A Szivacs és a Kanna. * A Szivacs * Miért fontos az egyéni/személyes dicséret? * Gátak * A Kanna * Dicséret éneklés a Gyülekezetben.

Az előadások a következő témára: "A Szivacs és a Kanna. * A Szivacs * Miért fontos az egyéni/személyes dicséret? * Gátak * A Kanna * Dicséret éneklés a Gyülekezetben."— Előadás másolata:

1 A Szivacs és a Kanna

2 * A Szivacs * Miért fontos az egyéni/személyes dicséret? * Gátak * A Kanna * Dicséret éneklés a Gyülekezetben

3

4 * Miért fontos az egyéni/személyes dicséret : Valami megváltozik a dicsőítés közben! * Szabadság – a lenyomottságból Jer 20:13 Énekeljetek az Úrnak, dicsérjétek az Urat, mert a szegénynek lelkét megszabadítja a gonoszok kezéből * Erő - gyengeségből Jak 5:13 Szenved-e valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-e valakinek? Dicséretet énekeljen. * Győzelem – a legyőzetettségből * Tágas tér – az akadályok és korlátok helyett * Az Én Istenem – Istenből * Miért fontos az, hogy az Én Istenem legyen Ő?

5 * A ember sokszor úgy gondolja, hogy a világ egy már magától működő gépezet. És Isten olyan mint 1 turista, aki betéved közénk. De Isten szemében olyanok vagyunk, mint a pásztor nélkül való juhok. * Kol 1:16 Mert Ő benne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek; Én Istenem

6 Isten azt akarja, hogy személyes legyen a kapcsolatunk vele Isten váltság művének a része a megváltásunk és, hogy megnyílt az út az ő jelenlétébe – Ez egy kiváltság. Élünk vele? * Ez 37:12-14 Az én népem… * Gal 4:6-7 Fiú és örökös… Én Istenem

7 Ábrahám, Izsák, Jákób, Mózes, Dávid, Dániel és sokan felfedezték ezt a lehetőséget: * Zsolt 18:2-3 És monda: Szeretlek Uram, én erősségem! Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, őbenne bízom: az én pajzsom, üdvösségem szarva, menedékem. Én Istenem

8 Valami belülről mozdít: * Zsolt 42:2-3Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten! Szomjúhozik lelkem Istenhez, az élő Istenhez; mikor mehetek el és jelenhetek meg Isten előtt? Amikor segítségre van szükség: * 2Sám 22:4-7 Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretreméltó;; És megszabadulok ellenségeimtől. Mert halál hullámai vettek engem körül,; Az istentelenség árjai rettentettek engem; A pokol kötelei vettek körül,; S a halál tőrei estek reám. Szükségemben az Urat hívtam,; S az én Istenemhez kiáltottam:; És meghallá lakóhelyéről szavamat,; S kiáltásom eljutott füleibe. Én Istenem

9 * Az alapvető gát: 1Kor 14:15 Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is. Engednünk kell az Isten Lelkének és a szellemünk szomjúságának!

10 * A dicsőítés hatalma: Jézus Máté 26:26-30 Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem. És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan; Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára. Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, amikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában. És dicséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.

11

12 A közösségi dicsőítés: * A Lélek és a Menyasszony mondja: Jövel A Gyülekezet betölti az elhívását Zsolt 100:4 Menjetek be az ő kapuin hálaadással, tornácaiba dicséretekkel; adjatok hálákat neki, áldjátok az ő nevét! * Isten a dicséretek között valóságosan jelen van, és elősegíthetjük, hogy az emberek megtapasztalják Őt. Zsolt 22:4 Pedig te szent vagy, aki Izrael dicséretei között lakozol. * A Kultúrát meghatározza – Szent Szellem érzékeny Gyülekezet * Megfordítja a légkört

13 A fegyver: Zsolt 149:6 Isten-dicsőítés legyen torkukban, kétélű fegyver kezeikben;

14 A Láncokat megoldó dicsőítés Pál és Silás Apcs 16:22-26 És [velük] egyben feltámada a sokaság ő ellenük. A bírák pedig letépetvén ruháikat, megvesszőzteték [őket]. És miután sok ütést mértek rájuk, tömlöcbe veték [őket], megparancsolva a tömlöctartónak, hogy gondosan őrizze őket. Ki ilyen parancsolatot vévén, veté őket a belső tömlöcbe, és lábaikat kalodába szorítá. Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsőíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala őket. És hirtelen nagy földindulás lőn, úgyannyira, hogy megrendülének a tömlöc fundamentomai; és azonnal megnyílának az ajtók mind, és mindnyájuknak a bilincsei feloldódának.