Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly.

Az előadások a következő témára: "Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly."— Előadás másolata:

1 Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly

2 Pénzfunkciók Elszámolási eszköz Csere eszköz Relatív ár
n áru esetén n*(n-1)/2 Információigény csökkenés n=100; N=4950 Nem származik pénzkereslet ebből a funkcióból Csere eszköz Árucsere közvetítő Pénzkereslet alapja

3 Pénzfunkciók Fizetési eszköz Vagyontartási eszköz Adósság
Pénzkereslet alapja Vagyontartási eszköz Készlet Emberi tőke Képzettség, munkaképesség Fizikai vagyon Tőkejavak, ingatlanok, természeti javak, tartós fogyasztási cikkek Pénzügyi vagyon Likvid Lekötött-tartott-befektetett

4 Pénzkereslet Árszínvonal Megtermelt reáljövedelem Nominális kamatláb
↑P  akkor csökken a vásárlóerő, de ugyanakkora likvid vásárlóerőt tartalékolnakegyenes arány M/P L=Md/P Megtermelt reáljövedelem ↑Y  nő a reálpénzkereslet Nominális kamatláb Pénztartás költsége ↑i Md Md=P*L(Y;i) tekintünk el az inflációtól Md=P*L(Y;r)

5 Pénzpiaci kereslet és kínálat
M/P Reál - pénzkereslet ( reál-pénzmennyiség) L

6 Pénzpiaci kereslet és kínálat
Reál - pénzkereslet 1.) -r L M/P ( reál-pénzmennyiség) 1.) A reál-pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye. Ha az emberek vagyonukat forgatható pénzben és lekötött, de kamatozó kötvényekben tarthatják, akkor a reálkamatláb csökkenésével csökken a kötvények hozama, így kötvénykereslet csökken, ezzel párhuzamosan pedig a pénzkereslet megnő. (Ilyenkor a (változatlan) reál-pénzkeresleti görbén lefelé mozdulunk).

7 Pénzpiaci kereslet és kínálat
Reál - pénzkereslet 2.) +ΔY L’ L M/P ( reál-pénzmennyiség) 2.) Ha nő a reáljövedelmünk, több dologra akarjuk költeni, így reál-pénzkeresletünk is nő. Mivel ilyenkor változatlan reálkamatláb mellett nőtt meg a reál-pénzkereslet, ezért az eredeti reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik. A nominális pénzkeresletre természetesen ugyanúgy hatnak a reál-pénzkeresletet befolyásoló tényező (r és Y), valamint az árszínvonal (P) is: kétszeresére növekvő árakhoz a nominális pénzkereslet is kétszeresére nő, amennyiben a reál pénzkereslet változatlan marad.

8 Pénzkínálat Gazdaságban lévő pénzmennyiség Központi bank
(Indirekt:Kamatpolitika, Rediszkont Politika, Kötelező tartalékráta, Nypm, refinanszírozási politika, Erkölcsi ráhatás Direkt: Hitelkontingentálás, Viszontleszámítolás, Irányított hitelek, Tartalékráta előírás változtatása) Nyílt piaci művelet (pénzmennyiség szabályozása) Államkötvény vétel, eladás Értékpapír vétel, eladás Nemesfém vétel, eladás Szabályoz A pénzkínálat független a kamatlábtól

9 Pénzpiaci kereslet és kínálat
M/P Reál - pénzkínálat reál-pénzkínálat ( reál-pénzmennyiség) M nőtt, vagy P csökkent M csökkent, vagy P nőtt M/P’ M/P’’ A központi bank ún. „nyílt piaci műveletekkel” képes szabályozni a gazdaságban levő pénz (M) mennyiségét. Ha a központi bank államkötvényeket vásárol, így államkötvények kerülnek a bankba, cserébe pedig pénz áramlik a gazdaságba, tehát M bővül. Ha a bank államkötvényeket ad el, így a gazdaságba államkötvények áramlanak, cserébe pedig pénz áramlik ki a gazdaságból a bankba, a gazdaságban csökkent tehát a pénzmennyiség (M).

10 Pénzpiaci kereslet és kínálat
M/P Reál - pénzkínálat reál-pénzkínálat ( reál-pénzmennyiség) M nőtt, vagy P csökkent M csökkent, vagy P nőtt M/P’ M/P’’ A reál pénzmennyiség nagysága (reál-pénzkínálat) ennek megfelelően tehát független a kamatlábtól (tehát a reál-pénzkínálati függvény függőleges). Ha az árszínvonal nő, akkor változatlan nominális pénzmennyiséggel (M) kevesebb árut tudunk venni, így a reál-pénzkínálat (M/P) csökken. Ha az árszínvonal csökken, akkor változatlan nominális pénzkínálat (M) esetén a reál-pénzkínálat (M/P) nő, hiszen változatlan pénzből többet tudunk venni az olcsóbbá vált árukból.

11 Az LM - görbe levezetése
Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P: reál-pénzkínálat LM 2.) 2.) +ΔY 1.) 1.) L’ L Y M/P A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő, tehát reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik, ami változatlan pénzkínálat mellett magasabb reálkamatláb mellett hozza létre az egyensúlyt. A pénzpiaci egyensúlyi pontokat tartalmazó LM-görbén tehát magasabb reáljövedelemhez (vagyis magasabb reál-pénzkereslethez) magasabb egyensúlyi reálkamatláb tartozik (hiszen az LM-görbe mentén a reál-pénzkínálat változatlan).

12 LM - görbe (összefoglalás)
Az LM-görbe a pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az LM-görbe pozitív meredekségű. Ha nő a reáljövedelem, az növeli a reál pénzkeresletet. A pénzpiaci túlkereslet automatikusan kötvénypiaci túlkínálattal jár együtt. A kötvények árfolyama tehát csökken, ami növeli a kamatlábat. Az emelkedő kamatláb (tehát növekvő kötvénykereslet, így csökkenő pénzkereslet) mellett áll végül helyre az egyensúly. Az LM görbe jobbra tolódik, ha nő a gazdaságban a reál pénzmennyiség. (M/P) r Y LM LM’ - Ha M/P nő: pl. expanzív monetáris politika, vagy az árak esése a gazdaságban

13 Monetáris politika: döntések a hazai pénzmennyiségről (M) és a kamatlábról (i vagy r) - Expanzív mon. pol.: +M és/vagy – i (gazdaságélénkítés) - Restriktív mon. pol.: -M és/vagy +i (a gazdaság visszafogása)