Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Föld, ahol élünk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Föld, ahol élünk."— Előadás másolata:

1 A Föld, ahol élünk

2 A VÍZ, MINT ÉLŐHELY: TENGEREK ÉS ÓCEÁNOK

3 A Föld 71%-át, 362 millió négyzetkilométert tengervíz borítja
A Föld 71%-át, 362 millió négyzetkilométert tengervíz borítja. Az óceánok 1,3 millió köbkilométernyi vizet tárolnak. Bolygónk életterének nagy részét a tengerek, óceánok adják. Itt található a földi élet, a bioszféra túlnyomó része. A tengerben élő fajok sokfélesége sokkal nagyobb, mint a szárazföldi és édesvízi életközösségekben együttesen. A tengerek az élet szinte végtelen formáinak nyújtanak otthont, a mikroszkopikus élőlényektől, a 0.02 mikrométeres növényi planktonoktól a 33 méteresre megnövő cetekig.

4 A tengerben élő növények

5 Fitoplankton Az óceánok nyújtotta fő
táplálékforrás a növényi plankton, a mikroszkopikus növényi szervezetek mérhetetlen tömege. Képesek napfényből, vízből, széndioxidból szerves táplálékot előállítani. Ezek a termelő szervezetek jelentik a több millió fajból álló tápláléklánc alapját. 

6 A telepes testű növények
A zöldmoszatok A telepes testű növények képviselői

7 Tengeri fű A fejlettebb növények közé tartozik, 10 m-es mélységig előforduló zárvatermő.

8 Szivacsok A szivacsok az aljzathoz rögzült, gyakran telepeket alkotó vízi állatok. Likacsaikon beáramló szerves törmelékekkel, apró élőlényekkel táplálkoznak. Ivarsejtekkel, bimbózással vagy levált telepdarabokkal szaporodnak.

9 Bőrszivacs

10 Csalánozók Szinte minden tengerben megtalálhatók a csodálatos szépségű csalánozók. A vízben lebegő medúzákról és a víz alatti köveken ülő virágállatokról azonban nem is gondolnánk, mekkora veszélyt jelentenek. Csalánsejtjeik méreganyaga bénulást, vagy halált okozhat a többi élőlény számára .

11 Medúzák Medúzáknak azokat az áttetsző, kocsonyaszerű élőlényeket nevezzük, amelyek az óceánok vizeit népesítik be a víztömeg legfelső szintjétől, a legalsókig. 97%-uk víz. Testükön egyetlen nyílás van a szájnyílás . A kisebb medúzák planktonokkal, a nagyobb fajták kis rákokkal táplálkoznak.

12 Kék medúza

13 Füles medúza

14 Zászlósmedúza

15

16

17 Korallok A korallok trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt égöv tengereiben megtalálható csalánozók. Állattelepüket ragadozó korallpolipok sokasága építi fel, amelyek testük körül mészből álló vázat választanak ki. A koralltelep felfelé növekszik, és csak a felszíni réteg él. A zátonyok aljzatát az elhalt állatok megmaradt vázai alkotják.

18 Kőkorallok

19

20

21 Agykorall

22 Virágállatok Ezek a csodálatos színekben pompázó
virágszerű élőlények csalánozó állatok, a hidro-polipok, melyek fogókarjaikkal apró állatokat ejtenek zsákmányul.

23 Tengeri liliom

24

25

26 Kehelykorall

27

28 Tengeri szekfű

29 Puhatestűek

30 Tengeri csigák A tengerben élő csigák többsége házzal rendelkezik. Külső vázuk vastag és nehéz. Vannak meztelen, ház nélküli csigák is. Védekezésképpen csalánozókat elfogyasztva mérgezővé válnak.

31

32

33 Fejlábúak A fejlábúak- a polipok és szépiák, a puhatestűek legfejlettebb csoportja. Hámsejtjeik között színsejtek találhatók, amelyekkel változtatják a színüket, mintázatukat. A köpeny üregükből kifecskendezett víz a rakétaelv alapján hajtja őket. Karjaikon zsákmányszerzést szolgáló szívókorongok vannak.

34 Nyolckarú polip

35

36 Közönséges tintahal

37

38

39

40 Kagylók Testüket két kemény, szimmetrikus héj fedi . Köpenyre, lágy, fej nélküli testre, izmos lábra tagolódnak. Kopoltyújuk a légzésen kívül a táplálékrészecskék kiszűrésére is szolgál.

41 Fésűkagyló

42 Ráspolykagyló

43

44 Tengericsillagok A tüskésbőrűek képviselői. Legtöbb fajuk ötkarú, de vannak fajok akár ötven karral is. Regenerációs képességük hatékony: egyetlen letört karjukból is képes új egyed létrejönni. Sok állatfajt megtámadnak: kagylókat, csigákat, tengeri sünöket is.

45

46

47

48

49

50 Tengeri sünök A szintén tüskésbőrűek közé tartozó állatok teste gömbölyded, meszes tüskék borítják. Egy részük az aljzaton mászkál, mások homokba, kőbe fúrják magukat. Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt fogyasztanak.

51

52 Kővájó sün

53

54 Ízeltlábúak Tengeri képviselőik a különböző méretű rákok. Kitines páncél védi őket, melynek szilárdságát a belerakódott mész csak fokozza. A fejtor páncélja alatt található légzőszervük a kopoltyú. A fejlettebbek szeme mozgékony kocsányokon ül, ezért nagyon jól látnak. A legnagyobb ízelt lábpár hatalmas ollószerű fogószervvé alakult. Mindenevők.

55 Remeterák

56

57 Európai languszta

58

59 Halak Vízben élő gerinces állatok, kopoltyúval lélegeznek. Vannak csontos és porcos halak is. Testük áramvonalas, oldalvonalaikkal a víz áramlását érzékelik. Bőrüket fogas, vagy nyálkás pikkelyek borítják. Úszóikkal hajtják előre magukat. Plankton evők, állatevők, mindenevők is lehetnek. Többségük ikrával szaporodik, de vannak elevenszülők is.

60 Fehér cápa

61 Kékcápa

62 Ördögrája

63 Kékpettyes rája

64 Gömbhal

65

66 Muréna

67 Bohóchal

68 Heringek

69 Tűzhal

70 Kőhal

71 Mélytengeri hal

72 Hüllők A trópusi és szubtrópusi tengerek hüllői a tengeri teknősök. Hát és has pajzsukat belül lapos csontlemezek, kívül szarulemezek, vagy bőrszerű réteg borítja. Testhőmérsékletük nem állandó, környezettől függően változik. Medúzákkal vagy kisebb tengeri állatokkal táplálkoznak. Lágy héjú tojásokkal szaporodnak.

73 Levesteknős

74

75 Tengeri emlősök Evolúciójuk során a szárazföldiről vízi életmódra tértek át. Testük alkalmazkodott a vízi élethez, alakjuk áramvonalassá vált, végtagjaik és farkuk úszókká alakult. Bőrük alatt a vastag zsírréteg védi őket a lehűléstől. Megőrizték az emlősök közös jellegzetességeit: eleven utódokat hoznak a világra és azokat tejükkel táplálják, testhőmérsékletük állandó, és szőrzetük is van.

76 Kék bálna

77 Palackorrú delfin

78 Kardszárnyú delfin vagy gyilkos bálna

79 Manáti vagy tengeri tehén

80 Haldokló tengerek, óceánok

81 Mértéktelen bálnavadászat

82 Túlhalászás

83 A szennyező anyagok a folyókba,
majd a tengerekbe, óceánokba jutnak.

84 Lehetséges, hogy a vízszennyezés miatt vetik magukat partra
az öngyilkos bálnák…?

85 a tengerekbe, óceánokba ömlik, mérgezve az élőlényeket
Hajóbaleseteknél az olajszennyeződés a tengerekbe, óceánokba ömlik, mérgezve az élőlényeket

86 FOGJUNK ÖSSZE!


Letölteni ppt "A Föld, ahol élünk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések