IKT projektek a közoktatásban

Az előadások a következő témára: "IKT projektek a közoktatásban"— Előadás másolata:

1 IKT projektek a közoktatásban
Előadó: Miltényi Gábor Oktatási Hivatal

2 IKT-val támogatott oktatás
Tanórai keretek között Digitális tartalmakkal segített oktatás (animációk, kísérletek, videó-bejátszások) Feladatmegoldás, gyakorlás IKT eszközök segítségével (interaktív tábla v. munkaállomás) Dolgozatírás, táblai számonkérés Elektronikus adminisztrálás Tanórai kereteken kívül Online hozzáférés az órai tananyaghoz Kiegészítő adatok, információk a könnyebb megértéshez, elmélyüléshez Gyakorló feladatok, tesztek Tanári segítség, kollaboratív munka Dolgozatírás: táblára kivetített feladatok (könnyen szerkeszthető, rugalmas) a diákok azonnal hozzákezdhetnek a feladatok kidolgozásához, nem szükséges a táblára rajzolás Munkaállomáson: azonnali kiértékelés és visszajelzés Táblai számonkérés: Interaktív feladatok, beépített template-ek

3 Az IKT alapú pedagógia pillérei
konstruktív pedagógia IV. Digitális tartalomszolgáltatás Oktatásinformtikai Stratégia. Felfűzött projektek. Cél: A NY EU mintára működő digitális iskolák közelítése. IKT-vel segített oktatás terjesztése. A célhoz történő eljutás 4 alappéren keresztül történik. III. Pedagógus továbbképzés II. IKT infrastruktúra I. Internet hozzáférés

4 Az IKT alapú pedagógia kelléktára:
Szélessávú Internet hozzáférés: Kiépített végpont minden osztályteremben Wifi hozzáférés a közösségi tereken és a könyvtárban Iskolai honlap, webes tartalomszolgáltatás IKT infrastruktúra Interaktív tábla és projektor a termek 2/3-ában Számítógépes labor (tanórai kereteken kívül is) Közösségi számítógépek Nyomtatási és fénymásolási lehetőség Tanári és adminisztratív munkaállomások Kiszolgáló infrastruktúra

5 Az IKT alapú pedagógia kelléktára II.
Pedagógus továbbképzés: IKT eszközök gyakorlott használata Egyénileg összeállított digitális tartalmak (tananyagok, tesztek, feladatsorok) Tanórák elektronikus adminisztrálása Online segítségnyújtás, korrepetálás, fejlődéskövetés Tartalomszolgáltatás: Tudástárak, tesztek, gyűjtemények Tanulásmenedzsment rendszerek Elektronikus adminisztráció Mérés-értékelés

6 IKT az Oktatásban 2002-2006 /Eredmények/

7 I. Internet hozzáférés biztosítása
Közháló program Szélessávú Internet hozzáférés az ország egész területén (többnyire 1 Mbit/sec) 5500 közoktatási intézmény 2005 végéig csaknem 2500 településen 500 elzárt, nehezen hozzáférhető település műholdas bekötése NFT II ( ): áttérés optikai hálózatra Minden közintézmény szélessávú Internet hozzáférést kap 2301 végpont migrációja 2004 szeptember 30-ig További 1000 végpont bekötése 2004 végéig 5500 közoktatási intézmény 2005-ig 2004 első félévében 300 wireless hálózat átadása a középiskolák számára az IHM által kiírt pályázat keretében 2005-ben további kb. 300 db wireless hálózat középiskolák számára 600 elzárt vagy határon túli intézmény számára műholdas adatszórás (2004) Amint a kivetítőn látszik is, több különböző forrás állt eddig és áll most is az intézmények rendelkezésére, hogy megteremtsék a szükséges informatikai infrastruktúrát. Kiemelném ugyanakkor a 2005-től várható informatikai normatívát, amely megszabadítja a közoktatási intézményeket az alkalmi, esetleges, folytatás és támogatás nélküli beszerzések rémétől, helyette folyamatosan rendelkezésre álló forrást biztosít évről évre. A normatíva alapú finanszírozással elérhető, hogy az igényeknek megfelelő infrastruktúra kerülhessen kialakításra, majd ezt az infrastruktúrát az intézmények naprakészen karbantarthassák, esetleg fejleszthessék. Az évente mintegy 8 Mrd Ft (Miért? A dián 4,5 Mrd van!) értékű normatív támogatás segítségével az intézmények IKT felhasználása kitörhet a számítástechnika órákról és teret nyerhet egyéb tárgyak oktatásában is. Az IHM által lebonyolított „Zsúrkocsi program” részletezése a következő dián látható. Számítógépes laborok számának növelése Mobil, digitális prezentációs eszköz (digitális zsúrkocsi) Tartalma: 1 laptop 1 projektor Erősítő, hangfal, mikrofon VHS, DVD Tartódoboz Digitális bőrönd: laptop + projektor Minden középiskolába zsúrkocsi és bőrönd A projekt bonyolítója az IHM. Műholdas adatszórás: 2005 tavaszán alakult egy testület: műholdas adatszórás bizottság, aki moderálja a tartalmakat. Több ezer tükrözött honlap, századunk film, 48-as szoftver, SDT webnormál SDT-s tartalmak

8 II. Korszerű IKT eszközök bevezetése
Digitális zsúrkocsi és bőrönd Projektor Notebook DVD lejátszó Interaktív tábla /Szakiskolai program, decentralizált pályázatok/ 1100 középiskola 311 Wifi AP A nyertes intézmények 70%-a havi 50 óránál lényegesebben többet használja Ma már Dél Koreában, Malayziában, Szingapúrban, Kazakhsztánban, Hollandiában, Svédországban, sőt Mexikóban is indult interaktív tábla program 2 év alatt fél millió táblával. Ma már több millió interaktív táblával felszerelt tantermet találhatunk szerte a világon.

9 II. Korszerű IKT eszközök bevezetése
Digitális palatábla Iskolai szavazó berendezések

10 II. Kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése
Iskolai laborok (fájl és webszerverek) Tanulásmenedzsment rendszerek Educatio LMS Bevezetés alatt 400 iskolában Elektronikus adminisztráció Normatív támogatás Adatbázis integráció Egységes oktatási azonosító

11 II. Tisztaszoftver Program
Licencmegállapodás március 30-ig 1,7 Milliárd Ft értékben Közoktatási és felsőoktatási intézményeknek térítésmentesen Tanároknak és rendszergazdáknak otthoni használatra is Szoftverek (közoktatás) Microsoft Windows XP Professional Microsoft Office 2003 Professional Office Media Content Ügyfél hozzáférési licenc SUN Star Office 6.0

12 II. Informatikai Normatíva
nagy értékű hardvereszköz került az iskolákba Nagy értékű hardver eszközök beszerzése Beszerzett eszközök: Notebook: db PC: db Szerver: 438 db Monitor: db Nyomtató: 5628 db Normatíva: 2600 ft/tanuló 2003-ban PC 2005-ben PC Mulitmédiás számítógépek száma: 2003-ban PC 2005-ben PC 2005. évben Ft

13 III. Digitális tartalomszolgáltatás /a.
Sulinet portál Sulinet digitális tudásbázis Teljes általános és középiskolai tananyag lefedése 6-tól 18 éves korig 11 műveltségterület / tantárgy 17 szakképzési terület Példák, animációk, demonstrációs filmek Szimulációk, tesztgyűjtemények, linkgyűjtemények Módszertani segédletek, óravázlatok 2006-os tanév: 4 Tbyte digitális tananyag Közel 1 millió tananyagelem

14 III. Digitális tartalomszolgáltatás /b.
1848 Pro Libertate Képidő: IHM ITP 11- es pályázat keretében fénykép társítva a magyar történelem nevezetes évszámaihoz Rugalmas kereső (3000 időpont, 5000 esemény) A tartalmi fejlesztés gondozója: Országos Széchényi Könyvtár Enciklopédia Humana Egyesület 2005. március 1. óta regisztrált letöltés Képidő adatbázis

15 III. Digitális tartalomszolgáltatás /c.
Családtörténeti weboldal eddig nem publikált fotó 1945-től napjainkig 1.000 fotó 2005 végén elérhető az SDT-ben További lépcsőzetesen feltöltve 2006-ban MTI fotótár

16 IV. Pedagógus továbbképzés
2004 tavasz: pedagógus IKT alapú továbbképzése 18 különböző informatikai képzés 2004 – pedagógus kompetencia központú IKT továbbképzése SDT alapú képzés IKT alapú képzés Akkreditált továbbképzések.

17 Helyzetelemzés I. EU-s célkitűzés: 8 tanuló/ PC
Source: OECD PISA 2003 database, Table D5.1. EU-s célkitűzés: 8 tanuló/ PC OM-es statisztika: ,5 tanuló/ PC ,8 tanuló/ PC Valós helyzet: 26 tanuló/ PC

18 Helyzetelemzés II. PC az oktatásban (ált. isk.): 68% >< EU: 97%
PC a tanteremben: 18 % >< EU: 68 % Külön számítástechnika óra: 96% >< EU: 54% IKT a képességek fejlesztésére: 38% >< EU: 76% PC használat (12 hó) – tanár: 42%>< EU: 75% PC használat (12 hó) – diák: 35% >< EU: 66% A meglévő számítógépeket ugyanakkor Magyarországon leginkább számítástechnika oktatásra használják. A tanárok 96%-a gondolja, hogy a számítástechnikát külön tantárgyként kell oktatni, szemben az EU átlaggal, ahol a tanárok mindössze 54%-a gondolja ezt (Finnország 37%)[1]. Ugyanakkor Magyarországon a tanárok mindössze 38%-a gondolja úgy, hogy a számítógépet és az Internetet a különböző tantárgyak és az alap képességek oktatására is fel kell használni, szemben az EU átlag 76%-kal (Finnország 80%)[2]. Ezen indikátorok szerint a mérésben részt vett 27 ország közül Magyarország az utolsó helyen áll. Az általános iskolai képzésben itthon az iskolák 68%-a használ egyáltalán számítógépet, szemben az EU 97%-val, amely arány messze lemaradva az átlagtól az utolsó előtti helyre helyezi Magyarországot Litvánia (65%) előtt[1]. Az előző bekezdésben taglaltakat, illetve az utóbbi arányt jól tükrözi, hogy Magyarországon az iskolák mindössze 18%-ban vannak számítógépek a tantermekben (és nem számítógép laborban), szemben az EU 68%-os arányával, amely szintén az utolsó előtti helyre elegendő.[2] A tanárok 42%-a használt az utolsó 12 hónapban számítógépet tanórán Magyarországon, míg ez az arány az EU átlagában 75%. Ez az utolsó előtti 2. helyezéshez elegendő. Külön kiemelendő, hogy a számítástechnika oktatásban is csak 54%-os a hazai arány ugyanezen mérőszám tekintetében.[3] A diákok tekintetében hasonló mérőszám alapján Magyarországon a diákok 35%-a használt számítógépet tanórán az elmúlt 12 hónapban, szemben az EU 66%-os arányával. Mindezen arányok azért is kiemelendőek, mert kimutatható korreláció van a PISA felmérések alapján a matematikai és feladatmegoldási készségek és a számítógéppel eltöltött idő között.[4] Az egyetlen mutató, amelyben Magyarország az első: azon tanárok aránya, akik úgy érzik, nagy biztonsággal tudnak programokat letölteni és telepíteni. Ez az arány hazánkban kiugróan magas 58%, míg az EU átlag 35%.[5] A magyarországi pedagógusok 14%-nak semmilyen ICT tapasztalata nincs, szemben az EU 6%-os arányával, ezen mutató tekintetében is csak egyetlen rosszabb ország van: Görögország (31%).[6] Utolsó előtti helyet eredményez Magyarország számára az a mutató szám is, amely megmutatja, hogy a pedagógusok hány százaléka gondolja úgy, hogy a számítógépeket és az Internetet a diákok kollaboratív munkájához kellene felhasználni. Ez az arány hazánkban 57%, szemben az EU átlag 80%-kal. UK 95%.[7] A pedagógiai, módszertani szempontból szintén releváns, prezentációs eszközök, különösen a projektorok, interaktív táblák száma szintén igen alacsony ben az interaktív táblák száma 1000 db alatt volt, de 2006-ban sem érte el a 4000-et. Eloszlásuk különösen egyenetlen, mert az interaktív táblák beszerzését kizárólag a szakképző intézmények számára nyitott pályázatok támogatták. Benchmarking Access and Use of ICT in European Schools 2006

19 Helyzetelemzés III. 0 IKT tapasztalat: 14% >< EU: 6%
Internet kollaboratív munkára: 57 % >< EU: 80% Installálás mint kompetencia: 58% >< EU: 35%!!!

20 Intelligens Iskola Program – célok
Egyenlő hozzáférést biztosító infrastruktúra Kompetencia fejlesztést támogató IKT eszközök Közösségi, szolgáltatási infrastruktúra Elektronikus mérés-értékelés Elektronikus adminisztráció Pedagógiai munkát támogató eszközrendszer

21 A jövő osztályterme a jelen eszközeivel

22 A jövő osztályterme a jelen eszközeivel
Kiegészítő eszközök

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!