Szerelmes idézetek Sohasem beszéltek arról, hogy szeretik egymást. Úgy nőttek fel egymás mellett, mint két fa, amelynek gyökérzete közös talajban, ágazata.

Az előadások a következő témára: "Szerelmes idézetek Sohasem beszéltek arról, hogy szeretik egymást. Úgy nőttek fel egymás mellett, mint két fa, amelynek gyökérzete közös talajban, ágazata."— Előadás másolata:

1 Szerelmes idézetek Sohasem beszéltek arról, hogy szeretik egymást. Úgy nőttek fel egymás mellett, mint két fa, amelynek gyökérzete közös talajban, ágazata a levegőben, illata az égben keveredik össze. Csak az a vágyuk volt közös, hogy inkább választották volna a halált, mint azt, hogy akár egy napra is elváljanak egymástól. (Alexandre Dumas) Clayderman zenéjével Kattintásra

2 Talán nem kaphatunk meg mindent az életben
Talán nem kaphatunk meg mindent az életben. Nagy szerelmet, szenvedélyt, álmokat. Talán végül jobban járunk egy kis szerelemmel, álmok nélkül. (Daniella Steel)

3 Szerelmesek voltak egymásba, mindig is szerették egymást, bár néha szívesen tagadták volna. És mert szerették egymást, mindent túléltek, amit a sors az útjukba vetett. (Ernest Havemann)

4 Mint szelíd tavaszi Eső a rónára, Úgy hulldogál csókod Ajkamra, orcámra, Mindenik cseppjéből Egy-egy virág terem... Csókzáporos tavasz!... Virágos szerelem!... (Petőfi Sándor)

5 A szerelem az adni tudás képessége nélkül olyan, mint egy kert, amelyben nincs virág. Én minél többet szerettem volna adni neki magamból. Nagyon szerettem volna, ám egész idő alatt kőfalba ütköztem. (John Knittel)

6 Ő az, aki bármi rosszban valami jót is talál; nélküle nehezebb volna az élet - és könnyebb a halál
(Fodor Ákos)

7 A szerelem nem kéri számon tőled, hány csókot adtál vagy nem adtál másoknak. A szerelem nem kutatja múltadat és nem fürkészi jelenedet. Minden reménye a jövő, sajátos önzése is a jövőért van. A reménytelen remény és a vigasztalan vigasztalódás a balzsama, amely ugyanolyan édes, akárcsak a szenvedés, akárcsak a szerelem. (Liviu Rebreanu)

8 Megérezni, amit te érzel, kimondani, mi nyelveden van, előbb dobbanni a szívednél, csókod előzni csókjaimban. Itt már a szavak mit sem érnek, ne szólj száddal, csak szemeddel, a szerelem akkor beszédes, amikor már beszélni nem kell. (Baranyi Ferenc) Szerkesztette A.Anikó