJelentéssel nem felruházható alakok kongruensinkongruenskongruensinkongruenskongruensinkongruens Deverbális utótagú n=10 pl.: szárít- ruhaszárító pl.: beszél- ruhaszárító pl.: bámul- felhőbámuló pl.: zabál- felhőbámuló pl.: reszelő- betonreszelő pl.: alszik- betonreszelő Nem deverbális utótagú n=10 pl.:forgalom- postaforgalom pl.: csatorna- postaforgalom pl.: telep- burgonyatelep pl.: otthon- burgonyatelep pl.: katona- szövegkatona pl.: folyosó- szövegkatona

13 Módszerek – 2. kísérlet Eljárás  Instrukció  Előfeszítő inger (100 ms) → célinger → 250 ms szünet  120 pár randomizált sorrendben

14 Eredmények Személyek különböző feltételekre adott RI-átlagainak összehasonlítása párosított mintás t-próbával 1. kísérlet  I/1. hipotézis nem igazolódott (n.sz)  I/2. hipotézis igazolódott (n.sz.) Az értelmezett alakok átlagos reakcióidejei

15 Eredmények – 2. kísérlet II/1. hipotézis nem igazolódott II/2. hipotézis igazolódott DEV: t(19)=0,183, p=0,857 NEMDEV: t(19)=3, 425, p=0,003 NEODEV: t(19)=3,022, p=0,007 NEONEMDEV: t(19)=2,545, p=0,020 ** * Az értelmezett alakok átlagos reakcióidejei

16 Diszkusszió – ismert alakok Nincs RI-különbség a két típus között  Teljes dekompozíció hiánya a deverbális típusnál ruhaszárító: ruha + szárító zongoralecke: zongora + lecke Priming hiánya a deverbális típusnál  Az igéhez nincs hozzáférés Priming a nem deverbális típusnál  Morfológiai dekompozíció

17 Diszkusszió – új alakok Nincs különbség a lexikális döntési kísérletben a két típus között Priming hatás mindkét típusnál  Teljes dekompozíció a deverbális típusnál is Nagyobb priming hatás a deverbális típusnál  Relációk szerepe a szemantikai integrációban

18 Konklúzió Morfológiai dekompozíció  Mindig, de a deverbális utótag dekompozíciója csak új alakoknál Szemantikai integráció  Csak az új alakoknál  Relációs szerkezet szerepe Csak az új deverbális és nem deverbális alakok között mutatkozik feldolgozásbeli különbség

19 Köszönöm a figyelmet!