MŰSZAKI RAJZ ALAPJAI.

Az előadások a következő témára: "MŰSZAKI RAJZ ALAPJAI."— Előadás másolata:

1 MŰSZAKI RAJZ ALAPJAI

2 Műhelyrajz: a gyártási rajz dokumentuma.
Fajtái: alkatrészrajz (egyetlen alkatrész elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazza) és összeállítási rajz.

3 Összeállítási rajz fajtái:
Részösszeállítási rajz: egy kisebb egység pl.:tengelykapcsoló Csoport-összeállítási rajz: egy nagyobb egység pl.:erőátvitel Teljes összeállítási rajz: egy egész konstrukció pl:szerszámgép

4 Kiemelt vonal: 0,7

5

6

7 RAJZOLÁSI KÖVETELMÉNYEK (A)
A vonalak elemei (pontok, vonalkák) közötti hézagok egy vonalon belül végig azonosak legyenek. Minden vonalat vonalszakasszal kell kezdeni és befejezni Elemekből álló vonalak metszéspontjai vonalszakaszokon legyen.

8 RAJZOLÁSI KÖVETELMÉNYEK (B)
A vonalak vonalszakaszon kapcsolódjanak egymáshoz. A vonal hajlás- vagy töréspontja vonalszakaszon legyen. A szaggatott és pontokkal váltakozó párhuzamos vonalakat egymáshoz képest elcsúsztatva kell rajzolni.

9

10 RAJZLAPOK MÉRETEI, KIALAKÍTÁSA, SZÖVEGMEZŐK

11 Nyersméret: min. 0,25 mm vastagságú vonallal
Készméret: min. 0,7 mm folytonos Készméreten belül keret vastag folytonos (rajzlap szabványos mérete )

12 A3-nál nagyobb rajzlapra 10 mm, A4-A3 méretű rajzlap esetén 5 vagy
10 mm szélességű keretsávot kell rajzolni

13 A szövegmezőt a keret vonalán a rajzlap jobb alsó sarkában a hosszú oldala mentén, A4 rajzlapon a rövidebb oldal mentén kell elhelyezni. „A” mezőben: kidolgozó neve, aláírása, a kidolgozás dátuma,a dokumentum módosításának dátuma „B” mezőben: termék megnevezése, alkatrészrajzok esetében anyag megjelölése „C” mezőben: dokumentum jelölése, kidolgozási állapota, méretarány, termék tömege, dokumentum összes lapjának a száma és a lap sorszáma, a terméket kidolgozó vállalat adatai A SZÖVEGMEZŐ TARTALMÁT A SZAKMA IGÉNYEI, AZ INFORMÁCIÓK FONTOSSÁGA ÉS AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI ALAPJÁN LEHET MEGHATÁROZNI!

14

15

16 Az összeállítási rajzok fontos része a darabjegyzék
Az összeállítási rajzok fontos része a darabjegyzék. Mint kiegészítő információ, a feliratmezőhöz csatlakoztatott táblázat, azzal azonos szélességű. Oszlopai: Tételszám: minden alkatrész ezzel a számmal azonosítható a rajzon Darabszám: ismeretében tudjuk, hogy az azonos alkatrészből mennyit használunk fel a szerelvényhez

17 Megnevezés: az alkatrész pontos megnevezése, különösen szabványos elem esetén fontos (pl. hatlapú csavaranya) Hivatkozás: szabványos alkatrész esetén méret vagy egyéb azonosító jellemző, szabványszám vagy gyártásra kerülő alkatrész esetén annak rajzszáma Anyag: az anyagi minőség szabványos jele

18 MÉRETMEGADÁS A műszaki ábrázolásban a méreteket mérethálózatban adjuk meg, melynek alapelve a paralelogramma módszer. A megadni kívánt hosszúságot párhuzamosan kivetítjük. A hosszúsági méretet mindig mm-ben adjuk meg, ezért soha nem írjuk ki.

19 NAGYÍTÁSOK MÉRETARÁNYAI
2:1 5:1 10:1 Természetes méret 1:1 Kicsinyítés 1:2 1:20 1:5 1:50 1:10 1:100

20 A MÉRETEZÉS ALAPELVEI Minden méretet egyértelművé kell tenni: minden, a gyártáshoz, szereléshez, működéshez szükséges méretet megadunk. Nem adjuk viszont a magától értetődő és az adódó méreteket. Minden méretet csak egyszer adunk meg. A méreteket egyenletesen kell elhelyezni a rajzon, kerülni kell a zsúfoltságot. A rajznak, mérethálózatnak alulról vagy jobbról olvashatónak kell lennie.

21 A MÉRETEZÉS ALAPELVEI A jellegzetes alakzatok jelölése érdekében gyakran alkalmazunk szabványos jeleket a méretmegadásban (sugár, ív, négyzet stb.). Minden tervezési feladat megvalósításakor első lépés a kiindulás helyének meghatározása, amit bázisnak nevezünk: megmunkálási bázis (sík felület, forgástengely stb.) rajzbázis (pont, egyenes, sík stb.) a két bázis lehetőleg megegyező legyen

22

23 Mérethálózat vetületen kívül
Mérethálózat vetületen belül Méretszám a meghosszabbított méretvonalon Kis méretek esetén más méretvonal-határoló Méretvonal-határoló nyíl a méretsegédvonalon kívül Méret a kontúrvonalak között Méret a kontúrvonal és a méretsegédvonal között

24 Méret ellentétes irányú méretsegédvonalak között
Méretek a mutatóvonalon Nehezen olvasható méret mutatóvonalon Indokolt esetben ferde kivetítés (jelölni kell a mérés helyét) Méretnyíl és méretszám vonalkereszteződését el kell kerülni

25 Ferde részlet méretvonala párhuzamos a ferde részlettel
Kiindulási pont használata azonos felszíntől, 3mm átmérőjű üres kör, méretszámokat a méretsegédvonal végéhez kell írni Párhuzamos méretek esetén az alkatrészhez legközelebb a legkisebb méret

26 Szimmetrikus méretek megadása a szimmetriatengelyhez igazodva
Magától értetődő méreteket nem kell megadni Adódó méretet nem kell megadni

27 ÁBRÁZOLÁSI, VETÍTÉSI MÓDOK
Az alakzat síkbeli képéhez a vetítés módszerével juthatunk. A síkot, melyre az alakzatot vetítjük, képsíknak nevezzük jelölése: K Vetítéskor az alakzat pontjaira vetítő sugarakat illesztünk. A vetítősugárnak a képsíkkal alkotott metszéspontja az alakzat pontjának a vetülete vagy képe.

28

29

30

31 VETÜLETEK ELHELYEZÉSE MŰSZAKI RAJZOKON
Elölnézet Felülnézet Balnézet Jobbnézet Alulnézet Hátulnézet „E” (európai) vetítési módszer alkalmazásakor az ábrázolandó tárgy a szemünk és a képsík között helyezkedik el.

32 „A” (amerikai) vetítési módszer alkalmazásakor az ábrázolandó tárgy a szemünkhöz képest a képsík mögött helyezkedik el, vagyis a képsík a szemünk és a tárgy között van.

33 TÁRGYAK MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁSA (A)
Általános előírások: A vetület a tárgynak olyan méretarányban szerkesztett, a vetítési szabályok betartásával magyarázott képe, amely a tárgy geometriai tulajdonságait határozza meg. A vetület meghatározza a tárgy alakját és a tárgyat alkotó részek egymáshoz való viszonyát. Csak annyi vetületet (nézetet, metszetet) kell rajzolni, amennyit a tárgy teljes és egyértelmű meghatározásához szükséges. A tárgyat általában kész állapotban kell ábrázolni.

34 TÁRGYAK MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁSA (B)
A fő nézetben a tárgyat úgy kell ábrázolni, hogy a vetület a tárgy formájáról és méreteiről a legteljesebb képet adja. A tárgy vagy használati, vagy megmunkálási (gyártási) helyzetben ábrázolható. A több alkatrészű tárgyat használati helyzetben célszerű ábrázolni. A ferde használati helyzetű tárgyat függőleges vagy vízszintes helyzetben ábrázoljuk.

35 KONTÚROK ÉS ÉLEK A tárgyak nem látható kontúrjait és éleit csak akkor rajzoljuk meg, ha az ábrázolandó tárgy megértéséhez vagy a vetületek számának csökkentéséhez szükséges.

36 SZIMMETRIKUS TÁRGYAK

37 ISMÉTLŐDŐ ELEMEK

38 TÖRÉSSEL MEGSZAKÍTOTT TELJES
ÉS RÉSZÁBRÁZOLÁS KIEMELT RÉSZLET Kiemelt részlet rajzolása akkor indokolt, ha a tárgy részleteit nem lehet az adott méretarányban ábrázolni.

39 FELÜLETI KIALAKÍTÁS (háló, díszítés, recézés)
SÍK FELÜLET Folytonos, vékony vonallal húzott átlókkal. FELÜLETI KIALAKÍTÁS (háló, díszítés, recézés)

40 MOZGÓ ALKATRÉSZ SZÉLSŐ ÁLLÁSA

41 METSZETEK Metszet: egy képzelt síkkal elmetszett tárgy képe, amelyet a metszősíkkal párhuzamos síkra merőlegesen vetítve kapunk. A metszeten csak a metszősíkkal átmetszett, valamint a mögötte látható részeket kell ábrázolni (egyszerű és összetett).

42 RÉSZMETSZET (KITÖRÉS)
FÉLMETSZET

43 MÉRETMEGADÁS Az ábrázolt tárgy méreteit – függetlenül a méretaránytól és pontosságtól – mindig a rajzon megadott méretszámok határozzák meg (megengedett a méretszám aláhúzásával történő jelölése, ha nem méretarányosan ábrázoltunk). A méreteket általában mm-ben adjuk meg, a mértékegység feltüntetése nélkül. Egyéb esetben a méretszám mellett fel kell tüntetni a mértékegységet is.

44 a méretvonal és a méretsegédvonal vékony folytonos vonal.
a méretvonalak ne keresztezzenek más méretvonalat, méretsegédvonalat, kivételt képeznek az átmérők egy pontban metsződő méretvonalai. a méretszámokat a méretvonal fölött, általában annak közepén kell elhelyezni.

45 a méretszámokat a rajz természetes helyzetében alulról felfelé vagy balról jobbra olvashatóan kell feltüntetni. ha méretszám helyszűke miatt a méretvonalak között nem helyezhető el, akkor a méretvonal meghosszabbításán kell megadni.

46 a méretszám számjegyeit, valamint a mérethez tartozó jeleket semmiféle vonal ne húzza át, és ne válassza el egymástól, ezért a méretszámok helyén a vonalakat meg kell szakítani. a méretszámban szereplő tizedes számok után lévő nullákat (0) el kell hagyni.

47 PÉLDÁK SUGÁRMÉRET MEGADÁSÁRA

48 Átmérőt a méretszám elé írt , sugarat R jellel, gömbfelületet az előző két jel valamelyike elé írt Gömb szóval kell megadni. Kúposságot a méretszám elé írt  jellel vagy Kúp felirattal kell megadni. Lejtést a méretszám elé írt  jellel kell megadni.

49 tompítást (letörést) két hosszmérettel, egy hossz- és egy szögmérettel vagy 45 esetén pl.: 2x45 jelöléssel kell megadni ismétlődő alkatrészek esetén elegendő egy méretének a megadása az ismétlések számának feltüntetésével

50 a méretláncot kevés részméretből kell kialakítani, kerülni kell a sok tagból álló láncot, a pontok távolságát valamilyen közös kiindulóponthoz (bázishoz) viszonyítva adjuk meg: a működés szempontjából fontos méret valamelyik határoló vonala a működés szempontjából fontos elem szimmetriatengelye lépcsős alkatrészek főméretének valamelyik határoló vonala

51 ÖSSZEVONT (HALMOZOTT) MÉRETMEGADÁS
A párhuzamos méretmegadás egyszerűsítése. A méret elhelyezhető a nyílhegy közelében méretvonalon méretsegédvonallal egyvonalban.

52 ANYAGFAJTÁK SZELVÉNYMINTÁZATA

53 FERDE RÉSZLETŰ TÁRGY TORZULÁSMENTES ÁBRÁZOLÁSA (A)
A ferde részletű tárgyak európai nézetrend szerinti ábrázolása nem célszerű, mert nehezen megszerkeszthető, torz és értelmezéséhez szükségtelen vetületet kapunk.

54 FERDE RÉSZLETŰ TÁRGY TORZULÁSMENTES ÁBRÁZOLÁSA (B)
Ilyen esetben eltérünk a szokásos nézetrendtől és a ferde részlettel párhuzamos segédképsíkot alkalmazunk. A nézési irányt vékonyszárú nyíllal jelöljük és nagybetűvel azonosítjuk a résznézetet.

55 FELÜLETI ÉRDESSÉG Ha az adott felület egy másik felületen csúszik, akkor a súrlódás okozta kopás és melegedés csökkentése érdekében minél jobb minőségű kell legyen (pl. tengelycsap-csapágypersely) A szigorú alak- és mérettűréssel gyártandó, illeszkedő felületeket megfelelő érdességűre kell megmunkálni

56 FELÜLETI ÉRDESSÉG Egyes alkatrészek (pl. műszerek kezelőelemei) felületeit esztétikai okok miatt kell igényesen kidolgozni Minél jobb felületminőséget kell elérni, annál nagyobbak lesznek a gyártás költségei. Ezért nem célszerű indokolatlanul jó minőség előírása a rajzon

57 FELÜLETI ÉRDESSÉG A felületi érdességet a rajzon az érdesség lapjelével és leggyakrabban az Ra átlagos felületi érdesség számértékével adjuk meg. A felületi érdesség alapjelei: a) kötetlen; b) forgácsolással készítendő felület; c) forgácsoló megmunkálás nélkül

58 a) különleges felületminőségi jellemzők esetén lehetőség van az alapjel hosszabb ágának kiegészítésére. b) az alkatrész azonos érdességű, összefüggő, körbemenő felületeit a töréspontra rajzolt körrel jelölhetjük.

59 Az Ra- vagy egyéb- érdességi paraméter betűjele és számértéke mikrométerben. Ha csak egy érték van, akkor az a megadott érdességi paraméter megengedett felső határát jelenti. Gyártási módszer, kezelés, bevonás stb. előírása. A mérési hossz, a megfelelő paraméterjel és hullámmagasság mikrométerben.

60 A megmunkálási nyomok irányának jele.
A megmunkálási ráhagyás. Az R-től eltérő egyéb érdességi paraméter jele és számértéke mikrométerben.

61 Felület köszörüléssel készítendő, Ra=1,6μm, mérési hossz 2,5mm,
a megmunkálási nyom iránya merőleges a vetítési síkra

62

63 TŰRÉSEK ÉS ILLESZTÉSEK
Mérettűrés: a méretek megengedett eltérései. Alaktűrés: a felületek alakjának az ideális alaktól való eltérései. Helyzettűrés: az egyes felületelemek egymáshoz viszonyított helyzetének pontossága.

64 HOSSZMÉRETTŰRÉSEK MEGADÁSA
Jelölés nélkül (tűrésezetlen) Számértékkel előírva ISO tűrésjelekkel

65 JELÖLÉS NÉLKÜL (TŰRÉSEZETLEN)

66 SZÁMÉRTÉKKEL MEGADOTT

67 ISO-TŰRÉSJELEK ALKALMAZÁSA
Egy betűből (alapeltérés) és egy számból (IT fokozat) áll. Ha a jel kiegészítéseképpen megadjuk a határeltéréseket vagy határméreteket, akkor a kiegészítő adatokat zárójelbe kell tenni.

68 SZÖGMÉRETTŰRÉSEK MEGADÁSA

69 TŰRÉSFOKOZATOK ÉS TŰRÉSNAGYSÁGOK (A)
IT (International Toleranz) 0-500 mm-ig (IT01, IT0, IT1…IT18) mm-ig (IT1…IT18) A mérettartományba az alsó határnál nagyobb és a felső határt is magába foglaló méretek tartoznak

70 TŰRÉSFOKOZATOK ÉS TŰRÉSNAGYSÁGOK (B)
Referencia hőmérséklet 20ºC IT01-IT5 mérőeszközök IT5-IT11 gépalkatrészek IT11-IT18 durva munkadarabok

71 SZABVÁNYOS ALAPELTÉRÉSEK (A)
A belméretek (lyukak) alapeltérései nagybetűkkel (A-tól ZC-ig) A külméretek (csapok) alapeltérési kisbetűkkel (a-tól zc-ig)

72 SZABVÁNYOS ALAPELTÉRÉSEK (B)
A szabványos tűrésket egy betűből (az alapeltérés jeléből) és egy számból (a tűrésfokozat számából) álló kombinációval jelöljük), aminek tűrésosztály az elnevezéses (pl. h7, F8)

73

74 ALAK- ÉS HELYZETTŰRÉSEZÉS RAJZJELEI

75 ALAK- ÉS HELYZETTŰRÉSEZÉS RAJZJELEI
A tűrésmezőket két vagy több részre felosztott, négyszög alakú keretben kell megadni, balról jobbra a következő sorrendben: a tűrésezendő jellemző rajzjelét a tűrésértéket a hosszmértékre alkalmazott mértékegységben, és ha szükséges a báziseleme(ke)t azonosító betű(ke)t

76 A CSAVARORSÓ ÉS AZ ANYAMENET JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSA (A)
Műszaki rajzokon a csavarmenetet csak akkor szabad részletesen megrajzolni, ha az feltétlenül szükséges!

77 A CSAVARORSÓ ÉS AZ ANYAMENET JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSA (A)
Orsómenetnél a legnagyobb – azaz névleges – vonalát folytonos, vastag vonallal, a legkisebb – azaz magátmérő – vonalát folytonos, vékony vonallal kell megrajzolni. Tengelyirányú nézeten a menetárkot folytonos, vékony vonallal rajzolt, megközelítően háromnegyed körívvel kell ábrázolni.

78

79 A CSAVARORSÓ ÉS AZ ANYAMENET JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSA
Anyamenetnél a legkisebb – azaz magátmérő – vonalát folytonos, vastag vonallal, a legnagyobb – azaz névleges – vonalát folytonos, vékony vonallal kell megrajzolni. Közvetlenül nem látható menet ábrázolása vékony, szaggatott vonallal történik.

80

81

82

83 BAL- ÉS JOBBMENET JELÖLÉSE