Oroszország – BRIC-ország

Az előadások a következő témára: "Oroszország – BRIC-ország"— Előadás másolata:

1 Oroszország – BRIC-ország
Ludvig Zsuzsa MTA KRTK Világgazdasági Intézet

2 A BRIC-ről röviden Goldman Sachs tanulmány- mozaikszó
Fogalom sokaknak megtetszett … De nem homogén csoport! Tagjai „ráharaptak” – BRIC-csúcsok 1. csúcs: Jekatyerinburgban! 2009-ben

3 Mitől BRIC a BRIC? Kétezres években impozáns növekedési ütemek – a vg. új növekedési csomópontjai Válságot a fejlett világnál jobban vészelték át Méreteiknél fogva jelentősek (lakosság, terület, gazdaság…) Jelentős speciális világgazdasági szerepkör (energia, szolgáltatások, feldolgozóipari export …)

4 A BRIC jelentősége orosz szemmel
A „Klub”-hoz tartozás büszke érzete BRIC – eszme : a multipoláris világrend támogatója A világgazdasági szerepek, súlyok változásainak kifejezője USA (dollár)szerepének csökkenése Elképzelések, lépések: egy nemzetek felett álló nemzetközi tartalékvaluta létrehozásának ötlete (Medvegyev elnök Jekatyerinburgban) Oroszország évek óta aktív támogatója a nemzetközi pénzügyi rendszer (pl. Nemzetközi Valutaalap) reformjának. Oroszországban Európa további gyengélkedésével, szerepvesztésével számolnak (megosztottság majd válságproblémák) Nyugat versus Kelet (Európa versus Ázsia) – keleti, ázsiai vektor megerősödése Kína szerepe mindent elsöprő, legdinamikusabban fejlődő gazdasági partnerség, de figyelem Indiára és Brazíliára is!

5 Oroszország és a nemzetközi intézmények
ENSZ – megörökölt szerep IMF, Világbank Európa Tanács tagja G7- G G20 OECD-tagság iránti kérelem (cél: 2014) APEC (Ázsiai Csendes –óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet) FÁK-on belüli szervezetek (gazdasági, biztonsági) Sanghaji Együttműködés Szervezete BRIC

6 Oroszország számokban – „Oroszország nagyobb a szakadéknál?”
Világ legnagyobb területű állama km2 (majdnem 2x USA vagy Kanada, 180x Magyarország) 9 időzóna Legtávolabbi pontok távolsága: 8000 km Világ 9. legnagyobb népességű állama ( millió fő – világnépesség kb. 2%-a) Világ 6. legnagyobb GDP-vel rendelkező gazdasága (PPP-alapon, )

7 Az oroszországi népesség alakulása

8 Az ország öröksége és felépítése
Volt SZU legjelentősebb utódállama (1991 december) Kapacitások kb. 70%-a Bonyolult régió-központ kapcsolatrendszer – 89 régió különböző jogosítványokkal 15-20-szoros jövedelmi különbségekkel újraelosztó szerep fontossága! Putyini rendteremtés – az I. ciklusban 7 majd 8 szövetségi körzet – élükön az elnök által kinevezett képviselőkkel

9 Az orosz GDP alakulása, Oroszország részesedése a bruttó világtermékből (PPP alapon)
Mrd USD PPP-ben Mrd USD PPP-ben hiv. árf.-on Mrd RUB Helyezés Részesedés (%) állandó áron folyó áron 1992 5. 4,183 1171,966 85,592 30144,914 19,010 1993 6. 3,751 1093,645 183,816 27522,306 171,500 1997 10. 2,679 967,190 404,946 22517,331 2342,500 1998 2,473 925,838 271,038 21313,810 2629,600 1999 2,542 999,125 195,907 22667,472 4823,200 2000 2,668 1123,298 259,702 24944,568 7305,600 2003 9. 2,896 1407,759 431,429 29449,649 13243,200 2004 2,952 1548,717 591,902 31555,696 17048,100 2005 8. 3,007 1697,957 764,256 33571,347 21625,400 2006 3,085 1887,841 989,428 36148,211 26903,500 2007 7. 3,175 2098,432 1294,050 39062,083 33102,900 2008 3,259 2263,633 1660,009 41256,000 2009 3,049 2109,551 1229,227 37996,776 39016,100 2010 Közel 3% 2011 3,018 2383

10 A világ 10 legnagyobb GDP-jével rendelkező országa, vásárlóerő-paritáson (2011), milliárd USD
Európai Unió 15852 1. USA 15076 2. Kína 11299 3. Japán 4444 4. India 4421 5. Németország 3114 6. Oroszország 2383 7. Brazília 2294 8. Egyesült Királyság 2288 9. Franciaország 2214 10. Olaszország 1847 Világ összesen 78967 Forrás: IMF, World Economic Outlook Database, október

11 Az orosz pozíciók lényegesen gyengébbek, ha az egy főre eső bruttó összterméket nézzük. Ilyen világranglistán Oroszország dolláros mutatóval 2011-ben már csak az 55. helyen állt, megelőzte őt többek között Magyarország is 47. helyezésével és dolláros értékével

12 Oroszország előkelő helyezései egyes ipari és mezőgazdasági termékek világszintű termeléséből (2010)
1. Földgáz, kőolaj 3. burgonya, nyersvas 4. villamos energia, cukorrépa 5. szén, acél, tej, szarvasmarha és baromfi hús 6. hengerelt vasöntet, pamuttextíliák 7. fakitermelés, gabonafélék, hüvelyesek 9. bőr lábbelik, gyapjúszövet 12. személyautó (összeszerelés is) 14. papír és karton

13 Fontosabb orosz makrogazdasági mutatók 2008-2013
2008 2009 2010 2011 2012 prognózis 2013 prognózis %-os változás az előző évhez GDP 5,2 -7,8 4,3 3,7* 3,8* Ipari termelés 0,6 -9,3 8,2 4,7 6,0*** 5,0*** Mezőgazdasági termelés 10,8 1,4 -11,3 22,1 … Állótőke-beruházások 9,9 -15,7 6 8,3 Fogyasztói árak (év végi) 13,3 8,8 6,1 6,7* 6,5* Reáljövedelmek 2,4 3,1 5,1 0,8 Munkanélküliség 6,4 8,4 7,5 6,5 6,0* Export 32,7 -35,5 32,0 30,0  5,6****  ... Import 33,8 -37,3 29,7 33,4  4,0**** a GDP %-ában Költségvetési egyenleg 4,9 -6,3 -3,5 1,6 0,5* 0,2* szénhidrogén-szektor nélkül -7,7 -15,2 -13,3 -10,2 -11,3** -10,7** Fizetési mérleg 6,2 4,0 5,3 5,2* Államadósság 7,9 11,3 11,8 12,0 11,0* 9,9* Külső államadósság 2,0 3,8 2,3** 2,2** magánszféra külső adóssága 27,0 34,5 25,2 25,4** 25,6** Urals típusú olaj ára (USD/hordó) 94,4 61,2 76,8 101,8 99,6** 92** RUB/USD (éves átlagos árfolyam) 24,9 31,7 30,4 29,4 30,8***** Forrás: orosz Állami Statisztikai Szolgálat, IMF, WIIW adatbázis és előrejelzések

14 Az orosz válságkezelés (és válság) sajátosságai
Önerőből megvalósuló válságkezelés Szociális irányultság Inkább napi szintű válságkezelés (pl. pénzügyi szféra) átfogó stratégiai megközelítésű intézkedések helyett strukturális változások elmaradása modernizációs retorika Visszatérően: erőteljes visszaesést követően gyors növekedési pályára állás Világpiaci olajárak jelentős hatása

15 Válság után? 2010-2011 pozitív mutatók
2012 újabb negatív jelek (külker forg. kis növekedése – vg-i trendekhez igazodva) Stagnáló, kismértékben romló világgazdasági pozíciók 2013 – 2012-es tendenciák folytatása

16 Oroszország világgazdasági pozíciói - %-os részesedés (helyezés)
2008 2010 2011 a világ GDP-jéből (PPP alapon) 3,3 3 (6.) 3 (6.) a világexportból 2,9 2,6 (12.) 2,9 (9.) a világimportból 1,8 1,6 (18.) 1,8 (17.)

17 A világ legnagyobb exportőr országai (2010-2011)
érték (milliárd USD) % -os részesedés éves változás (%) 2010 2011 EXPORT Világ  14855  100,0  22 Világ  17779 100,0 20 1. Kína 1578 10,4 31 1899 2. USA 1278 8,4 21 1481 8,1 16 3. Németország 1269 8,3 13 1474 17 4. Japán 770 5,1 33 823 4,5 7 5. Hollandia 573 3,8 15 660 3,6 6. Franciaország 521 3,4 597 3,3 14 7. Koreai Köztársaság 466 3,1 28 555 3,0 19 8. Olaszország 448 2,9 10 523 9. Belgium 412 2,7 11 Oroszország 522 30 10. Egyesült Királyság 406 476 2,6 12. 400 32

18 A világ legnagyobb importőr országai (2010-2011)
IMPORT Világ  15050  100,0  21 18000 100,0 19 1. USA 1969 12,8 23 2265 12,3 15 2. Kína 1395 9,1 39 1743 9,5 25 3. Németország 1067 6,9 1254 6,8 4. Japán 694 4,5 26 854 4,6 5. Franciaország 606 3,9 8 715 17 6. Egyesült Királyság 560 3,6 16 636 3,5 13 7. Hollandia 517 3,4 597 3,2 8. Olaszország 484 3,1 557 2,0 14 9. Hong Kong, Kína 442 2,9 Koreai Köztársaság 524 10. 425 2,8 32 511 18. Oroszország 249 1,6 30 17. 323 1,8

19 A külkereskedelem jelentősége
Több mint klasszikus külker. funkciók Fontos devizakitermelő, tartalékképző szerep Sikertörténet, de hozzájárul az egyoldalú szerkezet továbbéléséhez Olajállam? (olaj- és gázexport hagyományosan a kivitel 70%-a körül) Periférikus-félperiférikus szerep Külkereskedelem modernizációs szerepe megkésőben?

20 Az orosz export 10 legjelentősebb célországa 2011-ben (%-os részarány)

21 Az orosz import 10 legjelentősebb forrásországa 2011-ben (%-os részarány)

22 Szolgáltatás-kereskedelem
Oroszország hagyományosan jelentős külkereskedelmi többletet érvényesít az árukereskedelemben - épp fordítva van a szolgáltatások területén, ahol az ország nettő importőr, és világkereskedelmi súlya is kisebb az áruk külkereskedelmében mérthez képest 2011-ben az orosz szolgáltatásexport értéke mindössze 54, az import pedig 90 milliárd dollárt tett ki. Az előbbi csak valamivel több, mint az orosz árukivitel tizede, míg az utóbbi a dinamikus növekedési trendnek köszönhetően meghaladja az árubehozatal egynegyedét

23 Tőkebefektetések - OFDI
A világa legnagyobb tőkebefektetői között: 2011-ben Oroszország világméretekben is a 8. legnagyobb tőkeexportőr volt (az USA, Japán, Egyesült Királyság, Franciaország, Hongkong-Kína, Belgium és Svájc után, ez utóbbi kettőtől alig valamivel lemaradva). a közép-kelet-európai térség legjelentősebb, a feltörekvő gazdaságok közül Hongkong (Kína) után a második legnagyobb tőkeexportőre. Az orosz cégek előszeretettel éltek a válság során jelentkező speciális, gyakran kedvező vásárlási árviszonyokban megtestesülő lehetőségekkel is folyamán az orosz tőkekihelyezések értéke rendre meghaladta a beérkező FDI értékét Az orosz vásárlások legjelentősebb célterületét a fejlett gazdaságok, elsősorban az uniós cégek adják, másodsorban pedig a szomszédos posztszovjet államok, azonban az orosz bázisú TNC-k aktívak a feltörekvő piacokon is. (Példák 2011-ből: az ausztriai Volksbank leányvállalatinak orosz Szberbank általi felvásárlása, a TNK-BP brazil olajiparban szerzett érdekeltsége)

24 Tőkebefektetések - FDI
Ellentmondásos folyamatok Tőkehiány vagy modernizációs szükségszerűség? Méretei szerények az orosz gazdaság méretei és a lehetőségek fényében Tudatos orosz „távoltartó” politika Új 2012-es privatizációs csomag- kirakatba készült? Igor Suvalov, első miniszterelnök-helyettes: „…az állami tulajdont a felére kívánjuk visszavenni 2016-ig” Szperbank, Vnyestorgbank, Rosszelkhozbank és a Roszagrolizing, a az Aeroflot, a Sheremetyevo Repülőtér, Szovkomflot (tengeri szállítás, tankerek), az Egyesült Gabonaipari Vállalat, a gyémántipari Alrosa, az energetika területéről az Inter RAO JeESz, Ruszhidro és az olajipari Rosznyeft és Zarubezsnyeft, Transznyeft, Rosznano

25 Tőkebefektetések – FDI II.
1. Az oroszországi privatizáció elsősorban politikai megfontolások alapján zajlik– belpolitikai (pl. Szberbank), külpolitikai (pl. kapcsolat Kínával) 2. Az orosz vonakodás hátterében: elsősorban nem forrásban szűkölködnek, hanem technológiát várnának Tények: Eddigi tendenciák: állami tulajdonrész növekedése (pl. olajipar) Rosznyeft stratégiaivá minősítése Következmények: A külföldi befektetők nem számíthatnak áttörésre, irányváltásra a privatizációban, az állam óvatos és fontos gazda marad Külföldi csalódottság: irreálisan magas árak okán Stratégiai partnereket fognak keresni (fenti 2 szempont alapján)

26 Oroszország és a posztszovjet térség

27 A FÁK-országegyüttes és Oroszország súlya az egyes FÁK-országok exportjában és importjában 2008-ban és 2010-ben (%) EXPORT IMPORT 2008 2010 FÁK-részarány Oroszország részaránya Oroszország 15,0 … 14,0 Belorusszia 44,0 32,5 54,0 31,5 66,0 59,9 59,0 58,5 Moldova 39,0 19,7 40,0 20,6 35,0 13,6 33,0 9,4 Azerbajdzsán 3,0 0,9 9,0 4,4 27,7 31,0 14,1 Örményország 19,3 19,0 15,9 30,0 15,6 22,1 Ukrajna 36,0 24,3 23,2 27,6 32,4 Kazahsztán 16,0 8,9 13,0 8,4 46,0 35,1 33,7 Kirgizisztán 55,0 26,5 45,0 34,8 32,2 53,0 14,8 Tádzsikisztán 14,9 56,0 21,0 FÁK együtt 18,0 27,0

28 Oroszország, mint posztszovjet gazdasági központ
Külkereskedelmen túl: FDI, munkaerő-migráció FDI: tényleges nagyobb, mint a statisztika által jelzett (Ciprus szerepe!) Számos oroszágban kulcságazatban: energetika, egyéb kitermelőipar, szállítás, kohászat stb… Migráció: posztszovjet migráció legjelentősebb célterülete, hazautalások szerepe makrogazdasági jelentőségű, de szociális szempontból is meghatározó

29 Eurázsiai integrációs tervek – új dinamika és agilitás (2010-2012)
Orosz érvek: Nemzetközi trendekhez igazodás (FT, vámuniók stb.) Sajátos geopolitikai helyzet: se Kína, se EU felé – saját gazdasági övezet Realitások az orosz gondolkodásban: differenciált megközelítés – integrációra hajlandó országok köre orosz anyagi áldozatvállalás orosz dominancia enyhítésére orosz hajlandóság (szavazati arányok) Ki mit tud (behozni)? Pl. Kazahsztán a kedvezőbb üzleti klímát Kinek mit lehet ajánlani? Pl. Kirgizisztánnak, Tádzsikisztánnak szabad munkaerőáramlást Nyugati szkepticizmus! Papírszagú posztszovjet integrációk…

30 (Re)integrációs erőfeszítések
Papírintézmények avagy sem? „Nyugat” nem hajlandó komolyan venni 1. bonyodalmak a WTO-csatlakozás folyamán 2. EU-s posztszovjet elképzelések, Keleti Partnerség kezdeményezés versengő jellege Oroszország 1. számú külpolitikai prioritása Orosz akarat (integrációs tömbként erősebb jelenlét / mag a világgazdaságban!) – gyors/erőltetett? tempó Orosz finanszírozási készség (pl. ajánlat Ukrajnának) Orosz kompromisszumkészség (kinek mi fontos: energiaár, tranzitkérdések, migrációs politika stb…)

31 Problémák Új erőközpont gazdasági ereje: Ukrajnával vagy nélküle?
Oroszközpontúság és orosz dominancia Gyengült gazdasági szálak (külkereskedelem) De vámuniós sikerek 2011-ben! Igen eltérő fejlettségű gazdaságok Mi a következő lépés? Mely ország? Lesz-e elegendő orosz forrás mindenki igényeinek finanszírozására? Más jelentős nemzetközi aktorok érdeklődése

32 3. Oroszország a WTO-ban Elhúzódó folyamat
Kinek a sikere? (Kinek az érdeke?) Oroszország kemény tárgyalópartner volt: sajátosságok megvédése (pl. kiterjedt exportvámok rendszere, autóipar védelme) Nyitás (átlagos ipari vámszint: 9,5% (2011) – 7,3% (2012-től) Szolgáltatószektor Agrárszektor (kvótákhoz kötött kedvezményes vámtarifák) Mi várható az orosz gazdaságra nézve? Jobb átláthatóság, stabilabb befektetési környezet, hatékonyságnövekedés, strukturális hatások túlzóan optimista nyugati (világbanki) elemzések: éves szinten 3,3 %-os – majd 11%-os!- pótlólagos GDP-növekedés; 7,2%-os háztartási jövedelmi növekedés – az FDI-beáramlás emelkedésétől várva feltétel: állam nem avatkozik be a veszélyeztetett iparágak védelmében (versus költségvetés tervez ilyet!, versus orosz gazdaságpolitikai célok)

33 Oroszország a világgazdaság és a nemzetközi színtér fontos és izgalmas szereplője, amely az átmentett politikai nagyhatalmiság mellé a gazdasági nagyhatalmiság (vissza)építését is célul tűzte ki… (elemei: energetika + integráció)

34 www.vki.hu www.fakprojekt.hu
Köszönöm a figyelmet!