Közgazdasági elméletek története 3. Előadás 2014. július 12. Ricardo.

Az előadások a következő témára: "Közgazdasági elméletek története 3. Előadás 2014. július 12. Ricardo."— Előadás másolata:

1 Közgazdasági elméletek története 3. Előadás 2014. július 12. Ricardo

2 Előzmények Az agrárprotekcionizmus kérdése → 1815 Értekezés az alacsony gabonaárnak a profitra gyakorolt hatásáról Malthusszal, Westtel és Thorrensszel egyidőben A kérdés és a politikai vita tárgya: Hogyan oszlik meg a nemzeti termék a bérek a profitok és a földjáradékok között?

3 A kérdésben a Nemzetek gazdagsága elégtelennek bizonyult A gabonaár emelkedésével a profit csökken A profit a tőkefelhalmozáson keresztül a gazdasági növekedés ütemét is meghatározza A profit Smithnél keresleti-kínálati viszonyok következménye (jövedelmező beruházási lehetőségek és tőkefelhalmozó megtakarítások)

4 → π↓, ha a bérek gyorsabban ↑, mint az árak vagy a munka termelékenysége; illetve, ha a jövedelmező beruházási lehetőségek nem tartanak lépést a tőkefelhalmozás ütemével

5 Ricardo számára mindez nem kielégítő: 1. a XVIII. sz. végi és a XIX. sz. eleji nagy tőkefelhalmozás nem vezetett a kamatlábak csökkenéséhez (homályos a π és a járadék viszonya növekvő gazdaságban) 2. Az értékmérce (Deane, 1997. 93. o.)

6 A ricardoi érték- és elosztáselmélet A föld, a munka és tőke relatív részesedése hogyan kapcsolódik össze a tőkefelhalmozással? Elméletének négy (nem feltétlenül eredeti) eleme: 1.Új földjáradék-elmélet 2.A csökkenő hozadék profitrátára gyakorolt hatásának feltevése 3.A létminimumon alapuló bérelmélet 4.Munkán alapuló értékmérő

7 A ricardoi érték- és elosztáselmélet A „határföld” irányadó az ár kérdésében → csak a jobb földeken lehet járadék; tehát a járadék nem értékmeghatározó tényező (im. 94. o., 128-129. lábj.); ezáltal leegyszerűsítette az elméletet „földbirtokos-ellenesség”

8 Csökkenő hozadék és profitráta A növekedéssel az alacsonyabb termékenység miatt emelkednek a bérek, így a profit csökken Zérus profit jelenti a stacioner állapotot

9 A bérek létminimum-elmélete A létminimum definíciója (im., 95. o., 133. lábj.) A gazdasági automatizmusok a létminimum felé terelik a béreket → a bérek hosszú távon a kínálat által meghatározottak, függetlenek a munka keresletétől

10 Az érték munkamércéje A természetes és piaci ár elkülönítés finomítása (im., 96. o.) → az érték termelésiköltség-elmélete a javak hosszú távú csereértéke az előállításukra szükséges munkaráfordítással arányos ideértve az állótőkében megtestesült munkát is Álló- és forgótőke elkülönítése A profit a járadéktól megtisztított nemzeti jövedelemből a munka részesedésének levonása utáni maradék

11 A bérek növekedése nem gyakorol hatást az árakra, hanem a profitot csökkenti Ricardo reálkategóriákban gondolkodik Az aranyt tekintette változatlan értékmérőnek Az abszolút érték problémája

12 Kritika - Mill A profit az önmegtartóztatás jutalma (Senior, J.S. Mill) Mill: nettó profit mint a kockázatvállalás és kamat mint a várakozás jutalma Ricardo leegyszerűsített modelljének kiegészítés: méretgazdaságosság, társadalmi státus, föld alternatív hasznosítása stb.