A magyar pártfejlődés történeti perspektívában. A távolabbi múlt általi determináció tézise MTA PTI, 2009. október. 8. Csizmadia Ervin.

Az előadások a következő témára: "A magyar pártfejlődés történeti perspektívában. A távolabbi múlt általi determináció tézise MTA PTI, 2009. október. 8. Csizmadia Ervin."— Előadás másolata:

1 A magyar pártfejlődés történeti perspektívában. A távolabbi múlt általi determináció tézise MTA PTI, 2009. október. 8. Csizmadia Ervin

2 Alapállítás  A közéletben megszokott kijelentés:  X párt úgy viselkedik, mintha a 30-as években lenne, vissza akarná forgatni a történelem kerekét.  Y párt viszont ellenáll ennek, és ő nem akarja visszahozni a történelmet  Minket az izgat, hogy hogyan tartják fönn együtt a történelmi múltban kialakult szerkezeti kereteket és mentális struktúrákat.

3 Kiindulás  A magyar távolabbi múlt kutatása helyett a politikatudománynak nagyjából három időtávban van mondanivalója a magyar pártokról:  1. Közelmúlt (összehasonlítás a késő Kádár-rendszerrel),  2. Átmenet (milyen sajátosságai voltak a rendszerváltásnak és mi következik ebből),  3. A rendszerváltás utáni két évtized önmagában vett vizsgálata.

4 A „közelmúlt-átmenet-jelen” paradigma Hozadékok: Hozadékok: - Tudjuk, hogy volt jelentősége annak, hogy a késő Kádár-rendszer puha diktatúra volt. Típusának. (közelmúlt) - Tudjuk, hogy az átmenetben a nem professzionális értelmiségi attitűdök politizálódtak. (átmenet) - Tudjuk, hogy a pártrendszer az elmúlt 20 évben koncentrálódott. (Jelen) - Amit kevésbé értünk: miért olyan a verseny mintázata, amilyen?

5 Amit nem teljesen értünk  Ha a demokratikus intézmények kiépültek, ha a magyar demokrácia szilárd:  A/ Miért olyan túlhevült a magyar pártverseny állapota?  B/ A túlhevültségnek csak a közelmúlt felől van magyarázata, vagy a magyarázatban segítségünkre lehet a távolabbi múlt is.

6 Új időperspektíva-ajánlat  Az előadás ajánlata: forduljunk a távolabbi múlt felé, nyissuk a komparatisztikát történelmi irányba, s próbáljuk megvizsgálni, hogy a magyar pártok fejlődéstörténetének milyen jellemzői voltak (vannak), s ezek hogyan élnek tovább megváltozott körülmények között.

7 Új nemzetközi irodalom: a régebbi múlt mint fundamentum  Toole, James (2007): The Historical Foundations of Party Politics in Post Communist East-Central-Europe. Europe-Asia Studies, July, 541-566.  Webb, Paul (2002): Parties and Party Systems: More Continuity than Change. Parlamentary Affairs, 55. 363-376.

8 Toole és Webb  Mindketten azt hangoztatják (Toole Kelet-Közép-Európa, Webb Nyugat- Európa vonatkozásában), hogy sokkal erőteljesebben kell figyelnünk a kontinuitásra.  Másképpen: felértékelődik a kiinduló párthagyomány.  Hogyan fejlődik a hagyomány? (legfeljebb csak vázlatot adhatok).

9 Fő tézis: nincs adaptáció Magyarországon  Nyugati pártok: történetük során különféle kihívásokkal találkoznak s ezekhez mindig új stratégiákat alakítanak ki.  Magyar politikatudomány: kevés a tudásunk arról, hogy egyáltalán mi a kiinduló hagyomány, ez az elmúlt évszázadban hogyan változik, s a pártok hogyan és mit újítanak fel a történeti készletből 1990 után.

10 Nyugat-Európa: a változás általi történelmi „determináltság”  Nyugati pártrendszerek: - a predemokratikus hagyományok ötvözése a demokratikusokkal - Új pártok bekapcsolódása a versenybe - Új kormányzati kombinációk

11 Magyarország: az állandóság általi történelmi determináltság  A pártrendszer merev  Alig jönnek létre és nem válnak hatékonnyá az új pártok  Az újak mindig a rendszerváltásokhoz kötődnek  Nincsenek kormányzati kombinációk  Mentális görcsök szétterjedése (félelem).

12 Magyarország: az 1867 utáni viszonyítási pont  A sémákat az 1867 utáni magyar pártosodás és pártfejlődés produkálja  Bibó két ismert kategóriáját („Hamis realista” – „Túlfeszült lényeglátó”) illő volna újragondolni és komoly pártkutatások tárgyává tenni. Hogyan szilárdulnak meg az állandó elemek és miért nem következik be változás? Hogyan szilárdulnak meg az állandó elemek és miért nem következik be változás?

13 Az 1867 utáni kormánypártiság három fő eleme Rendszermenedzselés Makro-logika„Csak mi tudjuk”

14 Az ellenzékiség három fő eleme A kormány- és a rendszer- ellenzékiség határán „Mi vagyunk a nemzet” Túlfeszült erkölcsi motiváció

15 A váltógazdaság-hiány intézményesítése  Réz Mihály mondata: „A többség valóban monopolizálja az uralmat. De miért? Mert nincs ellenzék, amely felváltani képes legyen”. (Döntés előtt, 1905. 6. o.)

16 1994 után történelmi képletek  A pártversenyben az első ciklus átmenetinek tekinthető.  A ma is ismert pártverseny mintázatait a magyar pártok a történeti modell felélesztésével tették olyanná, amilyen.

17 3. A történelmi pártfejlődési logika vitalizációja 1994 után: MSZP Rendszer- menedzser szerep Makrogazdasági logika „Csak mi tudjuk”

18 Mai ellenzék Fidesz „Új rendszer kell” pszichózis „A nemzet mi vagyunk” Túlfeszült erkölcsi attitűd

19 Tanulság és kutatási ajánlat  A mai magyar pártverseny mintázatai a régi sémákat követik,  A pártverseny átalakítása, „normalizálása” azért nehéz, mert egy száz éves hagyomány áll ennek ellen.  Kutatási program: a magyar pártfejlődés tendenciái és a mai pártok (Összehasonlító elemzés kell!)