A magyar népdalok jellemzői

Az előadások a következő témára: "A magyar népdalok jellemzői"— Előadás másolata:

1 A magyar népdalok jellemzői
Összefoglaló segédlet a középiskolai ének-zene tanításhoz Készítette: Szuromi Klára (A vetítés kattintással léptethető.)

2 Őshazából hozott jellemzők. (Honfoglaláskor magunkkal hoztuk.)
Keletkezése Régi (ősi) stílus Új stílus Kb. 150 év, Nyugat-Európai műzenei hatás. Őshazából hozott jellemzők. (Honfoglaláskor magunkkal hoztuk.)

3 Dallamvonal Szótagszám ERESZKEDŐ Kupolás
Régi Dallamvonal Új ERESZKEDŐ Kupolás Szótagszám Kevés: 6-8 szótagból álló, rövid sorok. Hosszú sorok: 8-16 szótag (25-ig is elmehet)

4 Díszítettség Ritmika Jellemző a sok hajlítás, díszítő hang.
Régi Díszítettség Új Jellemző a sok hajlítás, díszítő hang. Nem jellemző (kisebb hajlítások színezhetik) Ritmika Parlando (=elbeszélve) Rubato (=szabadon) Tempo giusto (=feszes tempó) Tempo giusto (=feszes tempó)

5 Hangsora • Általában 5 fokú • Pentaton (5 fokú) „pentaton”
Régi Hangsora Új • Általában 5 fokú • Pentaton (5 fokú) „pentaton” • Gyakran „diatonikus” = 7 fokú Hangjai: dó re mi fá szó lá ti • Leggyakoribb: Lá-pentaton Hangjai: lá, dó ré mi szó Dó sor: jón (dúr) Ré sor: dór Mi sor: fríg Szó sor: mixolíd Lá sor: eol (moll) (fá sor: líd Ti sor: lokriszi • Vendég- („pien”) hangok előfordulhatnak: fá/fi, ti • Jellegzetes Dél-dunántúli dialektus: nagy terc (n3) = di nagy szeptim (n7) = szi (Hej, Dunáról…, Duna parton van egy malom)

6 Sorszerkezet • Visszatérő sorszerkezet
Régi Sorszerkezet Új • Visszatérő sorszerkezet • Lefelé kvintváltó pl.: Béres legény (A5 A5v A Av) • 4 fő típus: Hasonlóság a Nyugat-európai dallamokkal • Részleges kvintváltás (nyomaiban emlékeztet) A A5 B A Legközelebb áll a régi stílusú kvintváltó dalokhoz (szerkezet, motivika) • Kvintváltás nélküli A A5 A5 A egymagvú Jellemzően magyar szerkezet A B B A Gyakran minden sor eltérő! Pl.: Körösfői kertek alatt Újabb keletű (klasszikus zene: szonátaforma!) A A B A