Az államfő a középkori alkotmánytörténetben

Az előadások a következő témára: "Az államfő a középkori alkotmánytörténetben"— Előadás másolata:

1 Az államfő a középkori alkotmánytörténetben
A király jogállása - A középkori állam igazgatása - Az előadás egyszerűsített vázlata a jogtortenet.sze.hu oldalra -

2 a törzsszövetség és a fejedelemség fejedelem és kísérete
A magyarság társadalmi szerveződésének kezdetei és a magyar nomád állam a nomád állammodell a törzsszövetség és a fejedelemség fejedelem és kísérete a kalandozások és a honfoglalás

3 A törzs - törzsszövetség
a társadalom alapegységei (kiscsalád; nagycsalád; nemzetségek; törzsek) A nemzetségek szerveződése életre hívja a törzset – fiktív vérrokonság Hadi demokrácia – katonai szerveződés Törzsfői funkció: örökletesség lép a rátermettség helyébe Katonai stáb → fejedelmi/királyi kíséret A vérségi igazgatás helyébe a katonai-politikai adminisztráció lép!

4 Fejedelem és a kíséret Az állam kialakulása előtt a katonai erő a különböző kíséretekben tömörül. Társadalom: a társadalmak élén a törzsi nemzetségi arisztokrácia áll, a középréteget zömmel a katonai kíséret fegyveres elemei képezik, alsó rétegét pedig a nemzetségek népe és a meghódítottak alkotják. A meggazdagodott kíséret tag, ha később a fejedelem vagy más rangú vezetője szolgálatában „hivatalt” kap, megindul a nemessé válás útján.

5 Törzsszövetség 800-850. a nomád fejedelemség modellje és ismérvei
A törzsfők közös vezetése → „egy fő alatti lét” fejedelemség Két „király”: kende/kündü – szakrális uralkodó nagyfejedelem gyula – tényleges/katonai vezető + karcha/horka – bírói funkció

6 Uruszág – gyepű-gyepűelve
Törzsfői centrumok – törzsi államok: kíséret – hadviselés/diplomácia/igazgatás/bíráskodás központjai Törzsfő/úr → uruszág – uraság – ország Törzsek szállásai: gyepű: természetes akadály, mocsaras, erdős vidék gyepűelve: gyepűk előtti lakatlan terület/ lövők-őrök védik

7 A magyar királyság kialakulása (980-11.sz.)
Géza fejedelemsége és I. Szent István uralkodása a keresztény állam megteremtése a király a magyar alkotmánytörténetben a királyi vármegye és várispánság

8 A patrimoniális monarchia
Fejedelmi hatalom Magánjogi természetű Állam földje feletti tulajdon Királyi földbirtokszervezet Királyi magángazdaság → kir. vármegyerendszer Földbirtokra települő királyi hatalom Itt felépülő egyszerű államüzem

9 Személyes hatalomgyakorlás
Kizárólagosságra törekvés: Személyesen, vagy hívei/apparátusa segítségével Egyedüli törvényhozó Birtoktömeg megszerzése Legfőbb bíró és kormányzó Közfeladatok-kormányzati teendők ellátása magánjogi eszközökkel

10 Az egyházi hatalom Teokratikus állameszme: az uralkodó az egyház feje, a klérus tagja, egyházi javadalmakat tölt be; Egyházkormányzati jogok: Szervezője – egyházmegyék/monostorok, stb. Egyház pénzügyi kérdéseinek rendezése Törvénykezés Zsinati részvétel - tvhozás Dei gratia – vicarius Dei Főkegyúri jog Királyi tetszvényjog – placetum regium jog (1404. Zsigmond)

11 Hűbéri modell – magyar változat
Nyugati minta Tisztségek nem jártak javadalmazással Hűség NEM az adománybirtokhoz hanem a kíséretben való részvételhez kötődik Hiányzik a szerződéses meghatározottság: Szolgáltatások egyensúlya Kölcsönös hűség Szabadság

12 Királyi udvartartás Királyi kíséret Királyi tanács Tisztviselők:
Országos: nádorispán, országbíró, vajda, horvát bán Udvari méltóságok Székváros – központok – várak, megyék

13 Államfő a középkorban Monarchia: Örökös Választási 1946. február 1-ig;
Személyében szimbolizálja az államot Király/fejedelem Kormányzó – a király helyettesítése

14 A király jogkörei – Személyes felségjogok
Majestas Sérthetetlenség Felelőtlenség Apostoli jelző Magyar király címeinek viselése Udvartartás, speciális tisztesség, ünnepek, stb.

15 A király jogkörei – Uralmi felségjogok
Legfelsőbb szabályok megalkotása Országgyűléssel kapcsolatos jogkörök Bírói hatalom Főfelügyeleti jog – Kinevezési jog Pénzügyi jogosítványok Legfőbb hadúr Nemesítés

16 A király jogkörei – Hatalom korlátai
Hitlevél Koronázási eskü – kölcsönös eskü Választási feltételek - capitulatiók Törvények Ország szokásai Rendi közigazgatás – nemesi vármegye

17 Hatalom megszerzése - Trónbetöltés
Jogcím az uralkodásra: Vérségi elv – a szent királyok vére Senioratus Primogenitúra Utódkijelölés Alkalmassági elv – idoneitas Választás-elve – Rákosi végzés 1505.

18 Hatalom megszerzése – A koronázás
Koronázási ordó – szigorú szertartásrend: Világi támogatottság megjelenítése Isteni kegyelem megszerzése Koronázási jelvények Szereplők Helyszínek Királyné koronázása

19 A király helyettesítése
A királyi család tagjai Alkalmi megbízottak A Helytartó A Kormányzó Az erdélyi fejedelem A vezérlő fejdelem

20 A vérségi nemzetség szerkezete a 11. század folyamán összeroppant.
A VÁRMEGYEI RENDSZER FEJLŐDÉSE - - KIRÁLYI VÁRMEGYE – VÁRISPÁNSÁG – NEMESI VÁRMEGYE – VÁRMEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁG A megye: az egyetlen központi államhatalom és a sok ezernyi helyi közösség között szükség van egyféle típusú, de véges számú közvetítő tényezőre. A vérségi nemzetség szerkezete a 11. század folyamán összeroppant. Az új társadalomszervező elv a területiség lett. A vérségi nemzetségek a 11. század folyamán elvesztették társadalomszervező funkcióikat. Nemesi nemzetségek továbbélése

21 A területiség elve A nemzetség helyébe a település lépett, amelyet az állam mint együtt élő (olykor egyes tagjaiban akár még vérrokon) egyedek összességét határozta meg. Az új társadalomszervező elv – a területiség – Magyarországon a várispánságban és a vármegyében realizálódott. A latin források mindkét intézményt comitatusnak nevezték; mögötte valójában kétféle intézmény húzódik meg.

22 A KIRÁLYI VÁRISPÁNSÁG A várszervezetet azért hogy a megyétől megkülönböztethessük, várispánságnak hívjuk. „A várnak a megyéje.” A várispánság: István király ( és utódai) a királyi birtokok jelentős részét a várakhoz csatolták. A várak voltak az újonnan kialakuló területi intézményrendszer központjai. A várba ültette be István a maga emberét, akit latinul comesnak, magyarul ispánnak (vagy a comes civitatis tükörfordításaként várispánnak) neveztek.

23 A várispán a király megbízásából járt el a király magánbirtokain.
COMES A várispán a király megbízásából járt el a király magánbirtokain. A különböző feladatok ellátásához tisztségviselőkre volt szüksége, így pl. - az igazságszolgáltatást végző és a helyettesi feladatokat ellátó udvarispánra (curialis comes), - a vár ügyeit gondozó várnagyra (maior castri), - a hadügyeket felügyelő hadnagyra (maior exercitus)

24 A KIRÁLYI VÁRISPÁNSÁG A várhoz tehát nem egy tömbben, hanem a vár közelében és nemritkán attól tekintélyes távolságra fekvő különféle birtokok, ingatlanok tartoztak. A várispánság a várhoz rendelt, tarka összevisszaságban elhelyezkedő királyi birtokok összessége. A király magánbirtokait fogta át, azokat a földeket, amelyek felett a király mint földesúr magánjogi fennhatóságot gyakorolt.

25 A KIRÁLYI VÁRMEGYE A vármegye egyetlen összefüggő területi tömböt alkotott. A vármegye területén döntően a király magánbirtokai terültek el, A vármegye az államigazgatás szerve, amelyet Szent István korában, illetve az utána következő két évszázadban a király testesített meg. A vármegyének sem külön vezetője, sem önálló tisztikara nem volt. A király egyazon vezető réteg révén kormányozta magánbirtokait (a várispánságot) és az állami közigazgatási egységet (a vármegyét).

26 VÁRMEGYE – VÁRISPÁNSÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A megye területén többféle tulajdonú föld feküdt – nagy része persze annak is királyi kézen volt –, a várispánság birtokállományát viszont kizárólag királyi (a királyi várhoz kapcsolt) ingatlanok tették ki. A megye összefüggő területre terjedt ki, a várispánság pedig szórt birtokokat – nemritkán enklávékat – foglalt magában. Ha egy várat a király központnak jelölt ki és körülhatárolta területét, akkor megyét (vármegyét) hozott létre, amennyiben viszont kijelölte, hogy mely települések és népek szolgálják e várat, akkor várszervezetet alkotott.

27 HATÁRVÁRMEGYE, HATÁRVÁRISPÁNSÁG
Határvármegyének (confinium), amelyeknek az ország határaival érintkező területén a megyéével azonos néven emlegetett várispánság működött (pl. Nyitra, Újvár stb.). A határvárispánságot (marchia), várispánságok, amelyek várai az országhatárokhoz közeli helyeken létesültek, határvédő funkcióval, ugyanakkor viszont – ellentétben a várispánságok többségével – nem szerveződött körülöttük vármegye.

28 Az Árpád-ház kihalása és a patrimoniális monarchia felbomlása (14
Az Árpád-ház kihalása és a patrimoniális monarchia felbomlása (14. század) birtokadományozási politika trónöröklés és trónharcok kiskirályok és tartományúri hatalom a királyi tekintély romlása