BEVEZETÉS A PSZICHIÁTRIÁBA

Az előadások a következő témára: "BEVEZETÉS A PSZICHIÁTRIÁBA"— Előadás másolata:

1 BEVEZETÉS A PSZICHIÁTRIÁBA

2 betegségrokkantság top-10

3 MEGYÉK és a DEPRESSZIÓ  7 7... 10 10  4.1 7.0 6.3 6.8 8.4 6.9 8.2
7.4 8.1 9.0 7.7 8.7 7.2 11.4 10.2 14.4 (Kopp Mária, 1995)  7 7... 10 10  Honnan jöttünk? Mi a helyzet a depresszióval a mi vidékünkön? Kopp Máriáék vizsgálata: mint ismeretes, nem a diagnosztizált vagy már kezelt depressziósok statisztikája, hanem mélyinterjúval a potenciális vagy aktuális depressziósok előfordulási gyakoriságát adták meg megyénként. Vas megye „fehér folt”

4 szuicídium ráta -1997 (WHO)

5 PSZICHIÁTRIA Fogalma Tárgya
a kórlélektan és a kóros lelki működések gyógyításának (orvosi) tudománya Tárgya a pszichés működés kórosságainak, betegségeinek megelőzése, felismerése és gyógykezelése

6 PSZICHIÁTRIA TÖRTÉNETE: ókor, középkor
a tudományos pszichiátria kezdete pszichoanalízis pszichofarmakológia, biológiai pszichiátria szociálpszichiátria

7 CÉLKITŰZÉSEK elkülönítés: a társadalom védelme
betegségek felismerése és kezelése visszaesések megelőzése betegségek kialakulásának prevenciója életminőség

8 Egészség - Életminőség
testi-lelki-szociális jóllét állapota bio-pszicho-szociális működőképesség

9 PSZICHIÁTRIA ÉS MEDICINA
ellentmondásos kapcsolat határterület társadalomtudomány lélektan holisztikus szemlélet bio-pszicho-szociális betegségegység

10 PSZICHIÁTRIA ÉS NEUROLÓGIA
szervi megalapozottság? a pszichés működés elsődleges? másodlagos? kompetencia-határok kockázatok és prioritások

11 a pszichiátriai ellátásban
A L A P F E L T É T E L a pszichiátriai ellátásban szakmai protokollok működési engedély személyes jogosultság intézményi feltételek együttes megvalósulása

12 FEJLŐDÉSI IRÁNYOK gyermekpszichiátria addiktológia pszichoterápia
krízisintervenció pszichofarmakológia pszichiátriai genetika molekuláris biológia képalkotó eljárások gerontopszichiátria pszichiátriai rehabilitáció közösségi pszichiátria

13 MEGITÉLÉS A PSZICHIÁTRIÁRÓL
HELYZETKÉP 2000 ELLENTMONDÁSOS MEGITÉLÉS A PSZICHIÁTRIÁRÓL szakmai fejlődés és kifogásolható szakmaiság

14 ALAPFOGALMAK PSZICHIÁTER PSZICHIOLÓGUS PSZICHOTERAPEUTA PSZICHIÁTRIA
PSZICHOLÓGIA PSZICHOSZOMATIKA

15 TÁRSADALMI VONATKOZÁSOK
Társadalmi tényezők szerepe a betegségek kialakulásában kóroki folyamatok társadalmi változások hatása A társadalom szerepe a mentális betegségek kezelésben előítéletek és megbélyegzés segítő szerveződések

16 PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉG
rendszerszemléletű megközelítésben orvosi pszichológiai szociológiai modellek klasszifikációs rendszerek BNO-10 DSM-IV

17 PSZICHIÁTRA PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEK PSZICHIÁTRIAI GYÓGYMÓDOK

18 Pszichoterápiás profil
Depresszív szindrómák Szorongásos betegségek Személyiségzavarok Alkalmazkodási reakciók Pszichoszociális diszfunkció 20-as főcsoport - korlátozásokkal

19 „ORVOS-BETEG” KAPCSOLAT
aszimmetrikus atyáskodó konzerválja a kiszolgáltatottságot passzív beteg-szerep

20 „TERAPEUTA-PÁCIENS” VISZONYULÁSMÓD
metakomplementer szakértő-kliens partneri (szimmetrikusabb) dinamikus fejlődés lehetősége dependenciától az autonómia felé

21 BETEGVIZSGÁLAT

22 zavar a kapcsolatok ÉS szerepek szintjén
MENTÁLIS ZAVAR meghatározás klinikailag jelentős magatartási vagy pszichológiai tünetcsoport zavar a kapcsolatok ÉS szerepek szintjén de nem betegség, - ha kizárólag egy esemény okán - ha deviancia - ha egyén és társadalom közötti konfliktus

23 SZEMPONTOK A MENTÁLIS ZAVAR LEÍRÁSÁHOZ-1
megfigyelhetőség következtetés megjelenés viselkedés beszéd

24 SZEMPONTOK A MENTÁLIS ZAVAR LEÍRÁSÁHOZ-2
Fő tünetek járulékos tünetek hajlamosító tényezők kritérium (= klinikusok konszenzusa) súlyosabb zavar enyhébb tünetek

25 SZEMPONTOK A MENTÁLIS ZAVAR LEÍRÁSÁHOZ-3
diagnosztikus hierarchia alapelvei ha organikus zavar magyaráz, akkor más, hasonló tünetekkel járó zavar nem diagnosztizálható a vezető tünet meghatározó a beavatkozásban

26 PSZICHOPATOLÓGIA a tudat és zavarai az orientáció és zavarai
a magatartás és zavarai a gondolkodás és zavarai a percepció és zavarai az affektivitás és zavarai a szorongás az emlékezés és zavarai az intellektus

27 TUDAT ÉS ZAVARAI TUDAT ZAVARAI ingerek felfogása és értelmezése
reakciók és kivitelezésük én és külvilág viszonyának értékelése ZAVARAI világosság (szomnolencia, szopor, kóma) integráció (tartalmi zavarok) kombinációk (ködös állapot, delírium)

28 TÁJÉKOZOTTSÁG ÉS ZAVARAI
térben időben önmagára idegenek (külvilág)

29 MAGATARTÁS ÉS ZAVARAI kontextusfüggőség normák értékek elvárások
szerepek közmegítélés devianciák

30 GONDOLKODÁS ÉS ZAVARAI
alaki zavarok sebesség elszegényedés tartalmi zavarok kuszaság kényszerképzetek túlértékelt eszmék téveseszmék

31 PERCEPCIÓ ÉS ZAVARAI A külső és belső világ felfogása elkülönítése
az információk feldolgozása

32 AFFEKTÍV STRUKTÚRA érzelem (emóció) indulat (affektus)
hangulat (tímia) közérzet (fória) eu - normo hiper - hipo

33 EMLÉKEZÉS ÉS ZAVARAI megjegyző emlékezés megőrző emlékezés
emlékezetbe idézés

34 FIGYELEM ÉS ZAVARAI koncentráció terelhetősége rögzíthetősége
beszűkültség vagy szórtság terelhetősége csapongó vagy nehezen hozzáférhető rögzíthetősége megtapad vagy rövid idő után eltérül

35 PSZICHÉS STÁTUSZ megjelenés, viselkedés, beszéd,
érzelmi megnyilvánulások, percepció, tudat, tájékozottság gondolkodás, belátás, ítéletalkotás emlékezés, figyelem, felfogás intellektus összbenyomás, értékelés összefoglalása

36 FONTOS a SZAKEMBER ISMERJE lehetőségei és korlátai határát
az ellátási rendszert benne saját helyét TISZTÁZZA viszonyát a problémához ÓVJA saját mentálhigiénéjét