A takarmányok zsírtartalma

Az előadások a következő témára: "A takarmányok zsírtartalma"— Előadás másolata:

1 A takarmányok zsírtartalma

2

3 ZSÍROK és ZSÍRSZERŰ ANYAGOK
Nyerszsír: az az anyag, amely Soxhlet eljárással történő extrakció után kb. 5 óra alatt a takarmány őrleményből kioldódik (éter-petroléter-hexán oldószer) Neutrális zsír/ valódi zsír: trigliceridek, triacil-gliceridek: a glicerinnek, mint három értékű alkoholnak zsírsavakkal észteresített származékai Zsírsavak: nagy szénatomszámú, normális láncú, páros szénatomszámú (acetilcsoportból képződnek), telített vagy telítetlen monokarbonsavak Fizikai előfordulás zsírok: szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, telített zsírsavakban gazdag (általában állati eredetű) zsírok olajok:szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú, telítetlen zsírsavakban gazdag (általában növényi eredetű, +halolajok)

4 ZSÍROK és ZSÍRSZERŰ ANYAGOK
A zsírok általános szerepe a takarmányozásban: energiahordozó (2-szer nagyobb energiatartalom, mint a szénhidrátokban), tartaléktápanyag (1 g zsír cal, 1 g fehérje cal, g szénhidrát cal) javítja a fehérjék transzformációját (Tangl Harald, patkánykísérletek) javítja egyes ásványi anyagok (pl. Ca) felszívódását és retencióját zsírban oldódó vitaminok hordozója (A-, D-, E-, K-vitamin) ízjavító hatású, az aroma- és zamatanyagok egy része zsíroldékony nagy mennyiségben laxáns hatású több zsír felhasználásával könnyebben granulálható a keveréktakarmány és csökkenti a granulálás energiaköltségeit

5 ZSÍROK és ZSÍRSZERŰ ANYAGOK
A zsírok általános szerepe a takarmányozásban: lubrikáns hatású: csökkenti a porképződést (dercés és granulált takarmányok) extrakalorikus hatás, extrametabolikus hatás, esszenciális zsírsavak hordozója hiánytünetek:csökkent súlygyarwpodás, bőrelváltozások, növekvő vízfelvétel, kevesebb és kisebb tojások, gyenge keltethetőség

6 ZSÍROK és ZSÍRSZERŰ ANYAGOK
ÁLLATI ZSÍROK: Depózsír: tartalék tápanyag, hőszigetelés, mechanikai védelem Elnevezések: Kérődzők- faggyú Sertés: szalonna (szubkután-bőr alatti zsír) háj (vese körül) bélzsír (em. traktus) szervzsír (sejtekben) anyagcserezsír (bélsárban)

7 NYERSZSÍR Észter: O H2C-O-C-(CH2)n-CH3 HC-O-C-(CH2)n-CH3 Glicerin:
1. VALÓDI ZSÍR (neutrális zsír): glicerin+zsírsav észterek (telített, telítetlen) Észter: O H2C-O-C-(CH2)n-CH3 HC-O-C-(CH2)n-CH3 Glicerin: H2C-OH HC-OH Zsírsav: O HO-C-(CH2)n-CH3

8 NYERSZSÍR lipoidok (összetett gliceridek):
2. NEM VALÓDI ZSÍR lipoidok (összetett gliceridek): foszfatidok (membránépítők), glikolipidek (leveles takarmányok), szterinek (koleszterin), szteroidok (androgénak, ösztrogének) , viaszok (a lipáz nem bontja, nem hasznosulnak) éterkivonat egyéb anyagai (glicerin nélküli lipidek): növényi szerves savak (szilázsok), illóolajok, gyanták, színanyagok (karotinoidok, xantofillek-terpének, konjugált rendszer; klorofill-porfirinváz)

9 Takarmányok csoportosítása zsírtartalmuk alapján
Nagy zsírtartalmú takarmányok: olajos magvak olajpogácsák Közepes zsírtartalmú takarmányok: gabonamagvak hüvelyesek Kis zsírtartalmú takarmányok: extrahált darákszalmák pelyvák gyökgumós takarmányok, stb…..

10 Zsírsavak A zsírsavak típusai:
telített: SAT telítetlen (egyszeresen): MUFA telítetlen (többszörösen): PUFA konjugált linolsavak csoportja: CLA (kérődzők bendőjében képződik elsősorban) n-9, n-6, n-3 típusú zsírsavak: a terminális kettős kötés helyzete a láncvégi metilcsoporthoz képest Kettőskötések száma: fizikokémiai tuladonság (olvadáspont) Kettőskötések helye: biológiai tulajdonság (pl. kardiovaszkuláris betegségek megelőzése)

11 Zsírsavak

12 Zsírsavak A telített zsírsavak A többszörösen telítetlen zsírsavak :
a szív- és érrendszeri betegségek, a gyulladásos és a krónikus proliferációs (tumor) folyamatok (rizikófaktorok) a telített zsírsavakban gazdag anyagok (pl. faggyú, sertészsír) a test zsírtartalmát növelik A többszörösen telítetlen zsírsavak : nagyobb hatékonysággal szívódnak fel, mint a telített zsírsavak a telítetlen zsírsavak gátolhatják egyes telített zsírsavak felszívódását az n-3 zsírsavak csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását (EPA, DHA) az n-3 zsírsavakban (EPA, DHA) gazdag élelmiszerek csökkentik az egyes rákos daganatok, a reumathoid arthritis és a sclerosis m. kialakulását

13 Zsírsavak A többszörösen telítetlen zsírsavak hatása a termék, a vágottáru minőségére: zsírsavak fokozott telítetlensége elősegíti az avasodást csökkenti az eltarthatóságot megváltozik a hús konzisztenciája (lágyabb), egyes telítetlen zsírsavakban gazdag takarmányok rontják a hús ízét (halliszt, halolajok:‘halíz’)

14 Zsírok- és olajok zsírsavösszetétele:
Zsírsavak Zsírok- és olajok zsírsavösszetétele: faggyú és sertészsír: gazdag palmitin-, sztearin- és olajsavban baromfizsír: gazdag palmitin-, olaj- és linolsavban növényi olajok: olaj- és linolsavban gazdagok A többszörösen telítetlen zsírsavak forrása: n-9: földimogyoró olaj n-6: növényi olajok- kukorica és napraforgó gazdag linolsavban n-3: lenolaj, tengeri szervezetek, halolajok, halliszt (DHA, EPA) konjugált linolsav: marhahús, tej

15 Esszenciális zsírsavak
Esszenciális zsírsavak: a szervezet normális működéséhez feltétlenül szükséges hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak az állati szervezet a palmitoleát-(n-7) és az oleát-(n-9) család de novo szintézisére képes, az állati szervezet csak a 9. szénatom és a terminális karboxilcsoport közötti szakaszon képes kettős kötéseket létrehozni (n-6 és n-3 kettős kötéseket nem, ezért ezek esszenciálisak). Esszenciális zsírsavak (EFA): linolsav (C 18:2, n-6), linolénsav (C18: 3, n-3), arachidonsav (C20:4, n-6)

16 Zsírok kihasználását befolyásoló tényezők
állat faja, fajtája állat kora (idősebb állatok zsíremésztése jobb) emulgeáltsági fok (tej) felvett mennyiség (laxáns hatás ront) fehérje jelenléte (javítja) zsírok minősége (telítettségi fok) Ca ionok jelenléte

17 Zsírok minősége Függ: zsírsavak hosszától, telítettségétől MÉRŐSZÁMAI:
JÓDSZÁM: kettőskötések számának függvénye (100 g zsír mennyi J-t köt meg) tehéntej marhafaggyú szójaolaj kukorica olaj ELSZAPPANOSÍTÁSI SZÁM: zsírsavlánc hosszának függvénye ( 1 g zsírhoz fogyott KOH) tejzsír 230 kukorica olaj 90 OLVADÁSPONT: rövid zsírsavlánc - csökkenti kettős kötések száma - csökkenti

18 Takarmánytárolás nem kívánatos folyamatai
Avasodás: hidrolizises oxidációs HIDROLIZISES avasodás: zsír felbomlik, hidrolizálódik: szabad zsírsavak +glicerin víz, fém ionok jelenlétében, valamint bakt. gombák termelte lipáz hatására szabad zsírsavak hatására kellemetlen szag, íz (‘kaparós’ íz) = KIS adagokban etethető (az állat nem szívesen fogyasztja)

19 Takarmánytárolás nem kívánatos folyamatai (2.)
OXIDÁCIÓS avasodás: telítetlen zsírsavak oxidálódnak peroxidok, ill hiperoxidok keletkeznek: O CH3-CH2-CH-CH-……CH2-COOH O – O / \ CH3-CH2-CH-CH-CH……CH2-COOH Feltételei: - telítetlen zsírsav, levegő, hő Katalizálja: - fény, nehéz fémsók, mikroorg. enzimjei Veszélye: peroxidált lipidekből kilépő oxigén oxidálja: karotinoidok, A-, B6-, C-, D-vitamin E-vitamin ANTIOXIDÁNS hatású, de közben inaktiválódik = HIPEROXIDOK nagyon VESZÉLYES vegyületek, mert a biológiailag aktív anyagok érzékenyek rájuk

20 Az avasodás mérőszámai
SAVSZÁM: - hidrolizises avasodás 1 g zsírban lévő szabad zsírsavak közömbösítésére fogyott KOH mg-ban PEROXIDSZÁM: - oxidációs avasodás 1000 g zsírra fogyott Na tioszulfát ml száma Peroxidszám: Savszám: Friss, jó takarmány: Avasodásnak indult :

21 AVAS TAKARMÁNYOK OKOZTA BETEGSÉGEK
1./ CSIRKÉK AGYLÁGYULÁSA 2./ SZEDERSZÍV BETEGSÉG (sertés: heveny szívhalál) 3./ VÁZIZOM ELFAJULÁS: kérődzők, szinte főtt hús színű az izom Védekezés: friss takarmány etetése antioxidáns vegyületek bekeverése az abrakkeverékbe (Magyar Takarmánykódex): BHT (butil – hidroxid – toluol), EMQ (etoxi – metil – quinolin), E vitamint és Se-t bevinni

22