Környezetgazdálkodás 1.

Az előadások a következő témára: "Környezetgazdálkodás 1."— Előadás másolata:

1 Környezetgazdálkodás 1.

2 ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A fontosabb gáz szennyezők a légkörben
SO2 CO NOx Veszélyes nyomanyagok a légkörben a hatásaikkal Hazai helyzetkép a „nagyobb” koncentrációjú légszennyező gázokról

3 A levegővédelem feladata
- emisszió megakadályozás - egészségre ártalmatlan szinten tartás Értelme antropogén kibocsátásnál van SZENNYEZÉS SORSA Csapadék kimossa (SO2 , NOx) Felszíni vizek veszik fel (CO2) Növény asszimilálja (CO2) Levegőből kihullik, v. átmenetileg marad

4 Kén-oxidjai: SO2 és SO3 Föld teljes emissziója
Természetes és emberi eredetű (440Mt/év) 80% (88Mt/év) -Tüzelőanyag égetés - érc kohósítás - elemi kén feldolg. - vegyipari tevék. -Diesel-motor kibocsátás

5 Hazai ágazatonkénti SO2 kibocsátás
Londoni típusú szmog és jellemzői KSH Évkönyv (2003) alapján

6 Szén-oxidjai (CO2 és CO)
CO2 – lásd. később 79%-ban természetes és 21% antropogén eredetű Forrásai: - közlekedés - ipari- és háztartási tüzelőberendezések

7 CO hatások Embernél – évi kb haláleset Magyarországon (gáz-bojlerek) TÜNETEK Mérgezés (CO-Hb) - vörös vértesthez az affinitása 300-szoros Sejt-anyagcsere: nehézfémtartalmú fermentumok keletkezése Növénynél - ismeretlen

8 Hazai CO kibocsátás KSH Évkönyv (2003) alapján

9 Nitrogén-oxidok NOx: NO+NO2)
NO+O2 = 2NO2 (szobahőmérsékleten is) ill. N2 + O2 = 2NO (1200°C felett) 3NO2 + H2O = 2HNO3 + NO Égési folyamatok során keletkezik (Hulladékgazdálkodás 3 – Hulladékégetés !!!) Megoszlása 40% közlekedés 50% háztartási és ipari tüzelés 10% vegyipari + természetes eredetű.

10 Tünetek, hatások Növény – közvetett, talajon keresztül
Ember: 1-2ó-hányás, köhögés fejfájás; majd 3-30 óra teljes tünetmentesség -végső stádium: félelem, fulladás, tüdővizenyő, tüdőgyulladás Idült hatás: fejfájás, étvágytalanság, jellegzetes fekélyképződés

11 Hazai NOx kibocsátás ágazatonként a
KSH Évkönyv (2003) alapján

12 Veszélyes nyomanyagok a légkörben I.
VOC - illékony szerves vegyületek (szennyező szénhidrogén származékok metán nélkül) Forrás: kipufogó gázok (70%); üzemanyag kezelés, tankolás, elfolyás (30%). (Természetes forrása minimális) Fotokémiai szmog alkotó (NOx-al, ózonnal). RÁKKELTŐ. Nemzetközi szerződések.

13 Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH v. PAN)-benzolszármazékok.
Forrás: kipufogógázok (kb. 30 féle!), biomassza égetés Rákkeltő. Fejfájás, nehézlégzés, köhögés, hányás, hasi görcsök stb. Növény: fonáki bronzos elszíneződés

14 Dioxin – benzolszármazék (+Cl-)
Forrás: -fenolok, bifenilek (vegyi anyagok) szennyezései -hulladékok (szennyvíziszap-, kórházi és veszélyes hulladékok) égetésekor -fosszilis tüzelőanyagok égetésekor -robbanómotoroknál -növényvédőszerek, papírgyártás, ipari hulladék-felh. stb. Zsírszövetben raktározódik. Állatok akkumulálják. Rákkeltő, reprodukciós képesség rontó.

15 Veszélyes nyomgázok II.
H2S - emberben: sejt- és enzimméreg. Növényben: irreverzibilis enzimkárosító Hidrogén-fluorid: üveggyár, vegyipar, Al-kohók Felvétele csak a légkörből, levélen át történhet Tünetek: nekrózis, íz változás. Gyümölcs! Embernél, állatnál fluorozis (fogelváltozások)

16 Veszélyes nyomgázok III.
Cl2 ill. hipoklorit gyök - HCl gáz. Növény: igen érzékeny. NH3 – tűlevelű erdő Etilén – virágképződés, generatív fejlődés Ózon – sejtméreg minden élőlénynek Egyéb szénhidrogének – aldehidek, merkaptánok, ketonok stb. Kipufogó gázok

17 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
A SO2, CO és a NOx antropogén forrásai. Hazai szennyezés mértéke a három fő szennyező gázra ágazatonkénti bontásban Veszélyes nyomanyagok a légkörben, s azok hatásai az emberre, növényekre A veszélyes anyagok fontosabb forrásai

18 ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI
Ismertesse a hazai szennyezettség alakulását a SO2-ra, CO-ra és a NOx-re. Milyen változás tapasztalható az elmúlt évtizedekben a gázok kibocsátásában? A kipufogógázokból milyen szennyezőanyagok kerülhetnek a légkörbe? Ismertessen néhány alacsony koncentrációjú légköri nyomanyagot kártételével együtt!

19 ELŐADÁS Felhasznált forrásai
Szakirodalom: Mészáros, E. (1994) Légkörtan Egyetemi jegyzet, Veszprémi Egyetem, 120. Egyéb források: További ismeretszerzést szolgáló források: www. Buday-Sántha, A. (2006) Környezetgazdálkodás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 245.

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !