Visitor Media Research 2005 - Médiakutatás az interneten – KUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Visitor Media Research 2001 – 2002 – 2003 – 2004 - 2005.

Az előadások a következő témára: "Visitor Media Research 2005 - Médiakutatás az interneten – KUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Visitor Media Research 2001 – 2002 – 2003 – 2004 - 2005."— Előadás másolata:

1 Visitor Media Research 2005 - Médiakutatás az interneten – KUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Visitor Media Research 2001 – 2002 – 2003 – 2004 - 2005

2 A kutatás háttere és célja A Visitor Media Research egy évente ismétlődő kutatássorozat folytatása, amelyet az NRC Piackutató Kft. és a TNS készít el a hazai médiavásárlók, médiatulajdonosok és vállalatok részére. A kutatás célja hogy: a hazai honlapok a VMR adatainak segítségével hiteles információkkal lássák el a legnagyobb online médiavásárló és médiatervező cégek munkatársait honlapjuk látogatóinak jelenlegi összetételéről és annak változásairól a résztvevő honlapok látogatói szegmensei egymással és a hazai internetes populáció egészével is összehasonlíthatók legyenek, továbbá az évente kétszer elvégzett vizsgálat segítségével lehetővé váljon a honlap látogatók demográfiai jellemzőinek folyamatos vizsgálata, a változások nyomon követése a hazai internetes társadalom honlap látogatási, vásárlási és reklámattitűd szokásait feltérképezve hiteles információkat adjunk a különböző piaci szereplőknek a hazai internetezőkről. Magyarország legnagyobb átfogó online kutatása! Nélkülözhetetlen adatforrás: reklámozáshoz, szolgáltatáshoz, értékesítéshez...

3 A kutatás tartalma A hagyományos kutatással megalapozott online kutatás során a honlapok üzemeltetői, a reklámozók és médiatervezők hiteles képet kaphatnak az internetezők: honlap látogatási szokásairól (egyes honlapok esetében az aloldalak látogatottságáról is) online reklám attitűdjéről (offline vs online reklámok elfogadottsága) médiahasználati szokásairól (tévé, rádió, nyomtatott sajtó) státuszáról (ESOMAR, illetve JFK – jövedelem, fogyasztás, képzettség – státusz) online vásárlási szokásairól (tartós fogyasztási cikkek megléte, vásárlási szándéka) számítástechnikai jártasságáról, internet használatáról és érdeklődési köréről demográfiai jellemzőiről Alapadatok: Alapsokaság: 14-69 éves hetente legalább egyszer internetezők Célcsoport: a vizsgált honlapokat látogató internetezők A honlapok: a legnagyobb hazai portálok és honlapok (96 honlap) Mintavétel:rétegzett irányított véletlen mintavétel ~300 mintavételi ponton Módszer:online adatfelvétel Mintanagyság:10 000 fő Adatfelvétel:február 9 – március 9. Elérés:online reklámok, e-mail reklám, NetPanel.hu access panel Hiteles kutatási adatokkal győzzük meg a hirdetőket arról, hogy hirdessenek az interneten és az Ön honlapján.

4 Az ESOMAR ajánlása szerint a háztartás társadalmi csoport besorolását az adott háztartás fő- keresőjének jellemzői jelölik ki. Definíció szerint a háztartás főkeresője a háztartásban élők közül az a személy, aki legnagyobb arányban járul hozzá a háztartás jövedelméhez. A társadalmi csoport képző változói az aktív főkereső esetében a befejezett legmagasabb iskolai végzettség és a foglalkozási kategória, az inaktívak esetében pedig a befejezett legmagasabb iskolai végzettség és a vagyoni helyzet. Az ESOMAR-változó képzése az ajánlás által meghatározott szabályokat szerint történik. Az ESOMAR társadalmi kategória változó felépítése Az ESOMAR társadalmi kategóriarendszer három változó alkalmazásával épül fel, amelyből aktuálisan két-két változó jelöli ki a csoportba tartozást. A "főkereső" jelenlegi foglalkozása, (a főkereső a háztartáson belül a legmagasabb jövedelmű személy. ) A főkereső befejezett legmagasabb iskolai végzettsége Ha a főkereső nem folytat aktív kereső tevékenységet, a háztartás vagyoni helyzete: tíz, az ESOMAR által kijelölt vagyontárgy, tartós fogyasztási cikk birtoklása alapján. Az ESOMAR társadalmi kategória

5 „A” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője önálló vagy alkalmazott értelmiségi (felsőfokú végzettséggel) magasan képzett top menedzser; középvezető vagy más menedzser viszonylag sok (hat vagy több) beosztottal; átlagnál magasabb iskolai végzettségű vagyoni javakkal jól ellátott inaktív „B” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője magasan képzett alsó és középszintű vezető hatnál több beosztottal; középvezető; más menedzser hatnál kevesebb beosztottal, munkafelügyelő; felsőfokú végzettségű hat, vagy hatnál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó, legalább középfokú iskolai végzettséggel és átlagos vagy átlagnál jobb vagyoni helyzetben lévő inaktív „C1” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője középfokú végzettségű középvezető, vagy más menedzser; középfokú végzettséggel rendelkező vállalkozás tulajdonosa, aki legalább hat alkalmazottal dolgozik; középfokú végzettségű mezőgazdasági vállalkozó „C2” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője irodai alkalmazott; érettségizett szakmunkás, munkafelügyelő; vállalkozás, vagy üzletrész tulajdonos öt vagy kevesebb alkalmazottal, alacsony iskolai végzettségű anyagi javakkal átlagosan ellátott inaktív, illetve középiskolai végzettségű vagyoni helyzetét tekintve átlag alatti inaktív „DE” társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője szakmunkás, képzetlen munkás, alacsony iskolai végzettségű hatnál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó, mezőgazdasági termelő Az ESOMAR társadalmi kategória tartalma és megoszlása

6 VMR2005 INTERNET HASZNÁLAT ÉS DEMOGRÁFIA

7 VMR2005: rövid összefoglaló I.  A gyakori (hetente legalább egy alkalommal) internetező 14-69 éves hazai lakosság 43 százaléka internetezik minden nap – a többség tehát ennél ritkábban csatlakozik a világhálóra.  A gyakori internetezők 59 százaléka férfi, 55 százaléka 30 év alatti, 40 százaléka Budapesten él. A naponta internetezők körében még jelentősebb az előbbi csoportok dominanciája: e szegmensben 65 százalék a férfiak és 53 százalék a fővárosiak aránya.  A gyakori internetezők 58 százaléka internetezik otthonában – a naponta internetezők körében ez az arány 83 százalék. Az internetezők 48 százaléka otthonában internetezik a legtöbbet. Az otthoni internet eléréssel rendelkezők mintegy fele modemes hozzáférést vesz igénybe.  Munkahelyén az internetezők 38 százaléka, iskolában pedig egyharmada szokott internetezni. Az iskolai internetezés természetesen elsősorban a fiatalokra jellemző: iskolai internetezés a 14-24 évesek 62 százalékánál fordul elő, ráadásul 31 százalékuk tanintézményben internetezik a legtöbbet.

8 VMR2005: rövid összefoglaló II.  A legjellemzőbb internetes tevékenység még mindig a levelezés, valamint az általános keresés, információkeresés: előbbire 96 százalék, utóbbira 91 százalék használja rendszeresen (legalább hetente) az internetet. Online magazinokat 77 százalék olvas rendszeresen.  Az internet használat tudatosabbá válására utal ugyanakkor, hogy évről évre nő a levelezésen, böngészésen túlmutató tevékenységeket végzők aránya. Vásárlás előtti információgyűjtésre 54 százalék használja rendszeresen a netet (és csak egytizedük nem használja ilyen célra soha), gazdasági információkat 56 százalék keres rendszeresen, hivatali ügyek intézése pedig az internetezők 35 százalékára jellemző.  Az internetezők 37 százaléka játszik rendszeresen az interneten, fizetős szerencse-, illetve nyereményjátékokat azonban csak 4 százalékuk szokott játszani. Ugyanilyen arányok figyelhetők meg az online tartalmak letöltése esetén is: 40 százalék rendszeresen tölt le online tartalmakat, de csak 4 százalék szokott fizetni is ezért.  Termékek, szolgáltatások rendelésére, megvásárlására a gyakori internetezők 6 százaléka használja legalább hetente az internetet, további 31 százalék pedig ritkábban, nagyjából havonta ad le online rendelést. Az internetes vásárlást ennél többen próbálták ki: 44 százalék vásárolt már így, és 10 százalék azok aránya, akik az online fizetést is kipróbálták. A gyakori internetezők 15 százaléka biztos abban, hogy fél éven belül rendel valamit az interneten keresztül, további 27 százalékuk pedig valószínűnek tartja.

9 VMR2005: rövid összefoglaló III.  A gyakori internetezők több mint 3 százaléka biztos abban, hogy a következő fél évben vásárol autót, 14 százalék pedig valószínűnek tartja ezt. Az autóvásárlást tervezők közel fele használt gépkocsi vásárlását tervezi, 16 százalék viszont biztos abban, hogy új autót fog venni. Az autót vásárolni szándékozók 65 százaléka biztosan, 27 százaléka valószínűleg igénybe fogja venni az internetet, mint információforrást.  A gyakori internetezők 2 százaléka tervezi fél éven belül új építésű ingatlan vásárlását, további 5 százalék valószínűnek tartja a közeljövőbeli lakásvásárlást. Az internet ez esetben is fontos szerepet tölt be a tájékozódásban: a lakás vásárolni szándékozók 59 százaléka biztosan, 29 százaléka valószínűleg igénybe veszi majd ezt a forrást.  A gyakori internetezők mindössze 17 százaléka nem tervez fél éven belül üdülést. Bár viszonylag magas – közel 30 százalék – a bizonytalanok aránya, az mindenesetre elmondható, hogy az internetezők legalább 36 százaléka tervez külföldi, 31 százaléka pedig belföldi üdülést.  A gyakori internetezők több mint fele még sosem utazott repülőgéppel, 30 százalékuk pedig utazott már, de 2004-ben nem ült repülőre. Az internetezők egytizede biztos abban, hogy a következő fél évben fog repülőgéppel utazni, azok aránya pedig, akik ezt valószínűnek tartják, 15 százalék.

10 VMR2005: rövid összefoglaló IV.  A 14-69 éves gyakori internetezők körében a banner a legelfogadottabb online hirdetési forma: 44 százalék számára elfogadható. Csaknem ugyanennyien tartják elfogadhatónak a nyereményjátékkal egybekötött hirdetéseket, míg a hírlevélben látott reklámot 35 százalék, a megrendelt reklám e-mailt 27 százalék fogadja el.  Az internetezők leginkább a kéretlen levélreklámot és az egérkövető hirdetést utasítják el: előbbit 1, utóbbit 2 százalék tolerálja – de a pop-up hirdetések elfogadottsága is csupán 6 százalékos. Az internetezők 11 százaléka egyik online hirdetési formát sem tartja elfogadhatónak.  Az internetezők 16 százalékával már sokszor, 70 százalékával pedig néhányszor előfordult, hogy banner hirdetésre kattintott. 61 százalék azok aránya, akik banner hirdetés hatására információ után kezdtek kutatni egy adott termékkel kapcsolatban, az internetezők egynegyedét pedig vásárlásra is ösztönözte internetes szalaghirdetés – üzletben 21 százalékuk, online módon 10 százalékuk vásárolt már banner hatására.  E-mail reklám esetén hasonló arányok figyelhetők meg: az internetezők 59 százalékával fordult már elő, hogy reklámlevél hatására tájékozódni kezdett valamilyen termékről, 21 százalék hagyományos módon, 12 százalék az interneten keresztül vásárolt már e-mail reklám hatására.

11 VMR2005 erettsegizo.hu alapadatok

12 N= 1202 N= 10 000 * Nem szerinti megoszlás

13 N= 1202 N= 10 000 * Életkor szerinti megoszlás I.

14 N= 1202 N= 10 000 * Életkor szerinti megoszlás II.

15 N= 1202 N= 10 000 * Iskolai végzettség szerinti megoszlás

16 N= 1202 N= 10 000 * Településtípus szerinti megoszlás

17 N= 1202 N= 10 000 * Háztartás egy főre jutó nettó jövedelme

18 N= 1202 N= 10 000 * ESOMAR státusz

19 N= 1202 N= 10 000 * Milyen gyakran internetezik Ön?

20 N= 1202 N= 10 000 * Mióta internetezik Ön legalább heti rendszerességgel?

21 N= 1202 N= 10 000 * Hol internetezett az elmúlt 1 hónapban?

22 N= 1202 N= 10 000 * Hol internetezik a legtöbbet?

23 N= 1202 N= 10 000 * Személygépkocsi vásárlása fél éven belül

24 N= 1202 N= 10 000 * Mobiltelefon vásárlása fél éven belül

25 N= 1202 N= 10 000 * Új építésű ingatlan vásárlása fél éven belül

26 N= 1202 N= 10 000 * Üdülés fél éven belül

27 N= 1202 N= 10 000 * Vásárlás/rendelés az interneten fél éven belül