Kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében

Az előadások a következő témára: "Kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében"— Előadás másolata:

1 Kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében
2013. Június Kőzetek bitumenfelvétele és tapadása a kőzetváltozatok függvényében Vinczéné Görgényi Ágnes Colas Hungária Zrt. Technológiai Igazgatóság .

2 TARTALOM Aszfaltkeverékekbe használható zúzottkövek, követelmények
Tapadás Bitumenfelvétel – porozitás Hőlökésállóság Metilénkék vizsgálat PSV – csúszásellenállás Finomszemtartalom .

3 Aszfaltok ásványi váza
Aszfaltok összetétele: Kötőanyag → bitumen Töltőanyag → mészkőliszt Zúzalék, különböző frakciókból összeállítva → Ásványi anyagokra vonatkozó szabályozások: MSZ EN Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz ÚT :2008 (e-ÚT ) → MSZ EN Nemzeti Alkalmazási Dokumentuma legfeljebb 10 % legalább 90 % .

4 ÁSVÁNYI ANYAG KÖVETELMÉNYEK ASZFALTOKRA
Szemszerkezet Lemezesség Metilénkék → ha a finomszemtartalom 3-10 tömeg % között van el kell végezni a vizsgálatot és az MBF értéket meg kell adni Kőzetfizika: Los Angeles aprózódás Magnézium szulfátos kristályosítás Egyéb követelmény: PSV – Fokozott igénybevételi kategóriájú aszfalt kopórétegek esetén .

5 K+F jellegű vizsgálatok
Tapadás MSZ EN Bitumenfelvétel MSZ EN B melléklet Hőlökésállóság MSZ EN Aprózódás hő és mechanikai hatásokra Sajátfiller hatása az aszfaltok mechanikai tulajdonságaira .

6 TAPADÁS vizsgálat Vizsgálat:
A kőzet és bitumenfilm közötti tapadás jelentősége A víz szerepe a tapadásban Zúzottkő felületének tisztasága Bitumenek adalékolása tapadásjavítószerekkel Vizsgálat: MSZ EN B1 táblázat (üzemi gyártásellenőrzés) szerint → 1 vizsgálat/év Vizsgálati módszer: EN → többfajta eljárás A módszer: forgatásos eljárás B módszer: statikus eljárás Svéd módszer: nem EN szabvány, 24 órás 60oC-os hőntartás .

7 TAPADÁS vizsgálat .

8 Vizsgálati eredmények
Vizsgálati módszer Svéd MSZ EN statikus forgatásos Bitumen MOL 50/70 Zúzottkő Bevontság mértéke, % Üledékes Iszkaszentgyörgy 70 79 90 Tatabánya 93 80 Gánt 30 65 Kádárta 89 Eruptív Tarcal 95 100 Komló 75 ÁTLAG 62 81 .

9 TAPADÁS vizsgálat - ÚTLAB Műszaki Szabályozási Bizottság: Kőzet albizottság döntése: vizsgálat MSZ EN forgatásos módszerrel történjen ÚTLAB körvizsgálat tapadásra 2011-ben. Nem volt sikeres, mert minden labor másképp értelmezte a bevontság mértékét ! ben megjelent a vizsgálati szabvány új változata A továbbiakban a jártassági vizsgálat módszere a következő lesz: évente a laborosok részére képzés, minták közös értékelése, egyeztetés (febr.-márc. elején) a szabvány grafikus ábrái alapján értékelés víz alatt 150 v.200 mm átmérőjű Petri csészében a résztvevő laborok bizonyítványt fognak kapni a részvételről .

10 BITUMENFELVÉTEL -porozitás
Aszfaltkeverék előállításnál lényeges jellemző → nagy porozitású zúzottkövek bitumen felvevő képessége nagy → aszfaltkeveréket magas bitumentartalommal kell készíteni → előállítási költséget megnöveli A bitumenben lévő olajos részek a pórusokba diffundálnak, ami a bitumen gyors keményedését, ridegedését idézi elő. Ez a jelenség az aszfaltkeverékek korai öregedéséhez, az aszfaltrétegek nem kívánatos téli repedésérzékenységéhez vezethet .

11 Viszgálat: MSZ EN 12697-5 B melléklet
8/11 szemnagyságú ásványi anyagok, származásuk aszfaltkeverőtelep MOL 50/70 bitumen: bitumenfilm kialakítására Térfogatmérések piknométeres módszerrel .

12 Vizsgálati eredmények
üledékes eruptív Ásványi anyag kategóriák MSZ EN szerint porozitás < 0,5 %, ásványi anyag (a kőanyag) nem porózus porozitás 0,5 – 1,5 % között van nem bitumen felvevő porozitás  1,5 % az ásványi anyag bitumen felvevő .

13 HŐLÖKÉSÁLLÓSÁG – MSZ EN 1367-5
A vizsgálati módszer azt modellezi, hogy az aszfaltkeverékek gyártásakor az ásványi anyagok melegítése és szárítása során milyen igénybevételek érhetik az ásvány anyagokat Vizsgálat a vízzel telített ásványi anyag hőlökése 700 oC-on 3 perc időtartamig az 5 mm-es szitán átesett rész növekedése a hőlökés vizsgálat után Hőlökés számítása → szilárdság csökkenés hőlökés hatására VLA = LA2-LA1 MSZ EN termékszabvány → nincsen követelmény .

14 HŐLÖKÉSÁLLÓSÁG - berendezések
.

15 Vizsgálati eredmények
Jósági sorrend Vizsgált frakció: NZ 11/22 .

16 Vizsgálati eredmények - LA
Származási hely LA1 LA2 Üledékes Bükkösd 23 26 Tatabánya 21 29 Gánt 19 34 Kádárta 17 28 Iszkaszentgyörgy 22 Eruptív Tállya 16 Nógrádkövesd 18 Recsk 15 Szob Uzsa 12 14 Komló 11 Követelmények Aszfalt réteg Igénybevételi kategória Normál, N Fokozott, F Kopó 25 20 Kötő 30 Alap 40 .

17 Káros finomszemek: METILÉNKÉK
MSZ EN 933-9 .

18 Vizsgálati eredmények
NZ 0/4 zúzott homok MSZ EN francia NZ 0/2 zúzott homok .

19 PSV érték – MSZ EN Kopóréteg csúszásellenállása → forgalombiztonság Követelmény: Kopóréteg F kategória → PSV 50 .

20 PSV érték 2013. május 15-én Referencia kő probléma
e-ÚT (ÚT ) útügyi műszaki előírás javítási előlappal megjelent 2013. május 15-én A 12. oldal fejezet az alábbiak szerint egészül ki: Az MSZ EN szerint végzett vizsgálat során alkalmazott etalon kőzet uzsai bazalt. Az etalonkőzetként használt uzsai bazalt alkalmazása esetén a PSV érték meghatározását a PSV = S + (51,0) – U képlettel kell végezni, - ahol S – a vizsgált kőanyag átlagos csúszósurlódási értéke, U – az etalonként vizsgált uzsai bazalt próbatest átlagos csúszósurlódási értéke .

21 ZÚZOTT HOMOK - finomrész
.

22 ZÚZOTT HOMOK - finomrész
Az aszfaltkeverék gyártás során a zúzott homokból származó finomrészt általában elszívják és ezt részben vagy teljes mértékben mészkőliszttel pótolják azért, hogy az aszfaltkeverék habarcs részével megfelelő stabilitást lehessen elérni. A magyar előírások szerint a zúzott homokból származó finomrészt (saját filler) csak a képződés arányában lehet a aszfaltkeverékekhez visszaadagolni. Ez a megoldás nagyon gazdaságtalan, mert a zúzott homok először leszállításra kerül az aszfaltkeverő telepre. Itt az aszfaltkeverék ásványi vázát alkotó többi ásványi anyaggal együtt felmelegítésre kerül, majd elszívják a finom részt, porsilókban tárolják és azt a finomrészt, amit nem tudnak visszaadagolni az aszfaltkeverékbe, el kell szállítani az aszfaltkeverő telepről, majd megfelelően deponálni kell. A finom rész ilyen módon történő kezelése igen sok pénzbe kerül. Az ásványi anyagot előállító bánya és az aszfaltkeverő telep közös érdeke az, hogy a finom rész minél nagyobb arányban felhasználásra kerüljön az aszfaltkeverékekben .

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket !